Magyarország egyetlen külföldi vesztegetési ügyben sem indított vizsgálatot

„A hatóságoknak végre kell hajtani a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket, fel kell tárni, és ki kell nyomozni a vesztegetéseket, ha nem akarják, hogy Magyarország olyan nemzetközi cégek menedékévé váljon, amelyek külföldön vesztegetnek" - áll a jelentésben. A IV. szakaszt lezáró jelentés Magyarország számára a következőket ajánlja:

1/ Jelentősen növelni kell a már ismert, és az előre jelzett külföldi vesztegetések kezelésére biztosított forrásokat, és nyomozási eszközöket kell alkalmazni.

2/ Intézkedéseket kell hozni, hogy semmi ne zavarhassa meg a külföldi vesztegetésekkel kapcsolatos nyomozásokat, például bizonyos tisztségviselők immunitása révén.

3/ Az ügyek bonyolultsága miatt sürgősen meg kell hosszabbítani a kétéves időhatárt, amelyre a nyomozás az ilyen ügyekben jelenleg korlátozódik.

4/ Fokozni kell a magyar és a külföldi cégek leányvállalatainak éberségét, tudatosságát az exporttevékenységben jelentkező ilyen jellegű kockázatokkal kapcsolatban, és abban hogy intézkedéseket hozzanak az ilyen veszélyes kezelésére.

5/ Fejleszteni kell a lehetőséget, hogy a vonatkozó konvencióhoz csatlakozott azonnali és hathatós segítséget kapjanak a külföldi vesztegetési ügyekkel kapcsolatos nyomozásokban.

Az OECD Vesztegetés-ellenes Munkacsoportja figyelemmel kíséri majd a legutóbbi reformok hatását abban, hogy hogyan tudnak szerepet vállalni a magyar sajtóorgánumok és civil szervezetek az ilyen vesztegetési ügyek feltárásában. A munkacsoport, amelyben 434 tagállam vesz részt, a jelentést június 27-én fogadta el. A Magyarországra vonatkozó rész az 53-56. oldalon olvasható. A szokásos eljárásnak megfelelően Magyarországot felkérik, hogy két éven belül írásos beszámolót küldjön.

A jelentés az alábbi linken érhető el.