Magyarországon egy hazug, virtuális világ épül, amiért a kormány a felelős

Gulyás Gergely a május 11-i Kormányinfón a pedagógusok béremelésével kapcsolatban a következőket közölte: A kormány több mint tíz alkalommal egyeztetett a pedagógus-szakszervezetekkel, és az egyeztetéseken van, amiben egyetértettek, van, amiben nem. A kormány a pedagógus-életpályával kapcsolatban rendkívül sok területen engedett, jónéhány területen pedig konszenzus van. Maradtak fent vitás kérdések is, ezekben a kormánynak kell dönteni, a jogszabályt ennek megfelelően kell elfogadni.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője

A szakszervezetek szerint a kormány mindenáron úgy akarja beállítani ezeket az egyeztetéseket, mintha érdemi kérdések megvitatására nyílna lehetőség. Mintha csak néhány kérdésben térnének el az álláspontok egymástól, és a kormány azon van, hogy ezeket az álláspontokat közelítse. A legutóbbi, május 2-i tárgyaláson kiderült, a kormány finomított egy keveset a státusztörvényen. A Belügyminisztérium elvetette a röghöz kötés tervét, kisebb távolságban gondolkozik az áthelyezést illetően, és már arra sem kényszeríthetnék az év közben felmondó tanárokat, hogy a tanév végéig oktassanak, a lemondási határidő fix három hónapra módosulna. A pedagógus szakszervezetek szerint azonban, hiába finomított a kabinet a tervezeten, az még így sem teszi vonzóvá a tanári pályát. Például olyan jelentős kérdésekben nem léptek vissza, mint a tanítással lekötött munkaidő. Az áthelyezhetőség továbbra sem közös megegyezéssel történne. Még mindig benne van a tervezetben, hogy nincs biztos előmenetel, benne van a jelentős túlmunka elrendelésének lehetősége, a munkaidő beosztásának visszásságai, a tanév rendjének meghosszabbítása, az alapvető jogok elvétele a nevelőtestületektől. Vagyis ál-egyeztetések voltak. Ráadásul olyan napokat is beleszámolt az egyeztetésekbe Gulyás Gergely, amikor csak a találkozók időpontját beszélték meg. Az érdemi egyeztetésből végre az érdemi szóra kellene helyezni a hangsúlyt. Az nem érdemi egyeztetés, hogy panaszfelvétel történik, utána pedig „több felvonásban” válaszolnak a szakszervezetek feltételeire. 

Gulyás Gergely: Ma a pedagógus-életpályával kapcsolatos problémák bér-jellegűek. Amíg alacsony a pedagógusok jövedelme, addig könnyebb hergelni a pedagógusokat a kormánnyal szemben.

Nagy Erzsébet: a bér-jellegű kérdések a státusztörvényben valóban bér-jellegűek. A státusztörvény azonban nem ad magyarázatot, vagy választ arra, hogyan is kívánnák javítani a közoktatásban mindenkinek a helyzetét. Mert ez lenne az első lépés. Pont az a probléma a státusztörvényben szereplő bérsávokkal, hogy azok semmiféle biztos béremelést, vagy előrelépést nem nyújtanak. Márpedig ilyen alacsony bérek mellett ez lenne az első lépés, és nem az, hogy olyan differenciálásban gondolkodik a kormány, amiben számos szubjektív, illetve ki nem számítható elem van. Ez egyébként nem a pedagógusok hergelése, ez tény.  

Gulyás Gergely: abban a pillanatban, hogy az Európai Bizottság garanciát ad a kifizetésre, meg tudják emelni a pedagógusbéreket.

