Magyarország ott tart be az EU-nak, ahol tud
Az EU tagállamainak külügyminiszterei dühöngnek, amiért Magyarország vérlázító módon újra akadályozza az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt, Budapest pedig beássa magát, és nem hajlandó támogatását adni, ezzel erős nemtetszést váltva ki a többi tagállam részéről.
„Nyugtatgatnom kell magamat, amikor erről beszélek, mert ez már teljesen nevetséges és égbe kiáltó” – idézett egy vezető uniós diplomatát a Politico, aki ezt még a külügyminiszterek értekezlete előtt mondta.
A diplomaták azt hitték, hogy a külügyminiszterek és a védelmi miniszterek e heti tanácskozásain elfogadják az új, 6.6 milliárdos csomagot, de ez nem történt meg, mert Budapest ellenállt, és ez csak egyetlen eset a Magyarországgal kapcsolatos, növekvő számú problémák közül, amelyek alapja, hogy Orbán nem hajlandó támogatni Ukrajnát – írta a portál, és számos példát hozott fel arra, hogy milyen elképzeléseket akadályozott már Magyarország, „az EU leginkább oroszbarát tagállama”.
A frusztráció akkor tetőzött, amikor a tagállamok EU-nagyköveteinek nem sikerült egyetértésre jutni a segélycsomag ügyében múlt szerdán. Úgy volt, hogy pénteken újra összeülnek, de végül nem tették, és így a miniszterek elé nem került új indítvány.
Magyarország azzal indokolta ellenzését, hogy az OTP szerepel egy nem hivatalos ukrán listán, amely a háború támogatóit sorolja fel. Egy uniós tisztségviselő azonban leszögezte: „A lista eltűnt”. Budapest most másba kötött bele. Szijjártó Péter hétfőn azt mondta kollégáinak, hogy Ukrajna diszkriminálja a magyar cégeket, és Budapest nem fizetheti a háború árát – mondták el diplomaták, akiket tájékoztattak az ülésről.
Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki gyakran csap össze Szijjártóval, rámutatott, hogy az EU egésze megfizeti Ukrajna támogatásának az árát, Berlinnek például milliárdokba kerül az orosz földgázról való lemondás, miközben Magyarország továbbra is vásárol orosz gázt.
Ráadásul nem ez az egyetlen kétes magyar kifogás: Szijjártó óvott attól az „őrült” ötlettől hogy Európában az ukrajnai haderő fogyatkozása miatt az EU bevezesse a kötelező katonai szolgálatot – ilyesmiről azonban szó sincs sem az EU-ban, sem valamely tagállamban.
A balti államok miniszterei valamint Joseph Borell külügyi főmegbízott részleteket kért Szijjártótól a magyar cégek állítólagos ukrajnai diszkriminálásáról, és bírálták Budapestet.
Diplomaták aggódnak, hogy a magyar blokád elhúzódhat a jövő hónapban esedékes EU-csúcsig, és akkor Magyarország arra használhatja fel az Ukrajnának nyújtandó segítség akadályozását, hogy elérje a jogállamisági problémák miatt befagyasztott támogatások, vagy egy részük feloldását.
A türelem erősen fogy, de a többi tagállam nemigen tud mit tenni, mert az úgynevezett Békealappal kapcsolatos döntések konszenzust követelnek, vagyis Magyarországnak vétójoga van. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter Magyarország magatartását az EU „strukturális problémájának” nevezte. Újságíróknak rámutatott: „Megvizsgáltuk ezt a kérdést, és azt láttuk, hogy az EU Ukrajnával kapcsolatos tervezett döntéseinek 41 százalékát Magyarország akadályozta vétóval. A Békealapot blokkolja, a csatlakozási tárgyalásokat túszul ejtette, és folytathatnám” – mondta. „Szinte minden vitánkat és szükséges döntésünket egyetlen ország akadályozza. Ezért ideje ezt úgy tekinteni, hogy nem más, mint szisztematikus akadályozása minden olyan törekvésnek, amelynek az a célja, hogy az EU komoly szerepet tölthessen be a külpolitikában” – idézte a portál a litván külügyminisztert.
