Magyarország négy új Gripent vesz a svédektől
Érdekes, eredményes és izgalmas beszélgetés volt, a bizalom helyreállításához vezető hosszú folyamat vége – jelentette be Orbán Viktor a svéd kollégájával, Ulf Kristerssonnal tartott pénteki közös sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország és Svédország meghosszabbítja a Gripen-szerződést, Magyarország négy új vadászrepülőgépet kap.
Meghosszabbítják a logisztikai szerződést is, amelynek az értelmében a svédek beszállnak a kiképzésbe. A két szerződés módosítását a sajtótájékoztató előtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá – közli a sajtótájékoztatóról tudósító Népszava.
Ezen túl – emelte ki a magyar miniszterelnök – született egy megállapodás arról is, hogy a svéd Saab egy mesterséges intelligencián nyugvó kutató-fejlesztő központot hoz létre Magyarországon magyar közreműködéssel, a Védelmi Innovációs Kutatóintézettel. A Saab a Gripent gyártó konzorcium vezető tagja.
Magyarország 2001 decemberében, az első Orbán-kormány idején írt alá egy szerződést a svédekkel 14 Gripen vadászrepülőgép lízingjéről. A most bejelentett szerződésmódosítással a magyar légierőnek 18 Gripenje lesz.
– Ha nem is mindig látszik, a magyar külpolitika célja az, hogy barátokat gyűjtsünk – jelentette ki Orbán Viktor némi cinizmussal azután, hogy másfél év késleltetés után a 31 NATO-tagország közül utolsóként a magyar Országgyűlés hagyhatja jóvá Svédország csatalakozását az észak-atlanti szerződéshez.
A svéd NATO-csatlakozás ügyét Törökország és Magyarország húzta ilyen sokáig. A NATO második legnagyobb haderejével rendelkező Törökország nevében Recep Tayyip Erdogan elnök vezette ankarai kormány biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva akadályozta a ratifikálást. Azután, hogy ezeket az aggályokat a stockholmi kormány többé-kevésbé eloszlatta, Recep Tayyip Erdogan már ahhoz kötötte támogatását, hogy az Egyesült Államok járuljon hozzá 40 darab új F-16-os vadászgép eladásához, illetve a meglévő török flotta korszerűsítéséhez. Ez meg is történt.
Az Orbán-kormány illetve a vele látszatvitát folytató Fidesz először arra hivatkozva akadályozta a svéd NATO-csatlakozást, hogy a törökök ne maradjanak egyedül. Ezután következett a sértődöttség több svéd állami iskolában vetített 2019-es kisfilm miatt, amely a demokratikus intézményrendszer magyarországi leépítését mutatja be az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után.
A sajtótájékoztatón Ulf Kristerrsont a TT svéd hírügynökség meg is kérdezte, mi változott, korábbi kijelentéseihez hasonlóan ezután hogyan fogja bírálni az Orbán-kormány jogállamiságot sértő intézkedéseit, amire a politikus úgy válaszolt, több kérdés is van, amelyben a Svédország más álláspontot képvisel, mint Magyarország, de ezt elfogadják, a NATO-ban pedig egymásért küzdenek majd.