Nagy Erzsébet: Ez is teljes nonszensz, mert az EFOP Plusz pályázaton belül a kormánynak is lenne számos kötelezettsége a pedagógus-béremelésre vonatkozóan. Nem volna szükség arra, hogy a saját vállalását a kormány visszatartsa, és arra várjon, hogy az első lépést az unió teszi meg. Ráadásul olyan ügyben, ami nem is lenne feladata. Egyébként a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Normális esetben ilyen célra egyetlen ország sem kap támogatást az Európai Uniótól. Amiért az Európai Unió kivételt tett Magyarországgal, az a közoktatás, és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete. A magyar kormány a szociális felzárkózás magyarországi támogatását célzó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programon keresztül a legmagasabb összegeket a pedagógus életpálya címsoron hívhatja le. Ennek feltétele, hogy olyan jogszabályt kell alkotni, amely vonzóvá teszi a pedagóguspályát, nem vonhat el szerzett jogokat és nem jár az autonómia csökkentésével. A tervezett új jogállási törvény azonban még az egyeztetéseken szóban előadott változtatásokkal sem felel meg ennek a hármas feltételnek. A kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni. A magyar kormány felelőssége, hogy olyan törvényt akar keresztülerőltetni, amely nemcsak nem felel meg az Európai Uniónak tett vállalásainak, hanem semmilyen módon nem szolgálja a közoktatás helyzetének javítását. Az Európai Bizottsággal megkötött megállapodás alapján az oktatással kapcsolatos uniós források december óta lehívhatóak lettek volna, csak a költségvetési törvénybe be kellett volna tenni a megfelelő jogszabályokat. 

Gulyás Gergely: a szakszervezetek vezetőinek felelősségük van abban, hogy támogatják azokat a politikai erőket, akik mindent megtesznek a tanár-béremelés ellen.

Nagy Erzsébet: nem tudunk olyan politikai erőről, amelyik bármit is tenne a pedagógus-béremelés ellen, eleve maga az állítás is teljesen valótlan, valótlanságra épül. A miniszter nyilván arra utal, hogy a szakszervezetek a Fidesz által baloldalinak nevezett pártokkal működnek együtt. A szakszervezetek mindenkivel próbálnak együttműködni, de leginkább a kormánypártokkal, csak ez sajnos sikertelen, mert nem folyik érdemi egyeztetés. Pont a kormánypártok révén akarják elérni azt, hogy végre emeljék a béreket. Ezért a szakszervezeteknél a kormánypártok, akik ez ügyben hathatósan tudnak tenni, mindig az első helyezettek. Egyébként a szakszervezetek nem tudnak arról, hogy az unióban bárki is gátolná a kifizetéseket. Azt látják, hogy a kormány gátolja azokat, mert egyszerűen nem tesz eleget az EFOP pluszban tett vállalásainak. 

Gulyás Gergely: a legfőbb akadálya a tanár-béremelésnek a magyar baloldal, a béremelést a baloldali képviselők „rendkívül kártékony” tevékenysége, „politikai akciója”, „a magyar baloldal aknamunkája” miatt nem lehetett végrehajtani. 

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője: a miniszter állítása önmagában is hazug és abszurd. A magyar ellenzéki pártoknak összesen hét képviselője van az Európai Parlamentben. Van egy 700 fős parlament, és hét képviselőről beszélünk, akikről egyébként a Fidesz itthon azt mondja, hogy teljesen hatástalan és reménytelen a jelenlétük. Hogyan tudna a parlament egy százalékát se kitevő ellenzéki – és nem baloldali – képviselői pici csoport, amelynek tagjai nem is ugyanazt gondolják, mondják a világról, nem is ugyanabban a frakcióban vannak, kézzel irányítani egy egész Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot. Ez egy szemenszedett hazugság, egy ócska trükk, amit a „saját közösség” persze bevesz, lehet az ellenségképet tovább építeni, de semmilyen alapja nincs. Ráadásul önmagában abszurd a magyar pedagógusok bérét az uniós forrásokhoz kapcsolni. A tanárok fizetése a magyar költségvetésből megoldandó probléma. Egy normálisan működő demokráciában az állam dolga, hogy a mi közös pénzünk felhasználásával a gyerekeink megfelelő színvonalú oktatást kapjanak. De ma nemhogy a minőségi, hanem a megfelelő oktatást sem biztosítják. Egy elöregedett, kiszolgáltatott pedagógustársadalom próbál meg úrrá lenni az egyre lehetetlenebb helyzeten. Ezt az egészet ráterhelni az EU-ra, vagy a 7 fős, sokféle elkötelezettségű ellenzéki képviselői csoportra, egyszerűen nevetséges. 

