Magyar György: rengeteg disznóság van még a szekrényben

Nem az új hivatal, hanem a független intézmények jelentik a megoldást

Magyar György szerint érthető, hogy az új kormány külön hivatalt kíván létrehozni a nemzeti vagyon visszaszerzésére, hiszen ez a korrupció felszámolására tett egyik legfontosabb választási ígéret volt. Úgy fogalmazott: amikor Magyar Péter politikai színre lépett, egyértelművé tette, hogy véget kíván vetni „a tolvajkodásnak, a hatalommal való visszaélésnek és a magánzsebek tömésének”. Ha ebből nem lenne kézzelfogható intézkedés, az hitelességi problémát okozna.

Az ügyvéd ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szakmai szempontból nincs feltétlenül szükség egy új intézményre. Véleménye szerint a hangsúly inkább azon van, hogy politikai és társadalmi üzenetet közvetítsenek: az állam nem kívánja eltűrni azokat a visszaéléseket, amelyek szerinte az elmúlt években jellemezték a közéletet.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon eddig is rendelkezésre álltak azok az intézmények, amelyek feladata a korrupciós ügyek feltárása volt. Az ügyészség, a NAV nyomozói, a rendőrség és a vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó szervezetek mind rendelkeznek a szükséges jogosítványokkal. „Ha szabadon végezhetik a munkájukat, akkor be tudják tölteni a hivatásukat” – fogalmazott.

Úgy véli, egy új hivatal létrehozása önmagában nem teszi hatékonyabbá a munkát, ugyanakkor nagyobb politikai fókuszt adhat a korrupció elleni fellépésnek. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy rendkívül fontos a különböző szervezetek hatásköreinek pontos elhatárolása, mert ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy „elvész a gyermek”, vagyis az egymást átfedő illetékességek inkább akadályozzák, mint segítik a nyomozásokat.

Az uniós elvárások miatt is fordulóponthoz érkezett Magyarország

Magyar György szerint az új intézkedések hátterében nemcsak belpolitikai, hanem európai uniós szempontok is állnak. Az Európai Bizottság ugyanis világos elvárásokat fogalmazott meg a korrupció visszaszorításával, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a jogállamiság helyreállításával kapcsolatban.

Az ügyvéd úgy látja, ezek teljesítése közvetlen összefüggésben áll az uniós források sorsával. „Annyira kapcsolódnak, hogy elmaradnak vagy jönnek” – fogalmazott, utalva arra, hogy a támogatások felszabadításának egyik alapfeltétele a hiteles korrupcióellenes fellépés.

A beszélgetés során szóba került az európai ügyészséghez való csatlakozás is. Magyar György hangsúlyozta, hogy a korábbi kormányzat érvelésével szemben az európai ügyészség nem venné át a magyar igazságszolgáltatás szerepét. Az uniós pénzeket érintő ügyekben ugyan kezdeményezhetne nyomozásokat, de azokat továbbra is magyar ügyészek és magyar nyomozók folytatnák le. Szerinte a korábbi politikai vezetés azért utasította el ezt a lehetőséget, mert nem kívánt olyan külső kontrollt, amely akadályozhatta volna a korrupciós visszaéléseket.

Az ügyvéd szerint az elmúlt években fokozatosan leépültek azok a független intézmények, amelyeknek éppen az lett volna a feladatuk, hogy ellenőrizzék a végrehajtó hatalmat. Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék szerinte elveszítették valódi függetlenségüket, mert vezetőik politikai elvárásoknak megfelelően működtek.

Úgy véli, a jogállam helyreállítása csak akkor lehetséges, ha ezek az intézmények ismét szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működhetnek.

Nem látványintézkedésekre, hanem valódi elszámoltatásra lenne szükség

A műsorban szóba került a Hajdú Jánost érintő büntetőeljárás is. Magyar György jogi szempontból kifogásolta, hogy a TEK korábbi főigazgatóját rögtön gyanúsítottként hallgatták ki. Elmondta: ő maga inkább tanúként kezdte volna meg a kihallgatást, mert egy gyanúsított nem köteles vallomást tenni, nem köteles igazat mondani, míg a tanút igazmondási kötelezettség terheli.

Az úgynevezett aranykonvoj-ügy kapcsán azt mondta, kívülállóként nem látja azokat a dokumentumokat, amelyek egy ilyen súlyú ügy megalapozásához szükségesek lennének. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek jelenleg kizárólag az ügyészség rendelkezésére állhatnak, ezért végleges következtetéseket levonni korai lenne.

Kritikusan beszélt az ügyészség jelenlegi működéséről is. Szerinte több olyan politikailag érzékeny ügy volt az elmúlt években, amely végül nem jutott el a bírósági szakaszig, ezért most is fennáll a veszélye annak, hogy egyes eljárások inkább kommunikációs célokat szolgálnak. Úgy fogalmazott: a hatóságoknak „produkálni kell”, ennek azonban lehet valódi eredménye vagy pusztán pótcselekvés is.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a magyar államigazgatás jelentős része szakmailag felkészült, ezért nem tömeges személycserékre, hanem a tisztességes hivatalnokok szakmai önállóságának visszaadására van szükség. Magyarországnak nincs lehetősége több tízezer új nyomozó, ügyész vagy jogász alkalmazására, ezért a meglévő apparátusra kell építeni.

Arra is figyelmeztetett, hogy az új politikai vezetésnek ugyanazt a hibát semmiképpen sem szabad elkövetnie, amelyet szerinte elődje megtett. Nem fordulhat elő, hogy a korábban politikai befolyás alatt működő intézmények egyszerűen új politikai irányítás alá kerüljenek. Ha a függetlenség helyett csak a lojalitás címzettje változik meg, akkor – fogalmazott – „a vödörből a csöbörbe” kerül az ország. Szerinte a korrupció elleni küzdelem csak akkor lehet hiteles, ha a nyomozóhatóságok és az ügyészség minden politikai oldal szereplőivel szemben ugyanazokat a jogállami mércéket alkalmazzák.