Ma már drága mulatság termőföldet venni
Az elmúlt években kilőttek a földárak (is): 2023-ban kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára. Tavaly mintegy 29 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 3 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2022-ben. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2023-ra összességében már átlagosan 3,6-szorosára növelte árát.
A földárak emeléséről közöl cikket az Agrárszektor, ebből kiderül, hogy kifejezetten drága mulatság ma földterületeket venni Magyarországon. Az árak megyénként, régiónként és művelési ágak szerint eltérnek. Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, mintegy 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen a maga hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagáraival.
A szántók átlagára éves összevetésben 7,1 százalékkal nőtt, míg Közép-Magyarországon 5,5, Észak-Magyarországon 1,7 százalékkal csökkent, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A legnagyobb drágulást a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon mértek, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékosat. A Dél-Dunántúlon 7 százalék körüli volt az emelkedés, a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7 százalékos. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni, Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára.
A 2020-as agrárcenzus adatai alapján egyébként 2020. június 1-jén hazánkban 216 ezer gazdaság használt mezőgazdasági területet, összesen 4,9 millió hektárt. A földhasználat jogcíme szerint a terület 45 százalékát tulajdonosként, 50 százalékát bérlőként és mintegy 5 százalékát egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) művelték a gazdaságok. A saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya 3 százalékponttal magasabb, a bérleményként művelt területek aránya 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 4 évvel korábban, az Agrárium 2016 összeírás idején.
További érdekességeket találnak az Agrárszektor cikkében.
