Orbán választási fogása az amerikai pénzügyi „támasz” – kivéve, ha...

„Ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot, annak a pénzügyi rendszerét, akkor arra a szavukat adták az amerikaiak, hogy ebben az esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni... Az, hogy a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni, ezt el lehet felejteni, ennek vége van. Ezt az amerikaiakkal mi megoldottuk...A világ bármely más sarkából indulna el pénzügyi támadás Magyarországgal szemben, akár ami az árfolyamunkat, akár az adósságbesorolásunkat érintené, annak az elhárításához rendelkezésünkre áll amerikai segítség. Két-három technikáját is végigvettük ennek, hogy miként történjen...Azt is mondhatjuk, hogy szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amivel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt...A pénzügyi piacokon a forint árfolyamán is lehet ezt majd látni, a későbbi hitelfelvételeknél is lehet majd látni, a nemzetközi pénzügyi piacon Magyarország pozíciója ma a tárgyalások másnapján sokkal erősebb, mint volt, mert az amerikai pénzügyi védőpajzs megerősít bennünket” – ilyen állításokat tett Orbán Viktor washingtoni tárgyalásairól, a bérelt repülőgép fedélzetén vele utaztatott influenszereknek, „újságíróknak”, „riportereknek” nyilatkozva. A közzétett felvételen (melyből  Portfolio gyűjtötte ki a fenti mondatokat) ennél konkrétabb tényeket nem mondott sem arról, hogy milyen formában született ez a bizonyos megállapodás (ha született egyáltalán, esetleg csak felmerült az ötlet magyar kérés formájában), milyen tartalommal, milyen határidőkkel, s konkrétan milyen célból. 

Mindenesetre Zsiday Viktor szerint bizonyára egy, az amerikai jegybankkal vagy pénzügyminisztériummal kötött swap-line-ról lehet szó. Az ismert befektetési szakértő blogjában arról ír, hogy ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti: ha kell, Magyarország (a Magyar Nemzeti Bank) nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat hozzá. Mint magyarázta: Magyarországon ennek effektíve akkor lehet értéke, ha spekulatív támadás vagy valamilyen külső sokk miatt a forint nagy nyomás alá kerülne (ahogy történt 2022 második felében), ilyen sokk lehet még egy hitelezői leminősítés miatti vagy más okból bekövetkezett külföldi menekülés a magyar állampapírpiacról. Kifejezetten fontosnak nevezte, hogy ilyen segítségnek csak végveszélyben/nagy válságban van jelentősége, szerencsére azonban idehaza ez a helyzet jelenleg nem áll fenn, sőt, részben a forint-euró közötti kb. 4,5 százalékpontos kamatkülönbözet, részben az esetleges politikai váltás miatt tőkebeáramlás tapasztalható és emiatt erősödik a forint Ez „olyan, mint egy biztonsági öv vagy egy légzsák: ha balesetet szenvedünk, az semmiképpen sem lesz jó, de talán nem halunk bele. A nagy veszély az, ha a védőfelszereléseken felbuzdulva azt gondoljuk, hogy nyugodtan száguldozhatunk az autóval” – magyarázta közérthetően Zsiday, megjegyezve: a csomag nem véd meg a saját ostobaságainktól, ha nagy hülyeséget csinálunk (például óriási költekezésbe fognak a választások előtt) és/vagy kívülről ránk zuhan valami váratlan, ugyanakkor segítheti a válságmenedzsmentet. 

Ahogy korábban Radványi Miklós, magyar származású konzervatív amerikai szakértő a Hírklikknek a Trump-Orbán találkozó után emlékeztetett rá: a néhai John F. Kennedy elnöksége óta az Egyesült Államok néhányszor alkalmazott ilyetén segítséget. Az erről szóló megállapodást azonban nem az elnök, hanem a pénzügyminiszter szokta ellátni a kézjegyével. Legutóbb egyébként Javier Milei argentin elnök kötött ilyet az USA-val, hírek szerint annak értéke 40 milliárd dollár volt. 

Nem finomkodott a megfogalmazással Káncz Csaba geopolitikai szakértő, akit a hatóságok meghurcoltak, számítástechnikai eszközeit lefoglalták, majd mintegy másfél hónappal később, a napokban kapta vissza számítógépét, ami után visszatérhetett a munkájához. Ennek első, a Facebookon reggelenként közzétett elemzésében, hétfőn reggel a következőt írta: „Trump betámasztotta az EU legkorruptabb rezsimjét, amint argentin mintára egy deviza-védelmi megállapodással áll be a védence mögé egy kiélezett választási küzdelemben.” 

