Magyarország nem tekinthet Szlovákiára, mint elszakított területre – mondja a szlovák államfőaspiráns

„Szlovákia számára két kihívást is látok. Az egyik a Magyarországhoz fűződő speciális viszony, a másik az Ukrajnában dúló háború”– idézte programbeszédéből az Új Szó tudósítója. Arról beszélt, hogy Magyarország és Szlovákia viszonyában a közelmúltban volt példa feszült helyzetre, majd pedig a két állam egyszerűen nem vett tudomást azokról a dolgokról, amik feszültséget okozhatnak. „Így például a magyar állam által Szlovákia területén megvalósított politikák bizonyos aspektusairól sem” – pontosította, és arra emlékeztetett, külügyi tárcavezetőként ezeket az ügyeket a magyar féllel való kommunikáció során ő a terítékre tette. Mindezt azért, hogy a kétoldali kapcsolatok visszatérjenek abba a formába, ahogy azt a két ország közötti megállapodás előírja. Úgy véli, a kérdéses ügyekben való hallgatást a magyar fél úgy értelmezte, nincs gond a szlovákiai tevékenységével. „Én tényleg nem gondolom, hogy a szlovák érdeket mindenáron csendre és nyugalomra kellene cserélni” – jelentette ki azzal, a két ország viszonyának a nemzetközi jogra kell alapulnia.

A szlovák-magyar viszonyban még mindig fontos szerepet játszik a történelem, amelyet a két fél különbözőképpen értelmez. Korčok szerint az elmúlt harminc évben a magyar és a szlovák politikum is adós maradt azzal, hogy a saját országán belüli nyilvánossággal objektíven és a szomszéddal szembeni empátiával kommunikáljon a történelemről, és nem úgy, hogy az valamiféle belpolitikai mozgósítást szolgáljon. Úgy látja, az is hiányzik, hogy a két fél a történelemről és annak fájdalmas következményeiről kommunikáljon. „Ehelyett a saját sérelmeink átélésének lövészárkaiban ássuk el magunkat” – mondta, majd hozzátette: „Azt szeretném, és államfői feladatnak tartom, hogy tényleg kezdjünk el beszélni a közös történelmünkről, lépjünk egy olyan útra, amely egy ponton majd a történelemmel való közös megbékélés gesztusához kell vezessen.” Korčok szerint a két népnek a történelmi Magyarországban való közös útját és az ezen az időszakban született sérelmeit kölcsönösen el kell ismerni. Úgy látja, mindennek a kijelentések szintjén kell kezdődnie. „Ez azt jelenti, nem lehet a szomszédra, mint elszakított területre tekinteni. Amíg így értelmezi valaki a szomszédját, addig a történelem túszai leszünk” – jelentette ki.

A külpolitikai programjában az államfői posztért ringbe szálló Korčok részletesebben kitért még az ukrajnai háborúra, leszögezve, hogy  „Ukrajna katonai megsegítése, nem háborúpártiság, hanem ENSZ Alapokmányának, az ország önvédelemhez való jogának támogatása”.

Beszélt továbbá a Lengyelországgal és Csehországgal ápolt viszonyra, valamint a visegrádi együttműködésre. Ez utóbbi kapcsán elutasította, hogy ez a formátum az uniós intézkedésekkel szembeni koalíció, vagy az EU intézményeinek helyettesítője legyen.