Magyar György: a magyar kormány menekül az ellenőrzések és a kötelezettségek elől

Miért tűnik úgy, hogy a szuverenitás nem érvként, hanem politikai szlogenként jelenik meg az Európai Ügyészségre vonatkozó hazai narratívákban?

„A magyar kormány különféle indokokat keres, hiszen a legfőbb szempontja a hatalom koncentrációja. Olyan kibúvókat keres és talál, amelyek segítségével jól el lehet menekülni az ellenőrzés és a kötelezettségek elől. A Fidesz hatalomra kerülése óta az egész magyar kormányzati berendezkedés arról szól, hogy ki kell irtani a kontroll lehetőségét a bel- és külpolitikából” – állapította meg Magyar György. 

Ehhez megszüntették az intézmények függetlenségét, maguk alá gyűrték az egyébként ellenőrzésre kitalált szervezeteket. Ezek azok a sokat emlegetett fékek és ellensúlyok. A Magyar Nemzeti Bankba, az Alkotmánybíróságba, az Állami Számvevőszékbe, a Versenyhivatalba a kormány beültette a saját, hűséges embereit, és ezáltal teljesen le tudja szűkíteni a kontrollt. Már maga az Országgyűlés sem képes ma Magyarországon betölteni az ellenőrző szerepét, pedig ez az egyik legfontosabb feladata a népképviseleti parlamentnek. A bizottságok sem működőképesek, mert a kormánypárti képviselők uralják azokat – sorolta az ügyvéd.

„Azért nem szeretne a magyar kormány az Európai Ügyészség tagjává válni mert nem szeretnék, ha az ő kis stiklijeiket és ügyeskedéseiket egy külső szerv kontroll alá vonná” – emlékeztetett Magyar György, hozzátéve, hogy már csak két tagállam nem lépett be. 

Magyarországon az ügyészség a parlament alá van rendelve és nem a kormány alá. Ezen is szeretne változtatni a hatalom. Most például egy salátatörvény 74 oldala közé rejtették azt a módosító javaslatot, miszerint az igazságügy-miniszter bizonyos esetekben betekinthet az ügyészségi iratokba. A feltételezés szerint az ügyészség önmagát akarja ellenőrizni, mint ahogy tette eddig is. Az igazságügy-miniszternek nem osztottak lapot.

„Így is komoly baj van a magyar jogállamisággal, az Európai Unió Bizottsága nem véletlenül kifogásolta többször is, hogy nincs jogorvoslat az ügyészi határozatokkal szemben, hogy az ügyészség szinte állam az államban. Következésképpen a nemzetközi ügyészség, azaz az Európai Ügyészség átnyúlhatna a nemzeti nyomozóhatóságok feje fölött, és a magyar ügyészekkel együttműködve, bizonyos ügyek nem kerülhetnék el az eljárást” – magyarázta az ügyvéd. 

Nálunk viszont a legfőbb ügyész kezében igen komoly jogkörök koncentrálódtak – folytatta a helyzet ismertetését –, ő maga dönthet a hierarchikus rendszer vezetőjeként arról, hogy mely ügyekből lesznek bűnügyek és melyek lesznek azok, amelyeket elengednek. Láthatjuk a Schadl-Völner-ügyben is – de másokban is –, hogy megpróbálnak befolyásolni rendelkezéseket és adatokat olyan irányba, hogy a kormányzati szervekig ne jussanak el. Más országokban – akár Romániában – ilyen összejátszás, vagy hivatali visszaélés, korrupció – ha előfordul – mind súlyos büntetőjogi és politikai következményekkel jár: le kell mondania akár a miniszterelnöknek és még börtönbe is kerülhet.

„Ha Magyarország tagja lenne az Európai Ügyészségnek, akkor alá kéne magát vetnie a nemzetközi kontrollnak. De ezt a hatalom nem akarja, ezért álindokokkal és álmagyarázatokkal bújik ki ez alól a lehetőség alól” – jegyezte meg Magyar György. 

Az, hogy 2007-ben ratifikáltuk a Lisszaboni Szerződésben az Európai Ügyészség létrehozásának lehetőségét, semmiféle kötelezettséget nem jelent Magyarország számára? – Kérdésünkre az ügyvéd azt felelte: nem, mert a belépés önkéntes, nem lehet kötelezővé tenni. Nem véletlen, hogy a 27 tagállamból 25 már belépett. Ebből következik, hogy Magyarország kilóg a sorból, mert nem szeretnék, ha láthatnák, hogy mi történik nálunk, például az EU-s pénzekkel. Működik az OLAF. A szervezet feladata a vizsgálat, de eljárást nem tud lefolytatni. Ehhez az ügyészségnek van jogköre, ezért hozták létre az Európai Ügyészséget, amely elvégzi azt is, amit a tagállami ügyészség nem. 

Az csak menekülés a magyar kormány részéről, amikor többi között a szuverenitásra hivatkozik – folytatta Magyar György. Hiszen önmagában azt a körülményt, hogy Magyarországon háborús vészhelyzet van – ami sehol másutt a világon nincs –, az magyarázza, hogy működhessen a rendeleti kormányzás. Mert a kormány már a saját parlamenti kétharmadában sem bízik, autokratikus módon kiiktatja az ellenőrzéseket, amiből következik, hogy azt akarja, a rendeleti kormányzással bármikor bármibe beleavatkozhasson. A legfontosabb a hatalom koncentrációja. Az, hogy közben hazánkat lejáratják, láthatólag nem zavarja őket. Ezt az Európai Ügyészség egészen biztosan korlátozná, nem lehetne lesöpörni az asztalról olyan korrupciós ügyeket sem, amelyek az uniós pénzek eltüntetésével vagy magánkézbe juttatásával foglalkozna – mutatott rá Magyar György. 

Majd hozzátette: a szuverenitás kifejezés és alkalmazása egy takaró, amivel lefedik a disznóságokat.  A szuverenitásról szóló jogszabály önmagában is alkotmánysértő, az Európai Bíróságon nem állja meg a helyét, ahogyan a hozzácsatolt hivatal sem. Utóbbi csak fenyegetési célból jött létre, azért, hogy aki kinyitja a száját, vagy aki támogatást vesz igénybe, netán szervezkedni akar, az vigyázzon, mert eljárhatnak vele szemben.  

„Ez az egész szuverenitás egy kitaláció. Hiszen, amikor beléptünk az EU-ba, akkor Magyarország odaadta a szuverenitásának jelentős részét, és ezt azért tette, hogy érvényesülhessen az európai közös érdek – bizonyos esetekben – a tagállami érdekkel szemben. De ebből az Orbán-kormány ki akar lógni, mert különben nem tudja támogatni a putyini gondolkodást. De csak addig vagyunk Putyinnak érdekesek, amíg bent vagyunk az unióban. Ha így folytatjuk páriák leszünk és perifériára szorulunk” – figyelmeztetett Magyar György.