Kicsi az esélye annak, hogy Putyin belemenjen a tűzszünetbe
Az amerikaiak számára win-win helyzetet teremt – az ukránok időt nyernek és lehetőséget a megerősödésre – a kedd este megszületett amerikai-ukrán megállapodás, amelynek részeként Ukrajna beleegyezett egy harminc napos tűzszünetbe – mondta a Hírklikknek Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő azonban nem ad nagy esélyt arra, hogy Oroszország ebbe belemenjen, s nem látja azt a nagy lépést sem, amivel Donald Trump úgy meg tudná fenyegetni a tavalyi választáson nagy felhatalmazás kapott Putyint, hogy odaüljön a tárgyalóasztalhoz. Egyelőre nem érkezett egyértelmű reakció Moszkvából, igaz, mára egy orosz-amerikai találkozót is tervbe vettek, azelőtt kevésbé valószínű bármilyen válasz Putyinéktól.
Kedden este sikerrel végződtek a Szaud-Arábiában folytatott amerikai-ukrán tárgyalások: Ukrajna beleegyezett egy harminc napos tűzszünetbe, ami kiterjedne a földön, a tengeren, a levegőben, a front minden szakaszán folyó harcokra. Az USA ennek fejében ismét elindította a felfüggesztett fegyverszállításokat, újból elérhetővé tette a hírszerzési forrásait Ukrajna számára, Donald Trump pedig meghívta a Fehér Házba Volodimir Zelenszkijt. A tűzszünet azonban csak akkor lép majd életbe, ha Oroszország is beleegyezik. Hiszen anélkül nincs tűzszünet.
Hogy erre milyen esély van? Illetve, hogy mit jelentene Ukrajna számára ez a tűzszünet? És mit Donald Trump és az USA számára? Tarjányi Pétert kérdeztük.
Ha a háború törvényei szerint nézzük a helyzetet, elvonatkoztatva Oroszországtól és Ukrajnától, van egy fél, Oroszország, amely támadó hadműveletet folytat, lehet azon vitatkozni, hogy jól/rosszul, gyorsan/lassan, de az elmúlt hónapokban felőrlésben, kezdeményezésben sikereket ért el – kezdte a választ a biztonságpolitikai szakértő. Mint fejtegette: ugyancsak a háború törvényei szerint egy ilyen tűzszünet kapóra jön a védekező félnek, amely nem akar, vagy nem tud támadó hadműveleteket indítani. Ugyanis ez a harminc nap egy ilyen helyzetben lévő sereg számára azt jelenti, hogy erősítheti az állásait, az utánpótlást el tudja juttatni a frontra, aknamezőket tud telepíteni – egy szó, mint száz, meg tudja nehezíteni a támadó helyzetét, beszorítja abba, hogy az sokszoros árat fizessen azért, hogy visszaszerezze/fenntartsa a kezdeményezést. Igaz – s még mindig a háború törvényei szerint – a támadó félnek is jól jöhet egy harminc napos fegyvernyugvás, ami alatt tartalékokat tud felhalmozni, marad ideje a felkészülésre, de ez nem változtat azon, hogy egy ilyen tűzszünet megtöri a lendületét.