Gulyás Gergely: a baloldali képviselők hatmilliós fizetéssel sokallják, hogy a pedagógusok bruttó 800 ezer forintot keressenek.

Horn Gábor: azt nem érdemes firtatni, hogy Gulyás miniszternek mekkora a fizetése, és hogyan keresnek Magyarországon a kormány tagjai. A választók talán elfelejtették már azt az aljas és alaptalan hisztériát, amit 2010-ben a Fidesz keltett az akkori végkielégítések vagy állami vállalati fizetések körül. Ennek ma sokszorosát keresi a Fidesz holdudvarába tartozó töméntelen miniszter, államtitkár, kormánymegbízott, miközben alapítványokban és egyéb helyeken is dolgoznak. Ezért Gulyás megjegyzése teljesen minősíthetetlen. Természetesen az EP-képviselők fizetése nem a magyar bérrendszer része, ennek következtében magasabb, mint a magyar bérszínvonal. Az ellenzéki képviselők egyike sem támadta soha a pedagógusok egyszer majd bekövetkező 800 ezer forintos fizetését. Ez azért is teljesen abszurd állítás, mert mire ez a bér 800 ezer forint lesz, ha marad ez az infláció, akkor annyi lesz az értéke, mint a mostani bérüknek. Az sokkal tisztességesebb ajánlat lenne, ha azt mondanák, hogy a mindenkori miniszterelnöki fizetés 20 százaléka legyen a pedagógusbér. Orbán Viktornak most 5,5 millió forint a fizetése, akkor az 1 millió forint lenne. Lehet rögzíteni bármihez, de kijelenteni, hogy egyszer majd 800 ezer lesz, teljesen abszurd játék. És miért csak az értelmiségi bér 80 százalékára egészítik ki majd a pedagógusok bérét? A tanároknak nincs diplomájuk? Vagy az kevesebbet ér, mint mondjuk egy mérnöké? Vagyis Magyarországon épül egy hazug virtuális világ, amibe bármi belefér. Belefér, hogy a saját kezében tartja a hét tagú ellenzéki képviselői csoport a 700 fős Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot, ahogy az is, hogy nem akarják az ellenzéki politikusok, hogy emelkedjen a pedagógusok bére. Pedig másról se beszélnek évek óta, mint ennek a kérdésnek az asztalra tételéről.

Gulyás Gergely: Magyarország azért nem kap pénzt, mert nem vagyunk szimpatikusak. Miközben korrupciós vádakat hangoztatnak Brüsszelben, minden, e területen kért módosítást végrehajtott Magyarország, ráadásul az oktatás területével kapcsolatban ilyen kifogások fel sem merültek.

