Magyar Péter meghirdette a „Tisztítótűz műveletet”: vagyonvisszaszerzési hivatallal számolna le az „orbáni maffiával”

HírKlikk 2026. június 22. 14:07 2026. jún. 22. 14:07

​​​​​​​Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli ülésén jelentette be a „Tisztítótűz műveletet”, amelynek céljaként a politikai és gazdasági korrupció felszámolását, valamint az elmúlt évtizedekben szerinte elrabolt közvagyon visszaszerzését nevezte meg. A kormányfő egy új, független Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását kezdeményezi, emellett alaptörvény-módosítással szüntetné meg Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, és átalakítaná az Alkotmánybíróság, valamint az igazságszolgáltatás vezetőinek kinevezési szabályait is.

Magyar Péter „Tisztítótűz” címmel mondott napirend előtti felszólalást az Országgyűlés rendkívüli ülésén. Beszédében történelmi párhuzammal indított: Giovanni Falcone és Paolo Borsellino olasz maffiaellenes bírák meggyilkolását idézte fel, majd azt mondta, Magyarországon is olyan politikai és gazdasági rendszer épült ki, amely szerinte „átszőtte, megfojtotta és meglopta” az országot. A beszéd leirata alapján Magyar a magyarországi korrupciós hálózatot többször is „magyar Cosa Nostrának” nevezte. 

A kormányfő szerint június 22-e „történelmi súlyú nap”, mert ezen a napon indul el az általa meghirdetett Tisztítótűz művelet. Úgy fogalmazott: ez egy átfogó politikai, gazdasági és jogi akció, amelynek célja Magyarország megszabadítása az államot átfogó korrupciótól és a politikai-gazdasági maffia szorításától.

A beszéd egyik központi eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása volt. Magyar Péter szerint az új szervezet feladata az lesz, hogy feltárja, hová tűnt a magyar emberek vagyona, kik döntöttek róla, kik részesültek belőle, milyen jogcímen, és hol található jelenleg az a vagyon, amelyet a kormány álláspontja szerint jogellenesen vontak ki a közvagyon köréből. A hivatal létrehozását a kormány már korábban is jelezte, a friss sajtóbeszámolók szerint a javaslat társadalmi egyeztetésre kerül, mielőtt az Országgyűlés elé menne. 

Magyar Péter arról beszélt, hogy a hivatal kormánytól független szervezetként működne, az Országgyűlésnek tartozna beszámolással, vezetői pedig különleges rendőri védelemben részesülnének. Indoklása szerint erre azért van szükség, mert a vagyonvisszaszerzés olyan érdekeket sérthet, amelyek hosszú ideig érinthetetlennek hitték magukat.

A miniszterelnök hosszú felsorolásban idézett fel olyan ügyeket, amelyeket az Orbán-rendszer korrupciójának példáiként említett. Ezek között beszélt Hatvanpusztáról, a Budapest–Belgrád vasútvonalról, a lombkorona nélküli lombkoronasétányokról, a vadászati világkiállításról, a lélegeztetőgép-beszerzésekről, a magántőkealapokról, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, a kaszinó- és autópálya-koncessziókról, valamint több politikus és üzletember családi vagyonáról is. Azt állította, hogy „nincs olyan szeglete az országnak”, amelyet ne érintett volna az előző rendszer korrupciója.

A beszéd másik kiemelt pontja Sulyok Tamás köztársasági elnök ügye volt. Magyar Péter bejelentette: a Tisztítótűz művelet részeként kezdeményezik a jelenlegi államfő megbízatásának megszüntetését. A miniszterelnök szerint az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnne. Erről a kormányfő már korábban is jelezte, hogy a közjogi méltóságok helyzetét rendező alaptörvény-módosítást ismertetni fogják az Országgyűlésben. 

Magyar Péter az Alkotmánybíróság működését is átalakítaná. Bejelentése szerint ismét lehetővé tennék, hogy az Alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírák válasszák meg, és visszavezetnék a 70 éves felső korhatárt. Ennek következtében a 70. életévüket betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnne. A beszédben név szerint Polt Pétert is említette, akiről azt mondta: ezzel megszűnne a mentelmi joga is.

A kormányfő a bírói önigazgatás megerősítését is ígérte. Javaslata szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek visszahívását az Országos Bírói Tanács, illetve megfelelő bírói támogatás esetén maguk a bírák is kezdeményezhetnék. A Kúria és az OBH elnökének jelölési rendszerét is átalakítanák: Magyar Péter szerint a jövőben a bírók által támogatott jelöltek közül kellene kiválasztani a vezetőket.

A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy az országgyűlési képviselői mandátumot 12 évben maximálnák. Indoklása szerint a hatalom nem örökre jár, hanem a választóktól kapott ideiglenes felhatalmazás. Úgy fogalmazott: 12 év elegendő arra, hogy valaki szolgálja a hazáját és bizonyítsa rátermettségét.

Magyar Péter szeptembertől széles társadalmi részvételen alapuló alkotmányozási folyamatot ígért. Azt mondta, Magyarországnak olyan alkotmányra van szüksége, amelyet politikai hovatartozástól függetlenül a magyar emberek a sajátjuknak érezhetnek. Az új alkotmányt a folyamat végén népszavazással erősíttetné meg.

A beszéd végén Magyar Péter a társadalom támogatását kérte a korrupcióellenes fellépéshez. Szerinte a maffia elleni harcot nem lehet néhány ügyészre, bíróra vagy nyomozóra bízni, ahhoz az egész társadalom kiállása szükséges. Azt ígérte, hogy a kormány minden törvényes eszközzel megvédi azokat, akik részt vesznek a vagyonfeltárásban és a közvagyon visszaszerzésében.

„Induljon a tisztítótűz!” – zárta beszédét Magyar Péter.