A repülőrajt után befuccsolt a magyar-amerikai kapcsolatok aranykora is
Nem csak az a kérdés tehető fel joggal, hogy hol van Donald Trump és Orbán Viktor jó személyes kapcsolatának az érdeke, hol van ebből haszna Magyarországnak, a magyaroknak, de éppen így az is felvethető, hogy hol van ebben az Egyesült Államok érdeke, az amerikaiak haszna. Így reagált kérdésünkre Balázs Péter. A korábbi külügyminisztert és uniós biztost annak kapcsán kérdeztük, hogy az utóbbi időben Orbán alig hozza szóba, említi Donald Trumpot – ha egyáltalán –, s ha igen, akkor is inkább az derül ki a mondandójából, hogy már ő maga sem igen érti, hogy mit, miért tesz az amerikai elnök. „Az biztos, hogy a kapcsolatok szintje és intenzitása nem áll arányban azzal a felfokozott hízelgéssel, amit Orbán a kezdettől fogva eddig produkált” – vélte a tapasztalt diplomata.
„A kérdés az, hogy háborút vagy békét indított el valójában. Ez még nem dőlt el, majd a történészek fogják ezt eldönteni” – jelentette ki nem kis meglepetésre Orbán Viktor a minap, a nyíltan jobboldali GB News brit hírcsatornának. A Telex által kiszúrt interjúban a magyar kormányfő ezt a riporternek arra a kérdésére válaszolta, mennyire egyeztethető össze Orbán békepártisága azzal, hogy egyik legszorosabb szövetségese, Donald Trump amerikai elnök háborút indított Irán ellen. Az interjút készítő korábbi brit konzervatív parlamenti képviselő azzal is szembesítette Orbánt, hogy Trump beavatkozása a Közel-Keleten igencsak ellentmond Orbán szuverenista világnézetének, miszerint nem kéne beavatkozni más országok konfliktusaiba és belügyeibe. „Úgy érzi, hogy Trump cserbenhagyta önt és a többi európai patriótát ebből a szempontból?” – tette fel a kérdést Miriam Cates, a miniszterelnök azonban kitért a válaszadás elől.
Ebből az interjúrészletből világosan megmutatkozik, hogy Orbán számára is mind nehezebb összeegyeztetni az általa harsogott békepártiságot, és szuverenitás-védelmet Donald Trumppal, az amerikai elnök mindent letaroló, minden nemzetközi írott és íratlan szabályt felrúgó ténykedésével. És akkor még nem beszéltünk arról, milyen gesztusokat kap ő maga, s milyen támogatást Magyarország a Trump-adminisztrációtól. Hiába hízelgett az elnöknél, feleslegesen lobbiztak az emberei a Fehér Házban és környékén, Donald Trump nem jött el Budapestre, megtámogatandó Orbán választási kampányát – kifizette Orbánt egy semmitmondó támogató videóüzenettel. Orbán pechére azzal sem kampányolhat, hogy Trump igenis békét teremtett – ahogy ígérte, 24 óra alatt – Ukrajnában, s pláne nem hozta el Budapestre a béketárgyalások lezárását, ahol ő és Putyin is megjelenhetett volna, emelve Orbán állítólagos dicsfényét a magyar választók szemében. Ahogy nem hozott politikai hasznot, piros ponto(ka)t a választási kampányban Orbán számára Trump, úgy elmaradt az anyagi, gazdasági előny is.
Egyszóval napjainkban aligha hirdetheti Orbán a kétoldalú kapcsolatok „aranykorát”. És a magyar kormányfő, aki eddig kiválóan vélte érteni Trumpot, annak politikáját (hangsúly a „vélte” szócskán), most zavarban van maga is. Nem véletlen tehát a nagy hallgatás, pedig, ha valamikor, most jól jönne neki minden támogatás, hiszen két és fél héttel a sorsdöntő országgyűlési választások előtt meglehetősen rosszul áll a szénája. A jelek szerint az említett „aranykor” valahogy olyan lehet, mint a gazdaságban a tavalyi „repülőrajt”. Balázs Péter véleményét kérdeztük.
„Az biztos, hogy a kapcsolatok szintje és intenzitása nem áll arányban azzal a felfokozott hízelgéssel, amit Orbán kezdettől fogva produkált, már Trump kampányában és utána folytatólagosan” – reagált a korábbi külügyminiszter és uniós biztos, emlékeztetve arra, hogy ő mindig túlzottnak tartotta e kapcsolatok magasztalását, például az aranykor kifejezés használatát. Ehhez képest a valóságban tíz hónapot kellett várnia Trump beiktatása után a miniszterelnöknek, hogy az elnök fogadja őt a Fehér Házban, „erre azért nem lehet azt mondani, hogy arányos volna”. Egy további, frissebb konkrétumot említve kitért arra, hogy Orbán hosszú éveken át tartó udvarlása után arra gondolhatott a világ, hogy Trump majd megtolja Orbán választási kampányát, ám látjuk, hogy nemhogy ő nem jön el Budapestre, még az alelnökének az érkezése is bizonytalan. „Ez a szerelem egyértelműen aszimmetrikusnak tűnik” – állapította meg.
Hogy miért jó ez Trumpnak? Az elnök szereti, ha hízelegnek neki, s ezt el is várja mindenkitől – fejtegette. Annak is örül, ha mások is hozzá hasonló politikát követnek – ezt is megvalósítja Orbán. Trumpnak jól jön az is, ha az ő elképzeléseit, stratégiáját valaki kicsiben lemodellezik – Orbán ezt is megteszi az alig tízmilliós Magyarországon, így akár Trump számára is tanulságokkal tud szolgálni az illiberális rendszert illetően. Ez Trump haszna. Ugyanakkor Orbán nem tud olyan eredményt felmutatni, amire azt lehet mondani, hogy cserébe kapta volna a fentiekért. Még az állítólagos pénzügyi védőpajzs vagy a szankciók alóli mentesség kérdései is billegtek – idézte fel. Ezeknek persze Orbán nagyon nagy jelentőséget tulajdonított, ám még ezt az állítólagos eredményt is nagyobbnak mutatta a valóságosnál.
Hol van itt a magyarok, Magyarország érdeke? – kérdeztük. Balázs Péter szerint ez meg is fordítható: hol van itt az amerikaiak, az Egyesült Államok érdeke? Hol van ebből haszna az USA-nak?
A maga részéről nincs túlságosan meglepve mindezen – legalábbis ez derült ki a rutinos diplomata mondandójából. Orbán külpolitikájának egyik jellemzője, hogy az államok közötti kapcsolatokat politikai pártok közti viszonyokra szűkíti, a többi országban csak a számára szimpatikus pártok számítanak neki. Erre fényes bizonyíték a múlt hét végi CPAC Hungary konferenciára, majd a budapesti Patrióta Nagygyűlésre meghívottak névsora. Azt tudni kell, hogy a diplomáciában át kell gondolni, hogy kinek mondok nemet, amikor valakinek igent mondok – mutatott rá Balázs Péter, példaként említve, hogy ha Németországból meghívom Alice Weidelt, az AfD társelnökét egy olyan konferenciára, mint a CPAC, azzal háttérbe tolom az összes többi pártot, élükön a koalíció két nagy pártjával, s ezzel szűkítem a saját mozgásteremet. Orbánék ráadásul még a pártokon belül is inkább a személyekkel igyekeznek jó kapcsolatokat kiépíteni, s ez nem éppen politikai affinitásra vall.
Balázs Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2025. október 8-i adásában:
