„Magamra hagyott a magyar állam”
Az emberi méltóság sérelme miatt panasszal fordult egy rokkant állampolgár az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH). Sérelmezi, hogy bár ő betartott minden rá vonatkozó előírást, aktív korában járulékokat fizetett, a Magyar Állam még a KSH által meghatározott megélhetési költségeket sem biztosítja neki. Elvették a rokkantnyugdíját is, neki most 71.250 forint „adható”, de nem garantált ellátmánya van havonta. Ügyét két ügyvéd, Monostori Róbert és Szepesházi Péter, valamint Csurgó Katalin jogász ingyesen segíti. Elkészítettek egy mintabeadványt is, amit nyilvánosságra hoztak, hogy bárki, aki hasonló helyzetben van, azaz önhibáján kívül a létminimum alatt él, ki tudja tölteni és el tudja küldeni azt az ombudsmanhoz.
Orosvári Zsolt 55 éves, rokkantnyugdíjas. 2008-ban egy gyermekkori orvosi műhibának is köszönhetően, munkájába „beleroppant”, és a kezelőorvosa egészsége megőrzése érdekében eltanácsolta a munkavégzéstől. Akkor a munkaképességet vizsgáló bizottság 55 százalékos egészségkárosodást állapított meg nála. Bár egy hónap pihenő után újra munkába állt, hamar kiderült, hogy nem bírja a fizikai terhelést és mielőtt még tovább romlik az állapota, kérni kényszerült rokkantsági nyugdíjának megállapítását. Mindennel együtt 22 év becsülettel ledolgozott munkaviszony állt mögötte – mondta el a Hírklikknek Szepesházi Péter ügyvéd.
Az akkoriban bevezetett jogszabályok szerint a rehabilitációs eljárás során együttműködött az illetékes munkaügyi központtal, és egy év múlva elküldték a nyugdíjfolyósítónak azt a dokumentumot, amelyben megállapították, hogy az egészségügyi állapota miatt nem rehabilitálható, nem tud munkát végezni. Már 2010 decemberében járunk, amikor is a nyugdíjfolyósító újabb felülvizsgálatot rendelt el. Ez a vizsgálat sem mondhatott mást, minthogy az egészségkárosodása olyan mértékű, hogy jogosult a rokkantsági nyugdíjra – emlékezett vissza Orosvári Zsolt.
2011-ben kezdték el folyósítani az ellátmányát. Abban az évben a minimálbér 78 000 Ft volt, annak 63 százalékát kaphatta meg, azaz 48 630 forintot folyósítottak neki havonta. A parlament azonban még 2011-ben új törvényt fogadott el, és megváltoztatták a hasonló sorsúak státuszát. Ezért 2012-ben rehabilitációs ellátást kapott, ami 51.980 forintot jelentett. 2012-ben a minimálbér összege 93.000 Ft volt, és annak már csak 56 százalékát kaphatta ezzel meg – magyarázta a férfi.
Majd azzal folytatta, hogy 2015. december 31-ig kapta ezt az összeget, amikor is soron kívüli rokkantsági felülvizsgálatra kötelezték, s a vizsgálat megállapította, hogy nem lett munkaképes, sőt, folyamatosan romlott az egészségi állapota. Volt két olyan hónapja, amíg meg is vakult az egyik kezelés mellékhatásaként, ugyanis mindkét szemére szürkehályog nőtt, megváltozott munkaképességi besorolása azonban maradt. 2016-tól immáron nem garantált nyugdíjra, hanem „adható” rokkantsági ellátásra lett jogosult. „Már” 54.190 forintot kapott, de az már csak 52 százaléka volt a 2015-ben meglévő 105.000 forintos minimálbérnek – sorolta Orosvári.
Állapotának romlása nem állt meg, az autoimmun-folyamat átterjedt a mozgásszerveire és más területekre is. Kezelése jelenleg is tart. 2022-ben az évközi emelés után az ellátása összege 71 250 forint, ami a jelenlegi minimálbér 35 százaléka. Ráadásul „közgyógy”-igazolványt sem kap államunk „dicsőségére” – vette át a szót Szepesházi Péter.
