Magára maradhat Brüsszelben a Fidesz

A választások egyértelmű győztese az Európai Néppárt, amely a még nem végleges eredmények alapján hat mandátummal, 179-ről 185-re növelte képviselői helyeinek számát a 720 fős Európai Parlamentben. Az EPP frakciója az előző három választáson minden egyes alkalommal zsugorodott, ez az irány azonban most megfordult, ahogy az európaiak trendszerűen a jobboldali pártok felé fordultak a tagállamok többségében. Az Orbán által várt  jobboldali-szélsőjobboldali áttörés nem következett be, az ezt az irányt fémjelző két pártcsalád, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) – a még nem végleges helyzet alapján – csak tíz képviselővel növelte a létszámát, ami aligha lesz elég a palotaforradalomhoz házon belül – mutat rá a Szabad Európa. Ezzel együtt a következő napokban és hetekben még növekedhet mindkét párt létszáma, hiszen például az ECR-be vagy az ID-be tartó Fidesz-képviselőket is a függetlenek közé sorolják jelenleg, akár más formációkat. Arról nem is szólva, hogy körülbelül ötven olyan tagja lesz az EP-nek, akiknek beküldő pártja először lép európai porondra – jegyzi meg az elemzés. 

A lap információi szerint váratlanul gyors és sima megállapodás várható az uniós intézmények új vezetőiről. Parlamenti forrásaik úgy tudják, a három centrista frakció – az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, valamint a centrista-liberális Renew – már egyeztetett a jövőbeni együttműködésről, és „a következő hetekben nagyobb pofozkodás helyett inkább kedélyes alkukötésekre kell számítani”. Az eredmények alapján Ursula von der Leyen esélyei tovább nőttek a bizottsági elnöki poszt megtartására. Az érintettek nem vesztegették az időt, a választás után szinte azonnal megkezdték a munkát. A politikai vezetők első tanácskozása – egy bennfentes fogalmazása szerint – inkább emlékeztetett „langyos teadélutánra”. A résztvevők kedélyesen gratuláltak egymásnak, majd lényegében egyetértettek abban, hogy a választásokon legtöbb képviselői mandátumot szerző Európai Néppárt jelöltje, Ursula von der Leyen szerzett jogot arra, hogy újabb öt évre a bizottság elnöke legyen.

A Politico szerdán uniós forrásokra hivatkozva arról írt, hogy papíron már majdnem készen áll a vezetők nevét tartalmazó csomag. E szerint a néppárti Ursula von der Leyen lenne a bizottság elnöke, António Costa korábbi portugál szocialista párti kormányfő az Európai Tanács elnöke, a jelenlegi észt miniszterelnök, Kaja Kallas az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő, és Roberta Metsola maradna a következő két és fél évben az Európai Parlament (néppárti) elnöke. Metsola sorsa hivatalosan nem lehet a csomag része, hiszen elnöke megválasztásáról egyedül a parlament hivatott dönteni.

A tagállami vezetők közül azonban többen lehetnek (nem csak Orbán Viktor), akik nem feltétlenül támogatnák a jelenlegi bizottsági elnök újrázását. A kétkedők között tartották számon Macron francia elnököt, aki határozottan Mario Draghit, az Európai Központi Bank korábbi elnökét, olasz kormányfőt jelölte volna a posztra. Macron alkupozícióját és főként a figyelmét azonban meggyengítette az a politikai földindulás, amellyel odahaza kell szembenéznie, és amelyre válaszul – nem kis kockázatot vállalva – előrehozott választásokat írt ki június 30-ra. 

Von der Leyen – aki az EPP bábáskodása mellett először a három nagy pártot próbálja összekovácsolni egy Európa-, ukrán- és jogállampárti platform körül – rá lehet utalva az Európai Konzervatívok és Reformerekre (ECR), és háttéralkura kényszerülhet a királycsináló olasz miniszterelnökkel, Giorgia Melonival. 

A radikálisnak és populistának tekintett jobboldal megerősödött ugyan, de nem olyan mértékben, hogy át tudja venni a hatalmat, és egy másik, nemzeti szuverenista irányba terelje Európát. Orbán Viktor meghirdetett célja Brüsszel elfoglalására és a brüsszeli bürokraták leváltására tehát kudarcot vallott, így udvarolnia kell az ECR-nek is – fogalmaz a Szabad Európa. 

