Magyarországon nem szokás lemondani, ha valakit hazugságon kapnak

Somfai Péter 2025. november 11. 07:00 2025. nov. 11. 07:00

A kormánypárti média eddigi tevékenysége magyarázza, miért kapott akkora a visszhangot náluk a BBC botránya és a lemondásból miért nem vesznek példát. Erről beszélt a Hírklikknek Polyák Gábor médiakutató, egyetemi tanár annak kapcsán, hogy a magyar kormányhoz közelálló médiumok kiemelt helyen foglalkoznak a történtekkel. Vagyis azzal, hogy lemondott Tim Davie, a BBC főigazgatója és Deborah Turness, a BBC News vezérigazgatója is, miután a brit közszolgálati médiatársaság manipulálhatta az amerikai elnök egyik beszédét. A vezérigazgatót egyébként bírálták az izraeli–gázai háborúról és a transzneműek jogairól szóló tudósítások miatt is, s ezek miatt a BBC-t elfogultsággal vádolják

Nem mindennapi botrány, ami most kitört. Miért örül annyira az amúgy hírhamisításáról híres hazai kormánymédia a korábban a sajtó korrektség mintájának tekintett BBC-s vezetők lebukásának?

Számomra ez teljesen egyértelmű. Úgy gondolják, ez is igazolja a narratívájukat, miszerint a sajtó soha nem lehet független. Arra következtetnek, hogy a baloldali, libsi, progresszív, sorosista világuralmi törekvések fontos szereplője a média, ettől még az olyan kiemelt intézményei, mint a CNN meg a BBC sem tudja függetleníteni magát. Ők is csak politikai küldetést teljesítenek. És ha ez igaz, akkor milyen alapon várhatjuk el a Magyar Nemzettől, a Mandinertől, a Hír TV-től, hogy ők ne politikai küldetést teljesítsenek? Sőt, ők még tisztességesebbek is, mert ezt nem tagadják le.

De arra nem reagált sem a Hír TV, sem az M1 Híradó kommentárja, hogy ezek a „hírhamisítók” Londonban úgy látták tisztességesnek, ha lemondanak. 

Magyarországon nem szokás lemondani, ha valakit hazugságon kapnak. Sőt, amikor Papp Dánielre rábizonyították, hogy meghamisította, amit Cohn-Bendit nyilatkozott, elő is léptették. Amit az előbb mondtam, az az ő értelmezésük, ezért meg tudom érteni, miért közölték olyan örömmel a botrány hírét. Visszatérnék a Papp-ügyre, aki gyakorlatilag ugyanazt tette, amit a BBC, annak idején egyszerűen kivágta a Cohn-Bendit interjú közepét, vagy csak egy részét, és ettől egy teljesen más értelmezést kapott a tudósítás. Az MTVA-ban erre ma büszkék. Nem véletlen, hogy az akkor még fiatal senkiháziból nem sokkal később tartalomigazgató, aztán vezérigazgató lett. Szóval, ha ezeket egymás mellé rakjuk, akkor világos, hogy maga a botrány híre miért kapott akkora a visszhangot a kormányoldalon, és a lemondásból miért nem fog példát venni a Fidesz média. Aki naponta figyeli a hazai közmédia dolgait, pontosan látja, hogy nekik „küldetésük” minden újságírói, etikai, meg jogi normát felülírni. Meg lehet nézni, minden évben kijön a statisztika, hogy melyik médium mennyi helyreigazítási pert veszített el a bíróság előtt, s ebben az Origó, a Magyar Nemzet, a TV2 mindig dobogós helyen van. Nagyon vicces, amikor másokon ők kérik számon az igazmondást.  

Azt mondta az előbb: a fentiek az ő értelmezésük. Mi az ön értelmezése?

Az én értelmezésemben a független újságírás, vagy az etikus újságírás, amit minden jelzőtől mentesen „újságírásnak” hívunk, sok szempontból nagyon nagy bajban van. Most idehaza, de szerte a világban nem csak azért folynak a politikai csatározások, hogy a bal vagy a jobb oldal nyeri a választásokat. Láthatóan a demokrácia és a populista autokráciák között egy új világrendért folyik a küzdelem, és iszonyú nehéz ebben a helyzetben megmaradni ugyanannak a távolságtartó, semleges újságírónak. Most nem csak egy választás a tét, hogy melyik párt fog kormányozni a következő években, sokkal inkább az, szétszedik-e az országot a politikai ellenfelek? Azt gondolom, ebben a „háborúban” a demokrácia védelmében sokféle fegyvert be lehet vetni, de az nem fér bele, hogy teljesen kiforgatva, ellenkező tálalásban adjuk közre egy másik oldalon álló politikus beszédét. Ezt semmilyen „felsőbb cél” nem igazolhatja, mert ha elfogadnánk, hogy a demokrácia védelmében akár ezt is meg lehet tenni, akkor megint csak a populistákat igazolnánk: gátlástalanul, mindenféle morális aggály nélkül működhet a sajtó. Az az alapdilemma, meg lehet-e védeni a demokráciát, a jogállamiságot szükség esetén nem demokratikus eszközökkel is?

