Már Kárpátalját is érték támadások, onnan érkeztek a kiköltöztetett menedékesek
Akinek menedékes státusza van, az ideiglenesen tartózkodik az országban, addig, amíg az ő országában háború zajlik. Akiknek közülük segítségre van szükségük, azoknak államilag támogatott szállást és ellátást biztosít a befogadó ország – ezt mondta ki az Európai Unió. Ezt az egyezséget rúgta fel a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy augusztus 21-től csak azoknak ad támogatott szállást, akik olyan ukrajnai területről jönnek, ahol aktív harci cselekmény van. Mintegy 3 000 embernek kellett kiköltöznie, de ezután változott az ukrán front és már kiterjedt azokra a megyékre is, ahonnan a kiköltöztetettek érkeztek. Csakhogy azóta sem költözhettek vissza az államilag támogatott szálláshelyekre.
Túl sok új információ nincs azokról az ukrajnai menedékesekről, akiket a kormány augusztus 21-től utcára tett a támogatott szállásaikról. Akkor lépett életbe az az új jogszabály, amely szerint csak azok a menedékesek kaphatnak államilag támogatott szállást, akik olyan területekről jönnek, ahol aktív harci cselekmény folyik. Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos teszi havonta közzé a harci cselekményekkel sújtott ukrajnai megyék névsorát.
„Azt tudjuk, hogy akik elvesztették a támogatott szállást, azok nagy többségének továbbra sincs hova mennie. Vannak olyanok, akik kaptak ideiglenesen lehetőséget arra, hogy a korábbi szállásukon maradhassanak, illetve elvitték egy részüket máshová, de ott is csak ideiglenesen, és fizetség ellenében lehetnek. Hosszútávú megoldás azonban nem látszik erre a problémára” – mondta Bakonyi Anikó a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője.
Miközben változott a helyzet az ukrán fronton, ezt nem lehet látni abban a bizonyos listában, amelyet a kormány havonta frissít az aktív harci cselekmények figyelembe vételével. Az augusztusi lista egy az egyben megegyezik a júliusival, ami alapján mintegy 3 000 menedékes vesztette el támogatott szállását. „Akkor is későn frissítették, és kedden már látni kellene a szeptemberi friss listát is. A kérdés pedig az, hogy ez mennyiben fogja tükrözni a mostani állapotot?” – tette hozzá a szakember, majd megjegyezte: ez a lista nyilvános, bárkinek van hozzáférése. Ezt kormányrendelet biztosítja, ahogyan azt is, hogy havonta frissítik. Ha ez megtörtént volna, akkor látni lehetne, hogy Kárpátalját is érte támadás. Akiknek megszüntették a jogosultságát a támogatott szállásokra, mind onnan érkeztek.
A menedékesekkel foglalkozó cikkek kommentárjaiból kiderül, hogy sokan még mindig nem tudják, mit jelent menedékesnek lenni. Azok az emberek a menedékes státuszúak, akik ideiglenes védelmet kaptak. Ez azt jelenti – magyarázta Bakonyi Anikó –, hogy az Európai Unió vagy egyik tagállama dönthet úgy, hogy bizonyos országból egy meghatározott nap után elmenekülőket védelemben részesíti. Ez esetben nincs egyéni vizsgálat, nem nézik meg, hogy egy-egy embert fenyegeti-e üldözés. Az ukrajnai menedékesek esetében kimondták: azok, akik 2022. február 24. előtt Ukrajnában éltek vagy ukrán állampolgárok, illetve annak családtagjai védelmet kapnak, mert az országukban háború van.
Tehát, ez egy ideiglenes védelem, amit évről-évre hosszabbítanak maximum három évig terjedően. A mostani 2025. március 4-ig tart. Azt is fontos tudni, hogy a menedékes státusz egy csoportra vonatkozik. Amikor valaki menekült státuszt kap, akkor azt egyéni vizsgálat előzi meg. Az egy sokkal hosszabb távú megoldás. Hiszen ő nem tud visszatérni abba az országba, ahonnan jött, vagy előtte tartósan élt. A menekült státusz teljesen más élethelyzetre van kitalálva. Akinek menedékes státusza van, az ideiglenesen tartózkodik az országban, addig, amíg az ő országában háború zajlik – hívta fel a figyelmet a különbségre a szakember.
Az utánuk járó 5 000 Ft/fő/napi díjat nem ők kapják, hanem azok, akik szállást és ellátást biztosítanak a menedékeseknek. ezt a pénzt a magyar kormány állja. Más uniós tagországok máshogy dönthetnek a háború elől menekülő menedékesek ellátásáról. De biztosítaniuk kell szállást valamilyen módon: vagy szálláshelyet adnak, vagy anyagi támogatást, hogy szállást tudjanak fizetni. A lényeg, hogy biztosítani kell a menedékeseknek, hogy valahol lakjanak és ott ellássák őket.
Azt, hogy hányan maradhattak államilag támogatott szállásokon, illetve, hogy pontosan hánynak szűnt meg, még ma sem tudni. Csak azt, hogy a Védelmi Bizottság helyett a Máltai Szeretetszolgálat feladata lett az elszállásolás és ellátás biztosítása, illetve, hogy olyanokkal szerződjenek, akik ezt biztosítani tudják a menedékeseknek. A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletet nyújt 30 családnak. Ezek a perek elindultak, jelenleg is folyamatban vannak – fűzte hozzá Bakonyi Anikó.
A Hírklikk feltette kérdéseit a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak is. Várjuk a válaszukat.