Horn Gábor: az európai uniós pénzek ellopása sajnos fölmerült az oktatás területén is. Nem is egy ilyen uniós forrás sorsát büntetőjogi eljárás keretében vizsgálják Magyarországon, tehát egyszerűen nem igaz Gulyás Gergely állítása. Azt, hogy Magyarországon bármilyen szempontból megváltozott volna a helyzet, jól bizonyítja a napokban előkerült leggazdagabb emberek listája, amit egy gázszerelő, Orbán Viktor szomszédja vezet. Ő 2010-ben egy néhány milliós kisvállalkozásnak a tulajdonosa volt, ma pedig az ország messze leggazdagabb embere. Ha az Orbán-rokonokat is nézzük, akkor is súlyos milliárdosokat látunk, bármerre nézünk. Tehát hamis az az állítás, hogy Magyarországon a korrupció bármilyen módon csökkent volna. Látjuk a teljesen abszurd, tragikomikus, helyi szintű visszaéléseket az erdő nélküli lombkoronasétánytól a kutatóintézetig, amiről kiderült, hogy maguknak építettek lakásokat. Tegnap jött ki a Transparency International anyaga, amelyben összeszedték, hová folynak a közbeszerzések pénzei. Ugyanis az uniós pénzek jelentős része közbeszerzéseken keresztül aktivizálódik. Döbbenetes, hogy mennyire koncentrálódik ez az 1000 milliárdot is meghaladó pénzösszeg Orbán Viktorhoz és köreihez. És akkor még nem beszéltünk a Fidesz janicsárképzőjéről, a Mathias Corvinus Collegiumról, amihez 370 milliárdot adtak Orbán Balázs kezébe, részben részvények formájában. Ezek a részvények most éppen 36 milliárdot fialtak ennek a kvázi „magánalapítványnak”. Ez a pénz bőven elegendő lenne a főváros konszolidálására. Itt tartunk most, miközben Gulyás arról beszél, hogy minden rendben van, és nem érti a hungarofóbiát. Nem arról van szó, hogy az EU intézményei, akár a tanács, akár a parlament, akár a bizottság magyarellenes lenne. Egyáltalán nem magyarellenesek. Azt gondolják, hogy a magyar kormány ellopja az EU pénzét, és megszüntette azokat az ellenőrzési pontokat – az Alkotmánybíróságtól lassan a bíróságokig, ahogy a médiaszabadságot is – amelyek egy jogállamban alapvetőek lennének. Ezek a problémák, ezek a gondok, de magyarellenességről szó sincsen.  

Gulyás Gergely: a diákok tiltakozásának az vethet véget, ha a jogszabályokat mindenki betartja. A tüntetés szervezése mögött politikai szándékok állnak, ezeknek a politikai erőknek „semmi nem kevésbé fontos, mint a magyar pedagógusok ügye”, és ha belátják, hogy saját céljaik elérésében ez az eszköz káros, fel fognak hagyni a tiltakozással.

Horn Gábor: Azt hiszem, hogy Gulyás miniszter nem érti, mit jelent a politika szó. Az is egy politikai tett, ha a diákok kimennek a saját érdekeik, saját problémáik megjelenítésére egy építési kordon köré, ami egyébként érdekes módon, a pápalátogatáskor eltűnt. A Miniszterelnöki Hivatalhoz kormányülésre megérkező minisztereken nincs se védősisak, se védőruha, tehát mintha ez az építési terület mégse lenne építési terület. Ideje lenne helyükön kezelni a dolgokat, ha ez ott építési korlát, és ott nem folyik építkezés, akkor a kordonnak nincs helye. Ha pedig építési korlát, és az építkezés folyik, akkor jó lenne, ha a miniszterek nem veszélyeztetnék az életüket. Mellesleg a pápáét sem. Vagyis itt is egy elképesztően kicsinyes hazugságról van szó. A valódi cél az, hogy az újságírókat távol tartsák a kordonnal a miniszterektől. Ez a kerítés a Momentumnak köszönhetően jelképpé vált. Érdekes módon, amikor legutóbb odamentek, akkor el lehetett bontani. Amikor a diákok mentek oda, akkor könnygázt kaptak az arcukba, gumibottal verték őket. Most akkor el lehet bontani, vagy nem? A diákok politikai okból mennek oda, politikai okból próbálják elbontani azt, aminek nincs ott helye. A politika erről szól. Az oktatáspolitika is politika, a diákok azért harcolnak, hogy jobb iskolájuk legyen. Az ellenzék, mint politikai erő ugyanezt akarja. Nagyon szomorú, hogy a fideszes politikai erők pedig ezt nem akarják. 

A szakszervezetek szerint „nem lehet a tüntetők, köztük diákok, kiskorú középiskolások elleni agresszív akciókkal, a diákok kriminalizálásával, a szakszervezetek elleni lejárató kampányokkal tartósan célt érni. A szakszervezetek egyértelművé tették, az erőszakos fellépést nem támogatják, ám az elmúlt évek békés tüntetései után az utóbbi hetekben kialakult erőszakos cselekményekért minden felelősség a kormányt terheli.”