A Fidesz bukása kellett ahhoz, hogy az adósságkezelő kiadja, mennyibe kerül a kínai gigahitel Magyarországnak
Hosszú jogi huzavona és titkolózás után egy kormányváltás kellett ahhoz, hogy az Államadósság Kezelő Központ kiadja, az Orbán-kormány milyen kamattal vett fel Kínától az egymilliárd eurós hitelt 2024 tavaszán – derül ki a 444 cikkéből.
A 444 a parlamenti választás után öt nappal, április 17-én fordult közérdekű adatigényléssel az Államadósság Kezelő Központhoz, amelynek közlése szerint Magyarország hathavi EURIBOR referenciakamathoz (ez a jelenlegi kamatperiódusban 2,416 százalék) kötött változó kamat plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár mellett kapta meg a pénzt, vagyis a jelenlegi kamatperiódusban összesen 3,916 százalékon évente. A kamat és a felár a hitel felvételekor jellemző piaci szinteknek megfelelő volt.
Mint ismert, az Orbán-kormány 2024. április 19-én, Hszi Csin-ping kínai elnök májusi látogatása előtt hívta le mind az egymilliárd eurós (körülbelül 390 milliárd forintos) hitelt. Az egymilliárd eurós hitelt három többségi vagy kizárólagos állami tulajdonosban lévő pénzintézet, a China Development Bank, az Export-Import Bank of China, valamint a Bank of China magyarországi fióktelepe bocsátotta az Orbán-kabinet rendelkezésére. A pénzt a magyar állam infrastrukturális és energetikai fejlesztések megvalósítására használhatja fel. A hitel futamideje három év, a visszafizetés határideje pedig 2027. április 19.
Az egymilliárd eurós hitel a legnagyobb tétel az ÁKK devizahitelei között, csak a szintén kínaiaktól felvett 917 millió dolláros Budapest-Belgrád vasút ügylete vetekszik vele.
Az egészet próbálták titokban tartani, az ügyletről az ÁKK nem adott ki közleményt, csak a Portfolio leleplező cikk megjelenése után ismerte el, hogy valóban született ilyen hitelfelvétel. Az erről szóló kérdéseket a leköszönő Orbán-kormány eddig rendszerint azzal hárította, hogy banktitokról van szó, de a magyar állam már kezdeményezte a kínai pénzintézeteknél ennek a feloldását. Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter annak idején túlzásnak minősítette, hogy gigahitelről lenne szó, csakhogy a tranzakció az akkori adósságállomány devizarészét több mint 10 százalékkal növelte meg, ráadásul ezzel a hitellel már 1000 milliárd forint fölé ugrott az az összeg, amellyel Magyarország Kínának tartozik. A titkolózásra jellemző, hogy olyan közérdekű adatokat sem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni, mint a kamat nagysága, az egyéb költségek, illetve a visszafizetés ütemezése.
Felmerültek egyéb költségek is: a teljes kötelezettségvállalás összegére vetítve az egyszeri szerződéskötési díj 0,4 százalék volt, továbbá felszámoltak egy egyszeri szervezési díjat is, szintén 0,4 százalékos mértékben. Ez azt jelenti, hogy az 1 milliárd euróra vetítve összesen 8 millió euró, ami valamivel több mint 3 milliárd forintot jelent. Az egyéb költségek alkalmazása a nemzetközi ügyletek terén érvényesülő nemzetközi gyakorlatnak megfelelő - írta ezzel kapcsolatban az ÁKK. Visszafizetni egy összegben kell majd a lejárat napján, vagyis 2027. április 19-én. Ehhez az ÁKK azt a megjegyzést fűzte, hogy a lejáratkor egy összegben történő törlesztés az államadósság finanszírozása terén nemzetközi standard gyakorlat, a magyar állam által kibocsátott devizakötvények és a felvett hitelek túlnyomó többsége tekintetében egyaránt.
A szerződés teljes szövegének közlését most is megtagadta az ÁKK, arra hivatkozva, hogy teljes kiadása az állam jövőbeni üzleti tevékenységére, közpénzügyi, adósságfinanszírozási érdekére és nemzetközi kapcsolataira nézve aránytalan sérelmet eredményezhet. Korábban egyébként a bíróság ezzel az érveléssel sem értett egyet.
