A Volánbusz-ügyben már nem az a kérdés, történt-e valami, hanem hogy meddig érnek a szálak

Évekig húzódhatott a Volánbusz-ügy

A Volánbusz-ügy nem új keletű történet, a nyomozás évek óta zajlik, az ügy azonban csak idén májusban került az ügyészséghez. Szeptemberben több embert gyanúsítottként hallgattak ki, közülük hármat őrizetbe vettek, majd a Budai Központi Kerületi Bíróság Jellinek Dániel és Szivek Norbert letartóztatását is elrendelte. A bíróság szerint a kényszerintézkedést többek között a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye indokolta.

Magyar György szerint az ügy egyik legfontosabb sajátossága, hogy a büntetőeljárás felderítési szakasza nincs konkrét határidőhöz kötve, így akár évek is eltelhetnek, mire egy ügy a következő szakaszba jut. A gyanúsítást követően már szigorúbb határidők lépnek életbe. Az ügyvéd hangsúlyozta: az őrizetbe vétel önmagában még nem jelenti azt, hogy valakit bűnösnek tartanak. A hatóságoknak a vallomásokat, az egyéb bizonyítékokat és az ügy összes körülményét kell összevetniük.

Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat, ezt követően már bíró dönt arról, indokolt-e a letartóztatás vagy más kényszerintézkedés. Magyar György szerint ehhez olyan körülményeknek kell fennállniuk, mint a bűnismétlés veszélye, a bizonyítás megnehezítése, a tanúk befolyásolásának lehetősége vagy a szökés, elrejtőzés kockázata.

A mentelmi jog útja egészen más

A beszélgetésben szóba került az is, hogy az ügyben egy parlamenti képviselő is érintett lehet. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítása előtt a mentelmi jog felfüggesztésének kérdése is felmerülhet. Magyar György elmondta: az ügyészségnek a parlament elnökéhez kell fordulnia, majd az illetékes bizottság és az Országgyűlés dönthet a mentelmi jog kiadásáról. Közvádas ügyekben ennek a gyakorlatban más a menete, mint például magánvádas eljárásokban.

Az ügyvéd ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a politikai vezetésnek nem feladata eldönteni, ki követett el bűncselekményt. „Nem a kormány szándéka és akarata fogja meghatározni, hogy valaki bűnös vagy nem bűnös” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány tagjai tehetnek feljelentést, de az ezt követő büntetőeljárás már a hatóságok és a bíróságok feladata.

Magyar szerint az igazságszolgáltatásnak meg kell őriznie a függetlenségét akkor is, amikor egy politikai korszakváltás után korábban elhúzódó ügyek kerülnek ismét a figyelem középpontjába. Szerinte az egyik legnagyobb probléma az apparátus létszáma: nincs elegendő ügyész, bíró, nyomozó és rendőrségi felderítő ahhoz, hogy minden ügy egyszerre megfelelő erőforrást kapjon.

Új korszak jöhet az Alkotmánybíróságon

A beszélgetés másik súlypontja az Alkotmánybíróság átalakulása volt. Az Országgyűlés szeptember 15-én öt új alkotmánybírót választott: Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot.

Magyar György külön is beszélt Ligeti Miklósról, aki korábban jogvédőként és a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaként dolgozott. Az ügyvéd szerint az alkotmánybírói tisztség szakmai szempontból a jogászi pálya csúcsa lehet, ugyanakkor az új tagok kiválasztásának rendszerét hosszabb távon szerinte érdemes lenne átalakítani.

Azt tartaná kívánatosnak, ha a jelölésben nem kizárólag a politikai szereplők döntenének, hanem az egyetemek, a szakmai szervezetek, a bírói, ügyészi és ügyvédi kar, valamint a civil szféra is részt venne. „Ne csak politikusok döntsenek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szakmai szempontoknak nagyobb súlyt kellene kapniuk.

Magyar György szerint most átmeneti időszak következik, amelyben az Alkotmánybíróság új és korábban megválasztott tagjai együtt alakítják majd a testület döntéseit. Álláspontja szerint a lényeg az lenne, hogy az alkotmánybírák döntéseit ne pártelvárások, politikai szándékok vagy a közvélemény, hanem az alkotmányossági és szakmai érvek határozzák meg. „Az Alaptörvény, a jelenlegi Alaptörvény, majd a jövőbeni alkotmány ethoszának megfelelő döntések születnek” – mondta.