Magyarországon teljesen hiányzik a demokráciára nevelés

A fideszes világkép terjesztése nagy elánnal folyik minden lehetséges fórumon. Legutóbb hétfőn láthattuk ennek ékes példáját a „Nagy bűntetthez nagy eszme kell!” című, fiataloknak kiírt videópályázat díjátadóján a Terror Háza Múzeumban. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója arról beszélt, nem ért egyet azzal, hogy a mai fiatalokban nincs ambíció, közönyösek, nincs bennük érdeklődés a múlt iránt, hiszen ez a pályázat is bizonyíték arra, hogy a maiak is tudni akarják, honnan jöttek, merre tartanak, van bennük tehetség és ambíció. Később kifejtette: a szakítás a kommunizmussal nemcsak azt jelenti, hogy egy más, demokratikus társadalmat építünk fel, hanem azt is, hogy visszahelyeztük a magyar és az európai kultúrát azokhoz a keresztény gyökerekhez, amelyek erőt adtak, és a gyűlölet helyett a szeretethez tértünk vissza.” Hozzátesszük, az országból mindössze 30-nál valamivel több videó érkezett. 

A Hírklikk annak járt utána, vajon mennyire is mozgatja meg a fiatalok agysejtjeit akár a politika, akár a kommunizmus. Az Egységes Diákfront (EDF) tagjaival beszélgettünk.

Kiss Gergő, az EDF jelenlegi elnöke nem gondolja, hogy a mai fiataloknak van átfogó tudásuk a kommunizmusról. Egyrészt azért, mert olyan pedagógusok tanítják a fiatalokat, akik végigélték a szocializmust, de legalábbis éltek benne, így nincs olyan köztük – és ezzel nem hibáztatni akarja őket –, aki a saját élményei, illetve a saját véleménye nélkül tudná leadni a tananyagot. A tananyag pedig kerettantervről kerettantervre változik, folyamatosan mást kell előtérbe helyezni akkor, amikor a szocializmusról tanulnak a diákok. Másrészt, amit tanulni kell, az elég egyoldalú. A fiatalokat nem is nagyon érdekli az előző rendszer, már csak azért sem, mert ha valamilyen rendszer egyáltalán foglalkoztatja őket, akkor az a jelenlegi. Csak akkor jut eszükbe az előző rendszer, ha analógiákat vagy párhuzamot kell vonni a kettő között. Annyit tudnak a szocializmusról, hogy diktatúra, akként tekintenek rá, ahogy a jelenlegi rendszerre is.

Az embernek az az érzése, hogy a fideszesek a megbélyegző kommunistázó kiszólásaikkal, vagy a fent említett pályázatok kiírásával maguk mellé akarják állítani a fiatalokat, a kérdés az, hogy meg tudják-e tenni. Kiss Gergő szerint nem. Szerinte az, hogy csak harminc pályázat készült, a számában is már elég beszédes.  Ha ugyanis egy pályázat valóban érdekli a fiatalokat, akkor nem csak ennyi készült volna. Azt is gondolja, hogy azok a fiatalok, akikhez eljut a kormányzati kommunikáció, és valóban foglalkoznak is vele, azok kinevetik azt. Úgy véli, ennek a rendszernek abszolút kontraproduktív kommunistázni, főleg azért, mert az iskolában még tanítják, hogy kik voltak azok, akik a rendszerváltás előtt esetlegesen a kommunista ifjúsági szervezet tagjai voltak. Ha pedig ők kommunistáznak, az a fiatalok számára visszatetsző. 

Mile Kristóf, az EDF elnökségi tagja szerint a kommunizmussal való riogatás nem meglepő a Fidesz részéről. Miközben azzal ijesztget, a nyilas diktatúra bűneit nagyrészt elhallgatja. Legalábbis ez volt az ő személyes benyomása, amikor megnézte a Terror Háza kiállítását.   

Egy másik, a demokráciával összefüggő kérdés, hogy mit gondolnak a fiatalok az EP-választásról, elmennek-e szavazni. Az Európai Bizottság által hétfőn közzétett, fiatalok megkérdezésével készült Eurobarométer-felmérésből az derült ki, hogy az európai fiatalok 64 százaléka szavazni kíván a júniusi választásokon. A megkérdezett fiatalok 38 százalékának véleménye szerint a szavazás a leghatékonyabb módszer a véleménynyilvánításra. Kiss Gergő szerint azonban egyelőre ez Magyarországon még nincs így. Hozzátette, ő az európai átlagokat is alacsonynak tartja. Egyébként itthon az EDF azon dolgozik, hogy minél több fiatal menjen el szavazni. Ők nem ajánlják egyik listát sem az EP-választásokon senkinek, csak arra buzdítják a fiatalokat, hogy gondolkozzanak bárhogy erről a világról, menjenek el, és húzzák be az X-et oda, ahol megszólítva érzik magukat. Mert valóban a szavazás a leghatékonyabb mód a véleménynyilvánításra. Viszont az EP-listán túl, aki a választási ígéreteit megszegi, az ellen emelje fel a szavát másképp is, aki rá szavazott. Kiss Gergő szerint így működik egy demokrácia, legalább is így kéne, hogy működjön. Ha Magyarországon a fiatalok a későbbiekben is demokráciában, ennél egy demokratikusabb rendszerben szeretnének élni, akkor éljenek a választójogukkal. 

