Madárinfluenza – nem árt óvatosnak lenni

Napról-napra szaporodnak azok a hírek, amelyek ilyen vagy olyan módon összefüggésben állnak a madárinfluenzával. A múlt héten – ahogy arról a többi között az Infostart is beszámolt – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette a madárinfluenza H5N2 néven ismert törzsének első halálos kimenetelű emberi fertőzését Mexikóban. Világszerte ez az első, laboratóriumban megerősített eset, amelyben a H5N2-es madárinfluenzával fertőződött meg ember. Az áldozat a WHO tudomása szerint nem érintkezett baromfival vagy más állattal, de több alapbetegségben szenvedett.

Érdekes hír jelent meg egy-két nappal később. Idehaza a Portfolio írta meg, hogy Ausztráliában az egyik bolthálózat korlátozta a vásárlók által megvásárolható tojások mennyiségét, miután Victoria államban madárinfluenza-járvány tört ki.

A Házipatika pedig azzal foglalkozott a minap, hogy terjedőben a H5N1 vírus az Egyesült Államoknak már a legtöbb államában. A járvány az elmúlt hónapokban több mint 80 tejgazdaságot érintett. Eddig ugyan nem volt megerősített emberről emberre történő átvitel, de április óta három ember fertőződött meg az Egyesült Államokban, miután fertőzött szarvasmarhákkal érintkezett.

A sok rossz hír után egy jó: mRNS-alapú vakcina fejlesztése kezdődött, a kísérleti készítmény ugyanazon elv szerint készül, mint a koronavírus-elleni mRNS-vakcinák is. Az e típusú oltások gyorsabban kifejleszthetők, és gyorsabban tudnak megcélozni egy adott vírustörzset, mint a hagyományos oltóanyagok. Sőt, az MTI az Európai Bizottság közleménye alapján arról is beszámolt, hogy negyvenmillió oltást vesznek és osztanak szét a tagállamok között a gyorsan terjedő madárinfluenza miatt. Már alá is írták a közbeszerzési szerződést 665 ezer adag, az állatról emberre terjedő (zoonózisos) influenza elleni vakcina szállítására, ennek keretében a résztvevő államok hozzáférnek a madárinfluenza-járvány megelőzését szolgáló oltóanyagokhoz. A Seqirus elnevezésű oltóanyagot azoknak szánják, akiknél a legnagyobb a madárinfluenza-fertőzés kockázata, mint például a baromfifarmokon dolgozók és az állatorvosok. 

Vajon meg kell-e ijedni, s ha igen, mennyire a fejleményektől? – kérdeztük Kökény Mihálytól. Az egészségügyi szakértő úgy látja, hogy egyelőre nincs ok komoly félelemre, miután még nem alakult ki a vírus emberről emberre terjedő változata. Ez azonban bekövetkezhet, nem véletlen, hogy korábban csak a madárról (főleg baromfiról) terjedő változata volt ismert, de már leírták az emlősállatokra (elsősorban szarvasmarhára) veszélyes variánsát, s az is előfordult, hogy a marháról emberre terjedt át. És jogos a félelem – bár ez még csak a feltételezés szintje –, hogy a madárinfluenza vírus H5N1es vagy valamely változata az emberben esetleg képessé válik kombinálódni egy humán influenza vírussal. Ebből a kombinációból akár egy súlyos variáns is kialakulhat – magyarázta, hozzátéve azonban, hogy ez még csak feltételezés, a járványügyi szakemberek azonban tartanak tőle. Ezért is fejlesztették ki a vakcinát. Azt is javasolják, hogy az amúgy leginkább idős és nagyobb kockázatnak kitett betegek mellett a foglalkozásuk miatt veszélyeztetetteket is oltsák be a szezonális influenza oltóanyaggal, ami bizonyos védelmet maga is biztosít, hiszen a madárinfluenza is egy influenza típusú vírus.

„A felkészülés jó, s helyes, ha van járványügyi éberség, ez fontos” – szögezte le a szakértő, megjegyezve, kérdés, hogy tanultunk-e a nem kevés áldozattal járó pandémiából (csak Magyarországon több mint 50 ezer, globálisan pedig majdnem hétmillió ember halálát, s mintegy hétszázmillió megfertőződését okozta). Kökény szkeptikus, mert a jelek nem erre mutatnak: ugyan már 2021-ben nagy fogadkozás volt egy nemzetközi együttműködést szabályozó, a korábbiakhoz képest egyértelműbb nemzetközi megállapodás kidolgozására a WHO keretein belül, ami azonban máig nem született meg.

A laikusok számára úgy tűnik, egyre több a vírus, a járvány, s egyre durvulnak a vírusok. Vajon ez tényleg így lenne, vagy csak ma már a korábbiaknál jobban odafigyelünk az ilyen hírekre, s jobban félünk? – kérdeztük. A vírusok mindig is velünk voltak, de a körülmények miatt talán most már valóban jobban odafigyelünk rájuk – mondta a szakember. Ugyanakkor – tette hozzá – az emberek, az áruk mozgása, a mobilitás stb. is felgyorsult, az életvitelünk miatt pedig nagyon közel kerül az emberek és az állatok élettere, nem figyelünk eléggé a környezetünkre, amit kizsákmányolunk. Már csak ezért is fontos, hogy ahol csak lehetséges vakcinával megelőzni a vírusok terjedését, azt tegyük meg – szögezte le. Felhívta a figyelmet: életveszélyes minden összeesküvés-elmélet, ami talaja az oltásellenességnek.