Orosvári Zsolt nem egyedül él. Az idei válása után ő gondoskodik két kiskorú lányáról. Emelt családi pótlékkal és a bíróság által megítélt gyerektartással együtt is csak 171 120 forint az egyszülős család jövedelme. Ha eddig ez még mind nem lenne elég, a kisebbik lánya epilepsziás, szerencsére jelenleg tünetmentesen.
A férfit egyébként sokan ismerhetik, mint aktivistát. Az ő nevéhez kötődnek ugyanis sikeres adománygyűjtő akciók, az „Ágyat az anyukáknak” és a „Klímát a kórházakba”. Ezek eredményeképpen 50 gyermekosztály 400 ágyat kapott Zsolt és csapata szervezésében, hogy a kis betegekkel a kórházban lévő anyukák ne a földön aludjanak, illetve öt gyermekeket ellátó osztály kapott ingyen klímát. A társadalmi akcióknak elismeréséül több díjat kapott, köztük a Magyar Civil Becsületrend kitüntetést is – mesélte Orosvári.
El nem várható, a jogban rendkívülinek mondott erőfeszítéssel időnként pluszmunkákat tud vállalni, és felfigyelt rá az egyik országgyűlési képviselő is, akinek két évig volt „társadalmi szervezője”, így heti tíz órában dolgozhatott is. A havi 40-50 óráért 75.000 forintot kapott havonta. Az idei választások után azonban ez a kereseti lehetősége megszűnt – tette hozzá a rokkant férfi.
Amióta csökkent a munkaképessége, érthető módon egyre elkeseredettebb. „Magemra hagyott a magyar állam”, miközben az elvben a magyar állampolgárok közösségének a képviselője – írta panaszában az alapvető jogok biztosának. Azzal folytatta, küzd az ellen, hogy az állam és hatáskörrel rendelkező szervei többedmagával őt is folyamatosan megalázzák és emberi méltóságát mulasztásukkal folyamatosan rombolják. Aggódik a saját és gyermekei jövője miatt, hiszen miközben ő járulékfizetésével betartotta a társadalmi szerződést, a panaszolt hatóság nem.
A panasz hivatalosabban így summázható: „az emberi méltósághoz való jog megsértése a szociális biztonság minimuma biztosítása elmulasztása miatt”. Ez azt jelenti – magyarázta Szepesházi Péter –, hogy a hatóság nem gondoskodott a munkaképesség-csökkenés után a törvény szerinti ellátásról oly módon, hogy az ő minimális létfeltételei, lakhatása, megélhetése biztosított legyen. Magyarország Alaptörvényének II. cikke biztosítja, az emberi méltóság sérthetetlenségét, kimondva, hogy minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.
Az ügyvéd elmondta, arra kérik az Alapjogi Biztos Hivatalát (AJBH), hogy állapítsa meg a jogsértést majd tegyen ajánlást a visszásság orvoslására a jogsértő minisztérium felügyeleti szerveinél, a kormánynál és a Miniszterelnökségnél. Az ajánlást tegye közzé az MTI-nél és minden településen legalább egy óriásplakáton. Ezután tegyen ajánlást arra is, hogy a panaszosnak a nemzetközi szakmai normáknak megfelelően, a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeknek megfelelő minimális létfeltétel szerinti állami szociálpolitikai juttatást és ellátásokat folyósítson, legalább 150 000 forint összegben.
Orosvári Zsoltnak nemcsak Szepesházi Péter segít. Monostori Róbert ügyvéd is ingyen ajánlotta fel tudását, dr. Csurgó Katalin jogász pedig elkészítette azt az ügyhöz kapcsolódó támogatói nyilatkozatot, amelyet bárki más, aki úgy érzi érintett ebben a témában, bemásolhatja egy e-mailbe, abba beírhatja a saját adatait, majd elküldheti a panasz@ajbh.hu-ra.
A jogi képviselők úgy gondolják, fontos lenne, hogy minél több beadvány érkezzen az alapjogi biztos hivatalába. Így akarják felhívni a figyelmet és szembesíteni az illetékes minisztériumot, a Miniszterelnökséget és a kormányt azzal, hogy egyre több embernek sértik meg az emberi méltósághoz való jogát.
