Magyarországon öt emberből négy használja az e-receptet

A közlemény szerint 2021-ben a koronavírus-járvány alatt a lakosság egyharmada vett igénybe okoseszközöket, egészséggel kapcsolatos szenzorokat, applikációkat, jelenleg ez a szám 50 százalék, és a mesterséges intelligencia-alapú egészségügyi megoldások is egyre ismertebbek.

Mint írták, az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.

Az online információgyűjtés legfontosabb felületei továbbra is a weboldalak, a közösségi média platformjai és a videómegosztó oldalak, a páciensek mintegy 70 százaléka az orvoshoz fordulás előtt és után is felkeresi ezeket a forrásokat – fűzték hozzá.

A kutatók egy 2021-es felmérésükhöz képest új elemként arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia-alapú egészségügyi megoldásokhoz: a válaszadók közel 30 százaléka pozitívan, közel ugyanennyien negatívan, 40 százalékuk pedig semlegesen foglalt állást ebben a kérdésben.

A mesterséges intelligencia különböző egészségügyi szűréseken, diagnózisalkotásban, leletértelmezésben való használatáról a megkérdezettek közel 45 százaléka hallott már – olvasható a kutatásban.

„A digitális technológiák ismertsége – mint az e-recept, online időpontfoglalás, beutalókérés, EESZT – mintegy 90 százalékos. A megkérdezettek 70-80 százaléka pedig már használta is ezeket. Az elmúlt három évben a szenzorokat, okoseszközöket, applikációkat is egyre többen alkalmazzák, az utóbbi kettőt a megkérdezettek mintegy fele, az igény ezekre óriási" – idézték a közleményben Győrffy Zsuzsát, a SE Magatartástudományi Intézetének docensét, a kutatás egyik vezetőjét.

A docens hozzátette: az új, országos felmérésből az is kiderült, hogy manapság a 60 év feletti korosztály egyre nyitottabb a digitális megoldásokra, sokan okostelefont és internetet is használnak. Ennek a korosztálynak azonban továbbra is a személyes orvos-beteg találkozó a legfontosabb, a digitális megoldások másodlagosak, csak kiegészítő jellegűek. Ugyanakkor a távvizit, távdiagnosztika használata csak 14 százalék, a páciensek azonban – ha lenne rá lehetőségük – a jelenleginél nagyobb arányban próbálnák ki ezeket.

„A digitális megoldásokkal kapcsolatos igények magasak, az érintettek jelentős része szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, megbízható applikációkat, 80 százalék azok aránya, akik szeretnék, ha e-mailben is kommunikálhatnának, képeket oszthatnának meg. A betegek több mint fele akár a közösségi médiát is szívesen használná az orvossal való kapcsolattartásra" – mondta a közlemény szerint Girasek Edmond, a SE Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a kutatás másik vezetője.

A kutatók kérdéssora arra is választ keresett, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások: a megkérdezettek az előnyök között leginkább továbbra is a kényelmet, a hatékonyságot és az időspórolást emelték ki, a hátrányok és kockázatok között pedig azt, hogy az ellátás személytelenebbé válik, sokszor félreértelmezhetők a velük megosztott, az egészségügyi állapotukra vonatkozó adatok – áll a közleményben.