De vajon hogyan látja egy gazdasági szakember ezt, az Orbán által védőpajzsnak nevezett, nem igazán tudni milyen „csomagot”? Katona Tamást kerestük meg, s először azt kérdeztük tőle, vajon ez az egész csak választási propaganda vagy olyan valós lehetőség, amellyel élni kívánnak Orbánék?

„Remélem, csak választási fogás az emlegetett pénzügyi megállapodás, nagyon nagy a baj, ha a kormányban bárki is komolyan gondolta, hogy szükségünk van rá” – reagált a korábbi pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke. Egyelőre nem látja annyira komolynak a veszélyt, de a kormány azzá teheti – tette hozzá. Szerinte is talán egy swap-üzlet lehetősége került szóba, ha igen, az meglehetősen drága lenne. Mint rámutatott: önmagában már az sem szerencsés, hogy amerikai hitelt vegyünk fel, az amerikai kölcsönök kamatai ugyanis magasabbak, mint az európaiaké. A kínai hitelek – mondta közbevetett kérdésünkre – valószínűleg az amerikainál is drágábbak, de biztosat persze nem tudhatunk, mert az ott felvett hitelek kondícióit nem teszik közzé. Azt viszont tudjuk, hogy a Nemzetközi Valutaalappal nem lehet számolni, hiába jobbak a feltételei, mert az Orbán-Matolcsy páros – ahogy sokszor büszkélkedtek vele – sikerrel „elzavarta a gaz IMF-et”. Szerencsére azonban egyelőre pozitív a folyó fizetési mérleg egyenlege, és a devizatartalékkal sem állunk rosszul, a jegybank jelenlegi vezetése ebben láthatóan következetes.  

Orbán azt emlegette, hogy azért lenne rá szükség, ha talán megtámadnák a forintot, ez reális veszély? – kérdeztük. Miért is akarna bárki is támadást intézni a forint ellen? – válaszolt kérdéssel a kérdésre. Szerinte ez nem tűnik logikusnak, kivéve, ha olyat tud Orbán, amit mi nem, de ha így van, akkor ugyancsak baj van. Az is lehet persze, hogy olyan mértékű osztogatásba tervez kezdeni, ami megingathatja a forintot, már csak azért is, mert még előttünk áll az idén két hitelminősítői felülvizsgálat, s ha mérhetetlen osztogatásba kezdene a kormány, illetve ilyen típusú ügyletbe bonyolódna, az bóvliba rántaná a magyar államadósságot, ami pedig nagyon sokba kerülne Magyarországnak. (A Moody’s november 28.-án, a Fitch december 5.-én tervezi a magyar államadósság besorolásának a felülvizsgálatát – a szerk.). Az osztogatás-cunami mindenesetre már elkezdődött, a Rogán-kommandó annak alapján vet be esetleg újabb ígéreteket, ahogy romlanak a közvélemény-kutatási adatok. Ha romlanak a Fidesz kilátásai, akkor könnyen lehet, hogy további nagyon komoly osztogatást indítanak, pontosabban ígéreteket tesznek az osztogatásra. Merthogy már jószerivel már most is csak ígéretek formájában zajlik az osztogatás, igyekeznek az árát a jövőre hagyni. „Akárhogyan is, az biztos, ha nagy bajt érzékelnek, akkor semmi sem drága Orbánéknak, csak nyerjék meg a választást” – szögezte le Katona Tamás.

S mi a véleménye az amerikai útról magáról? Katona úgy gondolja, hogy az egész washingtoni látogatás egy választási kampányfogás volt. Orbán ezzel azt akarta megmutatni, hogy kvázi egyenrangú az amerikai elnökkel. Ezért is ment egy 240 személyes repülővel, ezért vitt magával száznál is népesebb küldöttséget, s ezért nyilatkozott ugyanúgy a repülőgép fedélzetén, mint ahogy Donald Trump szokott az Air Force One-on. A politikában ugyanis fontos szerepe van a showműsornak – mutatott rá.

Gazdasági megállapodások – úgy tűnik – nem köttettek – mondta. Amit állítólag az amerikai elnök ígért, az nem több, mint a homályos orosz olaj- és gázvásárlások szankciója alóli mentesség, de nem tudni arról sem semmit, hogy korlátlan mennyiségre vonatkozik-e, hogy időben kötött-e vagy sem, s hogy egyáltalán ez az egész mit jelent. Csupa egymásnak ellentmondó információkat adtak, magyarul, nem tudjuk, mi a valóság.