Meg lehet védeni?

Lehet, hogy egy ponton azt kell majd mondanunk, hogy muszáj kilépni az udvarias és etikus keretekből, mert egyszer eltűnik az a világ, hogy a tisztességes választásoknak egyetlen tétjük lehet, és csak az vezethet valódi hatalomváltáshoz.

Akkor még nem is beszéltünk a legújabb veszélyről, amit a mesterséges intelligencia megjelenése jelenthet a korrekt újságírásra.

Azt gondolom, most mindenki erről beszél, de kicsit túl van pörgetve. Amikor a BBC hírt hamisított, abban még a mesterséges intelligenciának semmi szerepe nem volt. Abban igaza van, amióta a mesterséges intelligencia is szerepet kap a kommunikációban, a tartalom-szolgáltatás gyorsabb lett, több emberhez elér, s gyorsabban terjednek a hamis hírek is. Ezt naponta tapasztaljuk. Egyébként nem a demokratikus oldal képviselői azok, akik teljes lelkesedéssel belevetik magukat a hamis videók és képek generálásába, hanem a populisták. Majd az első olyan esetben, amikor Orbán Viktorról vagy Nigel Farage-ról, a brit populista jobboldali diskurzus meghatározó alakjáról készül ilyen videó, akkor azonnal ők lesznek a legnagyobb ellenzői a „visszaéléseknek”.

Attól tartok, ha a demokratikus oldal nem száll be ebbe a versenybe, le fog maradni. Ön nem így látja?

Nem. Ezt így, ilyen határozottan nem merném kijelenteni. Szerintem tisztességtelen háborúban tisztességesen is lehet harcolni. Azt gondolom, hogy a politikában némi populizmus minden oldalon szükséges, ez természetes összetevője a politikai diskurzusoknak. Nem tartom hátránynak, ha egy újságíró nem követi azokat a narratívákat, amiket a populisták akarnak a szájába adni, ha nem arról beszél, amit a másik oldalon fontosnak gondolnak. Ha tartja a saját értékrendjét, ha azokat a témákat dolgozza fel, amelyek a társadalom többsége számára jelentősek, akkor nem kerülhet hátrányba csak azért, mert az etikus szakmai keretekhez tartja magát. Amikor a mesterséges intelligenciával hamisítunk annak érdekében, hogy a versenytársakat olyan helyzetekben ábrázoljuk, amikben ők nem jelentek meg, akkor elveszítjük azt a morális fölényt, aminek a védelméért a harc folyik. A tisztességtelenség nem igazolható semmilyen küzdelemben. 

Médiakutatóként mit gondol, mi lesz a BBC botrány londoni következménye?

Az biztos, hogy a BBC is kénytelen lesz engedni a nyelvezetéből, a témaválasztásából. Lehet, hogy ők a jövőben nem fognak adatokat hamisítani a bevándorlásról, de azt nem tehetik meg, hogy ne beszéljenek a migrációról, azokról a társadalmi problémákról, amelyek ebből keletkeznek. Szerintem hamisítás nélkül, jogsértő és durván etikátlan megoldások nélkül is lehet küzdeni, mert ha ezt feladjuk, attól kezdve nagyon nehéz lesz egy ponton túl amellett érvelni, hogy mi állunk a jó oldalon.

Magyarországi esetek

Az elmúlt években több olyan hírhamisítási és manipulált tájékoztatási eset vált ismertté, amelyeket a magyar közmédia (MTVA, M1, MTI stb.) követett el. Ezek többnyire politikai befolyásolással, tényhamisítással vagy a valóság eltorzításával kapcsolatosak. Emlékezetes, 2011-ben a közmédia meghamisította Daniel Cohn-Bendit, francia liberális politikusról szóló tudósítást, ami miatt Papp Dánielt, a riport készítőjét jogerősen a bíróság hírhamisítónak minősítette, ennek ellenére később felső vezető lett az MTVA-nál. Tudatos hírhamisítás történt a híradóban a münsteri gázolás 2018-as feldolgozásakor is: a közmédia azt felsőbb utasításra „iszlamista támadásnak” nevezte. 2025-ben egy M1 Híradóban súlyosan torzítva adták le a K&H vezető elemzőjének sajtóbeszélgetéséről készült tudósításnak azt a részét, amelyben a Tiszával kapcsolatban nyilatkozott. Más alkalommal mesterséges intelligenciával készült videót sugároztak, amely valótlan információkat hordozott és dezinformációs célokat szolgált. A hazai közmédia munkatársai a közelmúltban egy brit lapnak név nélkül nyilatkoztak, és elmondták, hogy a direktívák alapján a Fidesz politikai céljainak megfelelően, menekültellenes vagy veszélyérzetet keltő narratívákat kreálva manipulálniuk kell a híreket.