Szabotázsakciótól is tartani kell? Új korszak kezdődött a magyar–orosz kapcsolatokban

Tíz diplomata kiutasítása új korszakot jelez

Szent-Iványi István szerint a magyar–orosz kapcsolatokban már korábban is érzékelhető volt a változás, amikor a magyar külügyi irányelvekben először jelent meg, hogy Oroszország fenyegetést jelent Európa és Magyarország biztonságára, valamint a kárpátaljai magyarságra. A fordulatot azonban szerinte a tíz orosz diplomata kiutasítása tette igazán egyértelművé. A magyar külügy közlése szerint az érintettek olyan tevékenységet folytattak, amely a Bécsi Egyezmény alapján nem elfogadható diplomatáktól.

A szakértő szerint a döntés azért is jelentős, mert korábban Magyarország szinte egyáltalán nem élt ezzel az eszközzel, miközben más európai országok nagy számban utasítottak ki orosz diplomatákat. Szent-Iványi úgy véli, hogy a budapesti orosz nagykövetség hosszú időn keresztül regionális hírszerzési központként is működhetett, hiszen a schengeni térségben dolgozó orosz hírszerzők innen más országokba is könnyebben mozoghattak. A tíz kiutasított személyről diplomáciai nyelven nem mondták ki hivatalosan, hogy hírszerzők voltak, de a döntés értelmezése ezt valószínűsíti.

Nem az energiafegyver a legvalószínűbb válasz

Oroszország kemény és fájdalmas választ ígért a magyar lépésre, de Szent-Iványi szerint egyelőre nem történt hivatalos ellenintézkedés. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy Moszkva a gáz- vagy olajszállítások korlátozásával válaszolna. Mint mondta, az energiahordozók exportja Oroszország egyik legfontosabb bevételi forrása, ezért Moszkvának sem érdeke, hogy saját piacát szűkítse.

Szerinte sokkal inkább diplomáciai válasz várható. Oroszország például késleltetheti az új magyar nagykövet akkreditációját, vagy valamelyik magyar főkonzulátus bezárásáról dönthet. Szent-Iványi szerint különösen a kazanyi és a jekatyerinburgi magyar főkonzulátus esetleges bezárása nem lenne feltétlenül hátrány Magyarországnak, mert szerinte ezeknek kevés a gyakorlati hasznuk.

A szakértő ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy a válasz nem diplomáciai természetű lesz. Európában az elmúlt években több, Oroszországhoz kötöttként értékelt szabotázsakció is történt, különösen a kritikus infrastruktúra ellen. Szent-Iványi szerint a repülőterek, elektromos hálózatok, távvezetékek és más stratégiai létesítmények is célponttá válhatnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem akar pánikot kelteni, és a Magyarország elleni konkrét támadás lehetőségét eltúlzott reakciónak tartaná.

Paks és az orosz energiafüggőség is érzékeny pont

A szakértő szerint a drónok megjelenése új helyzetet teremtett, hiszen egyes szabotázsakciókhoz már nem szükséges a célpont közvetlen megközelítése. Éppen ezért különösen fontosnak nevezte a kritikus infrastruktúra védelmét. „Én remélem, hogy például Paksot nem fogják támadni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ilyen támadásra ne kerülhessen sor.

Szent-Iványi szerint az energiafüggőség továbbra is Magyarország egyik legérzékenyebb pontja. Úgy látja, hogy Oroszország jelenleg nem érdekelt a gázszállítás leállításában, Magyarországnak viszont hosszabb távon mindenképpen növelnie kell az alternatív beszerzési lehetőségeket. Szerinte más európai országok már végrehajtották ezt az átállást, Magyarország azonban a háború óta sem csökkentette érdemben orosz energiafüggőségét.

A beszélgetésben szóba került az Egyesült Államok döntése is, amely ismét lehetővé tette a magyar és lengyel bevándorlási vízumkérelmek elbírálását. Szent-Iványi ezt politikai természetű döntésnek tartja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy erre nincs konkrét információja. Szerinte elképzelhető, hogy az intézkedés egyfajta „menekülő útvonalat” biztosíthat az előző politikai vezetés egyes szereplőinek, de ezt saját maga is csak spekulációnak nevezte.