|
Így nézne ez ki egy kézilabda meccsen Tarjányi egy, a sportból vett példával illusztrálta a helyzetet. Adott egy kézilabdacsapat, amelynek a támadója éppen belőne egy gólt az egyik játékosa büntetése miatt aktuálisan csak öt fővel játszó ellenfél kapujába, amikor a bíró belefúj a sípjába, és visszaparancsolja a támadót a középső vonalhoz. Míg ez lezajlik, az ellenfél játékosának a büntetése lejár, a csapat kiegészül, közben a többi játékos kicsit kifújja magát, megkapja az edzőtől az utasításokat, s akár cserét is végrehajt. A meccs innen folytatódik... |
„Mindenesetre a magam részéről nagyobb esélyt adok annak – bár ne lenne igazam! –, hogy Oroszország nem fog belemenni ebbe a tűzszünetbe, s nem is csak a fentiek miatt” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Szerinte ugyanis amit Oroszország az utóbbi időszakban tapasztalhatott az amerikai lépésekből, az azt mutatja, hogy a Nyugat gyengébb, mint ő, s hogy az eddigi amerikai és uniós szankciók ellenére, a hadigazdálkodásra átállva, tartani tudja a tempót. „Nem látom, mi lenne az a nagy lépés, amivel Donald Trump úgy meg tudná fenyegetni a tavalyi választáson nagy felhatalmazást kapott Putyint, hogy odaüljön a tárgyalóasztalhoz, s hogy beleegyezzen egy harminc napos tűzszünetbe akkor, amikor jobban áll a fronton” – mondta. Valójában nem változott semmi, s „nagyon meglepődnék, ha az oroszok belemennének, hiszen tudják, hogy nagy eséllyel a harminc nap letelte után nehezebben tudnának hadműveletet indítani, illetve sokkal nagyobb vérveszteségek árán” – tette hozzá.
S hogy Ukrajna ezzel nyer vagy veszít? Tarjányi határozottan fogalmazott: ha az oroszok belemennek a tűzszünetbe, akkor Kijev nyer, hiszen van harminc napja kiegészíteni és feljavítani a csapatait, jobb helyzetbe hozni őket. Bár a tegnapi megállapodáscsomagban még nem látjuk, hogy mit adna ennek a fejében, a pakliban azonban az tudnivalóan benne van, hogy az USA 500 milliárd dollár értékben megkapja az ukrán ásványkincsek, ritka földfémek egy részének a tulajdonképpeni koncesszióját.
Változtatott-e Donald Trump elmúlt hetekben tanúsított politikája azon, hogy Ukrajna igent mondott a tűzszüneti javaslatra? – kérdeztük. A biztonságpolitikai szakértő szerint Kijev végigpörgette azt, hogy mit nyer, illetve mit veszít egy ilyen tűzszünettel, s azt is beleszámította, hogy ugyan az 500 milliárd dollár nagy pénz, de annyiba így is, úgy is belekerül a háború Ukrajnának, ráadásul több évre elhúzódik a megvalósulása. Némileg leegyszerűsítve, koncessziós jogokat adnak el az USA-nak, aminek a fejében fegyvereket és hírszerzési támogatást kapnak, s aki időt nyer, az életet nyer. Mostantól így ismét látnak mindent, ráadásul közben a franciák alternatív hírszerzési katonai műholdat telepítettek, ami ugyan nem tud annyit, mint az amerikai, de akár alternatíva is lehet számukra. Zelenszkijék tehát azt gondolták végig, hogy mit nyernek és mit veszítenek azzal, ha belemennek a tűzszünetbe – mutatott rá.
És Trump számára mit fial ez az egész? – vetettük fel. „Számára ez az egész egy win-win helyzet, nyert 500 milliárd dollárt, ha pedig az oroszok nem fogadják el a javaslatot, akkor lehet rájuk mutogatni” – fogalmazott Tarjányi. Az amerikaiak egy olyan helyzetet alakítottak ki, amelyben, ha az oroszok nem fogadják el a javaslatot, akkor lehet mondani, hogy valójában nem is akarják beszüntetni a háborút – Ukrajna pedig ebben az esetben ugyan továbbra is nagyon nehéz helyzetben marad, de el tudja mondani, hogy ő valóban békét szeretne. S egyben még több fegyvert kérhet magának ahhoz, hogy védekezni tudjon és a fegyvereket meg is fogja kapni – magyarázta, megjegyezve azt is, hogy jelen helyzet Trumpnak kommunikációs szempontból is igen kedvező, hiszen mondhatja, hogy bezzeg az előző, Biden-adminisztráció három év alatt sem érte el azt, amit ő most elért...
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. március 1-i adása itt nézhető meg:
