Magyarország nem szavazta meg Koszovó ET tagságát
Rendkívüli döntést hozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), azt javasolta: hívják meg Koszovót az Európa Tanács tagjai közé. Az Aleksandar Vučić vezette Szerbiával szoros baráti kapcsolatban álló Orbán-kormány, Belgráddal összhangban elutasította a javaslatot.
A Népszava beszámolója szerint, kedden este elfogadott jelentés különlegessége az, hogy Koszovó függetlenségét csupán az ENSZ tagállamok 53 százaléka ismeri el, és a 46 európai országot tömörítő Európa Tanács több országa – Szerbia mellett öt uniós állam: Románia, Spanyolország, Ciprus, Szlovákia, Görögország – sem ismerte el Koszovót önálló államként. Magyarország ugyan elismerte Koszovót, de az Aleksandar Vučić vezette Szerbiával szoros baráti kapcsolatban álló Orbán-kormány, Belgráddal összhangban elutasítja az ET-tagságot.
Ezt a kedd esti strasbourgi szavazás előtt is jelezte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
„Az Európa Tanács semmibe veszi saját elveit Koszovó csatlakozásával kapcsolatban, az arról szóló döntést Magyarország nem tudja támogatni” – jelentette ki. Németh Zsolt azzal érvelt, hogy bár Magyarország elviekben támogatja Koszovó ET-tagságát, de mivel „nem teljesíti a saját maga által vállalt feltételeket”, közöttük az észak-koszovói szerb közösségnek évek óta ígért, de máig nem teljesített területi autonómia létrehozását, ezért nem tudja megszavazni a javaslatot.
Belgrád is hasonlóan érvelt. Az EU által felügyelt Pristina-Belgrád párbeszéd hosszú ideje nem tudott eredményt elérni a két szomszéd közötti viszony rendezése terén, ám nem csak Koszovó, hanem Szerbia sem teljesítette vállalásait.
Az Európa Tanács tagság elnyeréséhez kevés a Közgyűlés ajánlása, amelyet különben 131 igen szavazattal, 29 ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadtak el, azt még az ET Külügyminiszteri Bizottságának is jóvá kell hagynia. A kérdés a május 16-17-i ülésen kerül terítékre, a végső döntéshez a szavazáskor jelenlévő miniszterek vagy nagykövetek kétharmados többségére van szükség. Ami elméletileg meglesz, főképp azért, mert a Közgyűlés a példátlan helyzetet szem előtt tartva „diplomáciai lépések megtételére, párbeszédre és kompromisszumra” szólított fel és felkérte a Miniszteri Bizottságot olyan megoldás keresésére, hogy Koszovó tagsága „ne sértse az egyes tagállamok Koszovó államiságával kapcsolatos álláspontját”.
Mindezen túl, a Közgyűlés a tagság elnyerésének feltételéül szabta a pristinai kormányzat számára a szerb közösségi autonómia rendezését is. A Koszovó tagságát támogatók szerint ennek elnyerése lehetőséget adna arra, hogy a nemzetközi pozícióért küszködő ország előrelépést érjen el az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megerősítése terén, segítené abban, hogy „megküzdjön a fennálló kihívásokkal”, különös figyelemmel a kisebbségi közösségek jogainak jobb védelmére. Az uniós integrációs nyomás Ukrajna esetében is látványos eredményeket hozott, ugyanez megtörténhet az ET-tagságra áhítozó Koszovó esetében is, amelynek a nemzetközi szervezetekbe való felvételét következetesen blokkolja Szerbia.
