Magyarországon informatikai, szervezési és oltási fejetlenség van

– Az egészségügyi dolgozókat 25 helyen oltják, fokozatosan megkezdődik az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása is. Ön szerint itthon rend van, vagy káosz az oltások kiosztásánál?

– Nem vagyok jelen, így én is csak hallomásból, az olvasmány-, és az ismerőseim élményeiből tudom, amit tudok, de az nem tűnik olyan rettenetesen nagy rendnek. Minden hír arról szól, hogy igen nagy a fejetlenség. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy a legveszélyeztetettebbek, az idősotthonokban lakók is ódzkodnak az oltástól. Úgy tudom, hogy abban a négy nagy intézményben, ahol most kezdik el az oltást, az ott a lakók fele sem kérte azt. Ez pedig halálosan veszélyes dolog. 

– Mi kellene ahhoz, hogy rend legyen?

– Először is egy online regisztrációs lehetőség, aminek normális és reális időbeosztással az első pillanattól működnie kellene. De nincs. Még az egészségügyi dolgozóknak is telefonon kell regisztrálniuk. Ennek az online regisztrációs felületnek a kifejlesztésére volt több hónap, nem lett volna lehetetlen megcsinálni. Figyelni kellett volna arra is, hogy az oltáshoz mind az adminisztrációs, mind az oltási munkálatokra nagyszámú, az egészségügyben pillanatnyilag felesleges munkaerőt folyamatosan biztosítsanak. Ez sem történt meg. Azokat is úgy vadásszák össze, akik oltanak, azokat is, akik adminisztrálnak. Nincsen egységes informatikai felület, tehát, ha egy egészségügyi dolgozó bemegy, és nem a saját intézményében oltják, akkor föl kell venni a törzsadatait, ahelyett, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) egy QR-kóddal belépve, azonnal mindenkinek az adatai elérhetőek lennének. Szóval informatikai, szervezési és oltási fejetlenség van.

– De legalább már van oltás…

– Azt biztos tudja, hogy egy ampullában öt embernek elégséges oltóanyag van, vagyis az ampullák nem emberenként vannak töltve, hanem egy ampullában öt embernek elégséges mennyiség. Ha nem pazarolnak, akár még hat ember oltása is benne van egy ampullában. Azt hallottam, olyan rossz a szervezettség, hogy sokszor kidobják a felbontott ampullát, mert nem találnak négy-öt embert, akiknek abból az egy ampullából a vakcinát be lehetne adni.

– Ez elég baj, mert akkor legalább háromszor annyit kellett volna rendelni, mint amennyit rendeltek…

– Ez igen nagy baj. A fejetlenség nem csak azért probléma, mert nagyon sokáig, és sokkal tovább fog tartani az oltás, hanem azért is, mert jóval több lesz az elpazarolt – az egyébként drága és hiányzó – oltóanyag. Számomra nyomasztó a gondolat, hogy a szervezetlenség miatt az oltások tíz százalékát ki kell borítani, mert éppen felolvadt, és már nem találtak hozzá beoltható pácienst. Ez nyugtalanító, de a legrosszabb mégis az, hogy még az idősek és az egészségügyi dolgozók sem akarják beoltatni magukat. Ez kétségbeejtő.

– Mi ennek az oka? 

– Nekem van teóriám arra, hogy miért ilyen nagy az oltással kapcsolatos bizalmatlanság egy olyan országban, ahol ez korábban sosem létezett. Például példamutatóan nagy az átoltottság a gyerekek körében. Az oltástól való mostani ódzkodást semmi mással nem tudom magyarázni, mint a kormánnyal szembeni bizalmatlansággal. Hiszen a propagandájukban sokáig az engedélyezetlen orosz és kínai vakcinákat „nyomták” – a külügyminiszter is minden alkalommal bejelentette, hogy ha valahonnan szerzett tíz darab orosz vakcinát –, ahelyett, hogy a már engedélyezett Pfízer és Moderna, vagy az AstraZeneca vakcinák mellett kardoskodtak volna. Vagyis egyáltalán nem bizalomkeltő és közérthető kommunikáció zajlott. Arról nem is beszélve, hogy nem láttam, hogy a nagy nyilvánosság előtt beoltották volna mondjuk Orbán Viktort, aki elég sérülékeny személynek látszik, olyannak, akinek az elsők között kellett volna megkapni a vakcinát. Nem történt meg. Ezért azok miatt, amiket felsoroltam, nagyon sok ember bizalmatlan.

– Egyébként az Új Világ Néppárt azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra az oltási és logisztikai tervet, de nem teszik. Miért nem?

– Nem olyan nehéz megfejteni. A kormányzásnak az alapfilozófiája a titkolózás, mert azt hiszik, ha ők vannak minden információ birtokában, akkor az ő kezükben van valamennyi ütőkártya. Az oltás nem olyan dolog, hogy a fölöttébb bátor miniszterelnök kinyilvánítja, a kormány elrendeli, és akkor két nap alatt mindenkit beoltanak. Már látszik, hogy nem így lesz. Egyébként épp az oltási tervvel kapcsolatban a bizalomteremtés a legeslegfontosabb dolog. Ez a kormány pedig egész egyszerűen nem érti a civil kormányzás logikáját. Csak a katonai kormányzás logikáját érti, és ez az oltások kapcsán a beoltott emberek alacsony számában világosan látszódni fog. Ahogy az is, hogy az mennyire ellentétes a polgárok érdekeivel. Érdekes pár hónap elé nézünk.

– Ha nyilvánosságra hoznák az oltási és logisztikai tervet, akkor nagyobb rend lenne az oltások kiosztásánál is?

– Ha már egyszer végiggondolták volna, akkor nagyobb rend lenne. Három dolgot kell végiggondolni, hogy milyen típusú oltások vannak, és az milyen logisztikai igényeket jelent – ugye a Pfízeré elég bonyolult, a Modernáé kevésbé, az AstraZenecáé pedig könnyen és hűtés nélkül szállítható –, és a három oltástípus mennyiségét. Egyébként az AstraZenecáé lesz a legtöbb, ha egyszer megkapjuk. Tehát, ha egyszer így végig lenne bontva, hogy az oltások milyen logisztikát igényelnek, milyen csoportokat milyen sorrendben akarnak beoltani – ez az egy része megvan –, és milyen erőforrások állnak rendelkezésre az oltások beadására, vagyis hol vannak oltópontok, milyen adminisztratív és egészségügyi személyzet van ehhez, és ezek össze lennének rendelve, na, akkor lehetne elkészíteni egy oltási tervet. Ez egy háromdimenziós ábra. Modellezni kellene, és akkor ki lehetne számolni, hogy hány oltópontra és hány asszisztensre, adminisztrátorra lenne szükség. Az száz százalék, hogy 25-nél többre, én azt gondolom, biztos kell 1000 ilyen oltópont ahhoz, hogy azok a legközelebb legyenek az idős, legelőször beoltandó betegekhez. Ez szeretnénk látni, de az embernek az az érzése, hogy az oltási és logisztikai tervet azért nem hozzák nyilvánosságra, mert nincs.