A Fidesz helykeresése az új parlamenti felállásban még nyitott kérdés, különösen abban az esetben, ha Orbán vágya (vagy inkább vágyálma) a két nagy választási győztes Marine Le Pen és Giorgia Meloni pártjának összeboronálására nem jön be. Bár Meloni inkább a centrum és az EPP-vel való jövőbeni együttműködés felé kacsingat, úgy tűnik, még nem égetett fel minden hidat a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés előtt.

A lap szerint az ECR-en belül több nemzeti delegáció jelezte (a csehek, a svédek és a hat-hét képviselővel éppen oda tartó romániai AUR párt), hogy nem kérnek a magyar kormánypártból. Egyelőre az sem világos, hogy Meloni akarja-e egyáltalán a fideszeseket, akik megnehezíthetik kapcsolatát a Néppárttal. Úgy tűnik, hogy biztosan csak az ellenzékbe szorult lengyel Jog és Igazságosság (PiS) vonná be a magyar kormánypártot a frakcióba. 

Ha az Identitás és Demokrácia (ID) és az ECR nem áll össze (vagy legalább Le Penék nem igazolnak át a konzervatívokhoz), és a Fidesz felvételére nem lesz készség, akkor a magyar kormánypártnak két, nem túl kedvező választása marad. Vagy függetlenek maradnak, és tovább tart az elszigeteltségük – ahogy egy szakértő a Hírklikknek fogalmazott: „kószálhatnak magányosan a folyosókon” –, vagy a szélsőjobboldali ID-hez igazolnak, ami ugyan valamivel nagyobb befolyást és több megszólalási lehetőséget jelent, de aligha mutatna jól. 

Manfred Weber a szavazás után megerősítette, hogy nyitva áll az ajtó a Tisza Párt előtt, és úgy tűnik, hogy Magyar Péterrel hamar formalizálhatják is ezt a szövetséget (a bajor politikus pénteken Budapesten tárgyal), főleg annak fényében, hogy az EPP igen korán, már június 18-án meg szeretné alakítani parlamenti pártcsoportját, amelyben a Tisza hét képviselőjének is helye lesz. Megfigyelők szerint egyáltalán nem lenne meglepő, ha a Tisza – az új magyar néppárti kontingens – bátorításként egy-két fontos posztot is megkapna. Hölvényi Györgynek, az EPP-ben mostanáig helyet foglaló egyetlen magyar képviselőnek nincs vétójoga a frakció bővítését illetően, csupán a párthoz való csatlakozás kérdésében, ami jelenleg nincs napirenden.

A DK-sok két főre csökkent csapata továbbra is a Szocialisták és Demokraták sorai között politizál, a létszámcsökkenéssel arányosan várhatóan kevesebb befolyással. A Mi Hazánk egy képviselője – a Jobbik korábbi képviselőjéhez hasonlóan – a függetlenek közé ülhet, vagy felül a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért farvizére. Az önálló frakcióalakításhoz ugyanakkor minimum hét országból 23 képviselő kell, és erősen kérdéses, hogy ezt az akadályt sikerülne-e átugrani. Ráadásul az AfD – teherré vált listavezetőjétől megszabadulva – megpróbál visszatérni az ID-be, ahová esetleg a Mi Hazánk is beléphetne.

Legközelebb június 20-án ül össze az elnökök értekezlete abban a reményben, hogy addigra már világosabb lesz a helyzet a személyi kinevezéseket illetően. A frakciók megalakulásának határideje július 16., addig még sok víz lefolyhat a Tiszán.

Egy, a Szabad Európának nyilatkozó, EU-diplomata szerint a magyar miniszterelnöknek is érdeke, hogy minél hamarabb megszűnjön a bizonytalanság, és megalakuljon az új bizottság – még akkor is, ha az új elnököt Ursula von der Leyennek hívják. Ha ugyanis túlságosan elhúzódik a folyamat, akkor a kormány kifuthat az időből, és december 15-én forrásokat veszíthet. A jogállami mechanizmus keretében megindított eljárás miatt felfüggesztett, 6,3 milliárd euró összegű kohéziós politikai pénzügyi kötelezettségvállalás arányos, 2022-re jutó része – becslések szerint valamivel több mint egymilliárd euró – végleg elveszhet, ha két évvel a tanácsi döntés után sem sikerül Magyarországnak kijönnie az eljárásból.