Mile Kristóf szerint a jelenlegi magyar politikai rendszer antidemokratikus jellege miatt a fiatalok sokkal inkább hajlamosak tüntetéssel, egyéb megmozdulással kifejezni a nemtetszésüket a jelenlegi politikai rendszer iránt. Ez közrejátszhat abban, hogy Magyarországon sokkal inkább a „nem szavazok” irányába dönt a fiatalok többsége. 

Az Eurobarométer–felmérésből az is kiderült, az európai fiatalok azt mondják, az oktatási rendszer jól fölkészítette őket az előttük álló kihívásokra. Vajon Magyarországon mennyire hiányzik a demokráciára nevelés, tettük fel a kérdést az EDF elnökének. Kiss Gergő szerint teljes mértékben, és egyre inkább hiányzik. Erre éppen az Egységes Diákfront megalakulása a tökéletes példa. Az elődszervezet még a Diákok a tanárokért, a diákönkormányzati képviselők összefogásával jött létre, különböző budapesti gimnáziumok diákönkormányzati vezetői vették föl egymással a kapcsolatot. Erre már akkor is azért volt szükség, mert a diákönkormányzatok az iskolákon belül valójában még véleményt se tudtak volna nyilvánítani. Ahol van diákönkormányzat – bár egyre kevesebb iskolában létezik –, a képviselői ott sem tudnak eredményesen dolgozni. Vagyis már az iskolában bukik a demokráciára nevelés. A választási rendszer működéséről például a diákok először nyolcadik osztályban hallanak érintőlegesen, aztán tizenkettedik évfolyamon, 18 éves korukban tanulnak róla. Ám ez is egy rendkívül szűk és nem életszerű tananyag. Ezáltal sem ösztönzik a diákokat arra, hogy elmenjenek szavazni, vagy egyáltalán megértsék, mi az, hogy demokrácia. Nagyon jól példázza mindezt, hogy a történelem középszintű szóbeli érettségi tételek közül kikerült a görög demokrácia, és bekerült helyette a spártai katonaállam. A spártai katonaállam egyébként korábban emelt szinten volt tétel. Vagyis Magyarországon egyáltalán nincsenek fölkészítve a demokráciára a diákok.  

Hogy akkor valójában mindenféle módszerrel – kevés demokráciára való oktatással, kommunistázós pályázatokkal, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) programjain való részvételért járó felvételi plusz pontszámokkal – próbálja a hatalom magához kötni a fiatalokat? Kiss Gergő szerint itt tényleg nagyüzemben folyik egy jobboldali elit kiképzése, hogy ideológiailag megfeleljenek ennek a hatalomnak. Ezek a fiatalok már meg sem kérdőjelezik a hatalmat, csak követni fogják a nagy vezér útját. Ugyanis valóban hatalmas előnyre tesz szert az, aki az MCC-t választja, és azon keresztül akar bejutni az egyetemre. Ráadásul miután az új felvételi rendszer szerint az egyetemek saját maguk dönthetnek az intézményi pontokról, nem tudjuk, hogy a modellt váltott egyetemek hogyan fognak dönteni ezekről, mennyit érnek majd, vagy hogyan fogják ezeket évről-évre alakítani. Az, hogy ennek milyen következményei lesznek, most még beláthatatlan. Ugyanakkor Kiss Gergely szerint attól függetlenül, hogy vannak ezek az ideológiai neveldék, azt is látni, hogy a fiatalok között – az internet hatására - van olyan kritikus gondolkodás, ami miatt nem hagyják megvezetni magukat, nem hagyják, hogy hülyének nézzék őket. Ez látszik abból is, milyen elenyésző számban támogatják a kormánypártokat. Ilyen szempontból nem kell félteni a fiatalságot, nem kell attól tartani, hogy a későbbiekben ők tartják fenn ezt a rendszert.

Perlaki-Borsos Noel, az EDF volt elnöke szerint ma Magyarországon tanítanak a demokráciáról, de nem nevelnek rá. Az iskolák nem működnek demokratikusan, a diákönkormányzatok ténylegesen nem működnek. Az a mód, amilyen hierarchikusan működik az iskola, pont az antitézise a demokráciára való nevelésnek. Hozzátette, ők azon lesznek, hogy a fiatalok minél többen menjenek el szavazni. Ezért csinálták másik két szervezettel, az ADOM Diákmozgalommal és a Fridays For Future Magyarországgal közösen a Budapest-programot. Ebben a fővárostól a fiatalok mentális egészségét segítő programokat kértek, minőségibb közétkeztetést, több diákkedvezményt a fővárosi kulturális- és rekreációs intézményekbe, és művészeti és továbbtanulási pályázati lehetőségeket. A kerületektől pedig ingyenesen látogatható közösségi tereket, a tömegsportot támogató sportpályák létrehozását és az iskolák környezetének javítását és biztonságosabbá tételét kérték. Úgyhogy ők mindenképpen mozgósítják a fiatalokat a választásokra.