Már februárban elszállt az idei költségvetés

Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1704 milliárd forintos hiánnyal zárt – tudatta a Pénzügyminisztérium közleményére hivatkozva az MTI. Ezen belül a központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak.

A PM szerint a képet nagyban árnyalja, hogy az áfa-bevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik, mint egy átlagos hónapban. Ezen túl megemlíti a 13. havi nyugdíj kifizetését, s azt is, hogy a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentősen nőttek (egyes Prémium Magyar Állampapír sorozatok kamatfizetési időpontjának esedékessége miatt). 

A közlemény elpuffogtatja a szokásos PR-szöveget (a kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett, fenntartható gazdasági növekedés stb., stb., stb.), majd előáll a farbával. Mint fogalmaz: „a hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet”. Habár ez sem újdonság, de így, hivatalosan, írásban még nem nagyon propagálta ezt a kormány.

Arra már a Portfolio hívta fel a figyelmet, hogy múlt hónapra elismert hiány a valaha volt legmagasabb februári deficit. Sőt, egyben a valaha volt második legmagasabb havi deficit, a portál gyűjtése szerint ugyanis eddig csak egyszer – a Covid-válsággal terhelt 2020 decemberi hónapjában – volt ennél magasabb a havi hiány. Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel az éves pénzforgalmi hiányterv (2514 milliárd forint) csaknem 68 százaléka teljesült, vagyis „február végére a feje tetejére állt az eredeti költségvetés”. Így azután „március elején már nem beszélhetünk érvényes idei büdzséről, több szempontból sem”.

A Pénzügyminisztérium közleménye több értelmezendő, tisztázandó kijelentést is tartalmaz, és az egyik pont az, amellyel tulajdonképpen bejelentik, hogy megemelték az idei hiánycélt. Ugyan ezek az ominózus számok már korábban is elhangoztak, de így, hivatalosan leírva, közlemény formájában még nem voltak nyilvánosak. Akkor ezzel a kormány beismerte volna, hogy kezdődik a költségvetési módosítgatási ciklus, ahogy az előző években megszokhattuk?

Vajda Zoltánt kérdeztük.  

„Már a pénzügyminiszter, sőt Orbán Viktor is arról beszél, hogy nem beszélhetünk érvényes idei költségvetésről, elég, ha visszaidézzük, hogy mi hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfői gazdasági évadnyitó konferenciáján” – reagált a parlamenti bizottság elnöke. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról szólt, hogy nyomni kell a gazdaságot, ahogy az a csövön kifér – a könyvelő („merthogy lényegében már tényleg csak könyvelő”) Varga Mihály pénzügyminiszter meg elismeri, hogy („két hónappal a vonatkozó törvény hatályba lépése után!”) az általa elfogadtatott költségvetés már nem lesz érvényes, ám azzal nyugtatgatott mindenkit, hogy ezzel nem is nagyon kell törődni, hiszen a hiányra vonatkozó maastrichti konvergenciakritériumot nem kell egy lépésben teljesíteni, elég, ha 2026-ra megtesszük. Majd jött Orbán Viktor, aki arra utalt, hogy  2026-ban sem kell feltétlenül 3 százalék alá vinni a hiányt, s – mint fogalmazott – „ha nem sikerül három év alatt valamilyen okból ezt az ütemet tartanunk, akkor még mindig marad egy évünk, hogy az európai uniós retorziók és szankciók kockázata nélkül, még egy utolsó évben ezt megcsináljuk. Tehát egy éves ráhagyással dolgozunk.” 

Vajda Zoltán szerint azonban a befektetők előbb-utóbb megunják a dupla beszédet, azt, hogy a kormány egészen mást mond, mint ami utóbb történik. Hányszor is módosították tavaly a hiánycélt? – tette fel a kérdést, megjegyezve, hogy ezzel együtt az utolsó módosításnál is nagyobb lesz a deficit, simán lehet 6,5 százalék felett, sőt...

Vajon, elfogadható-e az, amit a PM a közleményben sulykol, nevezetesen, hogy több dolog is árnyalja a képet – kérdeztük a bizottsági elnököt. De hát ezek evidenciák, amelyekkel előre kell tudni számolni – mondta, felvetve: talán a PM is tudja, hogy február az áfa-visszaigénylések szezonja, sok cég ilyenkor nemhogy áfabefizető, hanem visszaigénylő pozícióban van. „Inkább arról van szó, hogy az áfa fogyasztási típusú adó, s ha elszegényítették az embereket, akkor kevesebbet vásárolnak, emiatt kevesebb áfához jut a költségvetés – láttunk már ilyen lefelé tartó spirált, s mintha ismét ez jönne” – szögezte le. A plusz nyugdíj-kiadással is lehet előre számolni, nem először fizették a 13. havit, jegyezte meg. 

„De még ha árnyalja is képet ez meg az, a probléma gyökere mégis csak az, hogy – miként a magánéletben is –, ha rövidebb időre tervez az ember, akkor sokkal pontosabban lehet ezt megtenni, mintha a következő évre vonatkozó tervet készítünk” – mutatott rá. Mint hozzátette: ehhez képest a kormány most is ugyanúgy erőszakolja a korai büdzsétervezést, már gyártják a Pénzügyminisztériumban a 2025-ös évi költségvetést, egyébiránt úgy, hogy még nem is ismerjük a 2023-as végleges eredményt. „Ez egészen egyszerűen tarthatatlan, és egy bődületes butaság” – húzta alá.

Vajda szerint azonban van egy olyan további hatás is, ami minden magyar állampolgárt érint, minden embernek kárt okoz. Merthogy a költségvetési hiánynak közvetlen hatása van az adósságfinanszírozásra. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy ha magasabb a hiány, akkor több hitelt kell az államnak felvennie, továbbá, minél megbízhatatlanabb a költségvetés, annál drágább az adósságfinanszírozás, azaz többe kerül a hitel. Közös e két hatásban, hogy mind a kettő árát a magyar emberek fizetik meg. Vajda 2023-ra kiszámolta, hogy forintban ez mennyit jelenthetett, abból pedig úgy becsüli, hogy nagyságrendileg az idén is ugyanakkora lehet a pluszkiadás: egy emberre vetítve – az újszülöttől a legidősebbekig – a kamatfelár 150 ezer forint. Ennyivel több pénz maradhatott volna az emberek számára – húzta alá.