Magyarország a legvégén van az európai tesztelési rangsornak

Nyár eleje óta Luxemburg a tesztelési rekorder lakosságarányosan nézve az Európai Unióban. A kicsit több mint hatszázezres lakosságú országban csaknem 650 mintavétel jut ezer lakosra. Összehasonlításként, a lista második helyezettje Dánia, itt 500 felé közelít ez az adat. Magyarországon az utóbbi időszakban megnőtt a mintavételek száma, de így is csak 55 ez az arány. Ennél alacsonyabb arányban csak Horvátországban végeznek teszteket. Ez annyiban csalóka, hogy ott a tesztelt emberek számát adják meg, azaz szinte biztos, hogy több mintavételt végeznek lakosságarányosan, mint a magyarok. Azaz tulajdonképpen Magyarország az utolsó a listán, bár van pár ország, ahonnan nincs hivatalos adat a tesztelésről – írja az Euronews.

Abban nagyok az eltérések, hogy milyen adatot adnak meg. Például, amíg az éllovas Luxemburgban azt tartják számon, hogy hány embert teszteltek, addig a szintén kiemelkedően sokat tesztelő Dániában az elvégzett teszteket tartják számon (Magyarországon is erről van hivatalos adat). A tesztelési lista harmadik helyén lévő Litvániában azt az adatot közlik, hogy hány mintát elemeztek.

Az ezer főre jutó tesztek/tesztelt emberek száma az uniós országokban:

Régiós szinten is még mindig kevés a teszt Magyarországon

Magyarország környékén Szerbia vezeti a tesztelési listát, Ausztriával versenyben. Míg előbbiben a tesztelt emberek száma a statisztika alapja, addig Ausztriában az elvégzett tesztek.

A korábban említett Horvátországban és Ukrajnában tesztelnek kevesebbet lakosságarányosan a magyaroknál, ez utóbbiban messze a legalacsonyabb arányban tesztelik a lakosságot (40 körül van az ezer főre jutó tesztek száma). A régióban a harmadik Románia, ahol ezer főre körülbelül 108 teszt jut, ez majdnem a kétszerese a magyar arányszámnak.

Az ezer főre jutó tesztek/tesztelt emberek száma a régióban:

Az egyik legbeszédesebb mutató: a pozitív tesztek aránya

A WHO korábbi, májusban közölt kritériuma alapján, ha egy országban a pozitív tesztek aránya öt százalék, vagy az alatt van, azt jelzi, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják.

Európában két országban van tíz felett ez az arány, ami eszerint az osztályozás szerint azt jelenti, hogy teljesen kicsúszott a hatóságok kezéből a járvány terjedése felett az irányítás: Spanyolország és Ukrajna.

A régióban három országban van a WHO által kritikus pontnak jelölt öt százalék felett ez az arány Csehországban (hét), Romániában (hat) és Magyarországon. Nyugat-Európában pedig Franciaországban (5,4 százalék).

Ausztriában és Horvátországban a legfrissebb közölt adatok szerint pedig majdnem öt (4,9 százalék)

Mivel a tesztelési lehetőségek korlátozottak, ezért nagy a valószínűsége annak mindenhol, hogy számos koronavírusos esetet nem regisztrálnak. Ezért a pozitív tesztek aránya segíthet a járvány terjedésének felismerésében is. Azokban az országokban ugyanis, ahol magas ez az arány, valószínűleg a fertőzöttek valós számának egy töredéke a regisztrált esetek száma. Ahol nő ez az arány, az azt sugallja, hogy a fertőzés gyorsabban terjed, mint amit a regisztrált új esetek számának emelkedése mutat.

Azaz Magyarország esetében a hivatalosan közölt adatokból kiolvasottnál gyorsabban terjed most a járvány. Legutóbb egyébként áprilisban hat napig volt öt százalék feletti a pozitív tesztek aránya, április 16-án 6,3 százalék volt, ez volt eddig a legmagasabb arány.

Mi okozta az utóbbi hetekben a növekedést Magyarországon?

Sokan azzal magyarázták az utóbbi hetekben drasztikusan növekvő napi új esetszámot Magyarországon, hogy nőtt a tesztek száma. Azonban, ahogy a G7 cikke is rámutat, az okozati kapcsolat épp a fordítottja: azért van több teszt, mert több az új regisztrált fertőzött.

Szeptember elseje óta, a külföldről hazatérő magyar állampolgárokra 14 nap kötelező karantén vár. Mivel ez kiváltható két negatív teszttel, ez is közrejátszik a mintavételek számának a növekedésében.

Heti bontásban az európai tesztelési adatok

Az utóbbi időben több nyugat-európai ország is rákapcsolt a tesztelésre. Az elmúlt egy hónapban az Egyesült Királyságban, Németországban, majd Franciaországban is meghaladta az egymilliót a heti tesztek száma, ami még akkor is jelentősen nagyobb mennyiség, mint például a magyar, ha figyelembe vesszük, hogy mennyivel népesebbek ezek az országok. Ha a francia példát vesszük, Magyarországon körülbelül heti százötvenezer tesztnek felelne meg az ottani mennyiség.

De érdekes megnézni a szomszédos Ausztriát is, ahol az elmúlt négy hétben folyamatosan 80 ezer körüli a heti mintavételek száma. A járvány által egyik legjobban sújtott, szintén Magyarországgal azonos lélekszámú Belgiumban a múlt héten átlépte a kétszázezret a heti tesztek száma. A különutas járványkezeléséért sokat támadott kilencmilliós Svédországban az elmúlt két hétben több mint százezer tesztet végeztek, múlt héten már a százötvenezerhez közelített a szám.