Sulyok a saját hátát védi, az más kérdés, hogy nem léphet fel egy kormányrendelet ellen
„Igaza van Sulyoknak, akkor sem csinálhat semmit, ha ilyen szörnyű, ennyire kiáltóan alkotmányellenes a szolidaritási hozzájárulás perelhetőségéről, a már folyamatban lévő perek leállításáról visszamenőleg is rendelkező kormányrendelet.” Így reagált Szentpéteri Nagy Richard a köztársasági elnök által kiadott, sokakat felháborító állásfoglalásra. Más a helyzet a törvényekkel, amiket alá kell írnia, de egy kormányrendelethez nincs köze – tette hozzá az alkotmányjogász, politológus, megjegyezve: persze felmerül a kérdés, akkor minek van ő, de ez messzire vezet. Azt érdekesnek tartja, miért gondolta az államfő, hogy meg kell szólalnia, valószínűleg úgy érzi, törekednie kell arra, hogy visszahozza magát oda, ahol volt, hiszen ma mindenki ignorálja, egészen egyszerűen nem létezőnek tartják őt. Az elemző azt nem tartja valószínűnek, hogy a Karmelitából szóltak volna oda a Sándor Palotába, hogy fogalmazzanak meg egy ilyen közleményt.
Sokakat felháborító dokumentumot adott ki Sulyok Tamás: „A köztársasági elnök és a Sándor-Palota feladat- és hatásköréről, tevékenységéről” címet viselő többoldalas, számos aspektusra kitérő iromány apropója az Orbán Viktor által szignált múlt heti kormányrendelet (5/2026. (II. 3.), amelynek a lényege, hogy az önkormányzatok nem indíthatnak pert a szolidaritási hozzájárulás ellen, s a bíróságoknak a folyamatban lévő ilyen pereket is meg kell szüntetniük. A rendelet a háborús veszélyhelyzetre hivatkozik, s visszamenőleges hatású. A megfogalmazásából pedig az derül ki, hogy a kormány is elismeri, ha nem lenne háborús veszélyhelyzet, nem így kellene alkalmazni ezeket a törvényeket. Azóta egy perben a választások utánra (május 19.-re) halasztotta a bíró tárgyalást, illetve a Fővárosi Törvényszék tudatta, hogy megtartja az e témában március 16-ra kitűzött tárgyalást.
Széleskörű szakmai tiltakozások is kísérték-kísérik a kormányrendeletet, amelyről most megszólalt Sulyok Tamás is. A már említett dokumentum a többi között azt tartalmazza, hogy a hatályos alkotmányos szabályok szerint a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, összhangban vannak-e a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályok az Alaptörvénnyel és azok alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti. Kiemeli, hogy a nagy nyilvánosság előtt a szakmai hitelesség látszatával tett kijelentés súlyos szakmai tévedésen alapszik. „Nyilvánvaló szakmai képtelenség a köztársasági elnöktől olyan jogkör gyakorlását elvárni, amivel egyértelműen nem rendelkezik” – emeli ki az MTI által idézett közlemény, amelyben az a kijelentés is szerepel, miszerint „a köztársasági elnök feladata őrködni az államszervezet demokratikus működése felett, ez azonban nem ad felhatalmazást számára a folyamatban lévő egyedi bírósági ügyekbe történő beavatkozásra”. Közli, hogy a hatalommegosztás és az államszervezet demokratikus működésének része az is, hogy a kormányrendelettel érintett eljárásokat folytató bíróságok és az Alkotmánybíróság hatáskörébe a köztársasági elnök elvi állásfoglalás nyilvános megfogalmazásával sem avatkozhat be, az eljárásokat nem befolyásolhatja, mert az sértené a közhatalmi funkciók elválasztásának elvét és az igazságszolgáltatás függetlenségét. „Minden ellenkező állítással szemben a konkrét helyzetben az alkotmányos rendszer demokratikus működése nyilvánvalóan biztosított” – olvashatjuk.
Hogyan lehet ezt értelmezni alkotmányjogászi szemmel, s persze mit szól hozzá a politológus? Szentpéteri Nagy Richardot kerestük meg, aki egy személyben mind a kettő (s akivel korábban már a szóban forgó kormányrendeletet is megvitattuk).
„Igaza van Sulyok Tamásnak, nem tehet semmit, nincs köze ilyen értelemben a kormányrendeletekhez” – hangzott el az első reakciója, majd nyomatékosította: akkor sem csinálhat semmit, ha a kormányrendelet ilyen szörnyű, ennyire kiáltóan alkotmányellenes. A félreértések elkerülése végett rámutatott: egy törvény esetében más a helyzet, azt alá kell írnia, de meg is tagadhatja.
Vajon miért pont most adott ki erről egy állásfoglalást? – kérdeztük. Szentpéteri furcsának tartja, hogy ezt most mondja ki, szerinte elképzelhető, hogy érték emiatt támadások, és sokan szóltak, hogy miért nem avatkozik be. Azt nem hiszi, hogy utasították a Sándor Palotából, hiszen miért lenne Orbán érdeke, hogy kimosdassa a köztársasági elnököt.
„Minden ellenkező állítással szemben, a konkrét helyzetben az alkotmányos rendszer demokratikus működése nyilvánvalóan biztosított” – ezt is leírja Sulyok. De hát hogyan lehet ilyet állítani akkor, amikor a jogállamiság alapjait kérdőjelezi meg a kormány ominózus rendelete? – kérdeztük. Az alkotmányjogász úgy látja: Sulyok ezt azért emeli ki, mert ha nem biztosított a demokratikus működés, s akkor az ő szerepe is megkérdőjelezhető, hiszen magát az alkotmányos rendszer szereplőjének tekinti. S akkor a kérdés az is, minek van ő, „de ez messzire vezet”.
Szentpéteri párhuzamba vont egy korábbi esetet az államfő mostani lépésével: a 2006-os események nyomán tömegesen keresték meg az akkori köztársasági elnököt azzal, miért nem oszlatja fel a parlamentet. Sólyom László közölte, hogy nem teheti meg, merthogy az Alkotmány két esetben engedné meg ezt, csakhogy a helyzet nem volt ilyen. Mondjuk – jegyezte meg Szentpéteri – a parlament akkor sima feles többséggel feloszlathatta volna magát, de nem tette meg. A különbség az, hogy Sulyok Tamáson nem látszik nyomás, miközben Sólyomon nagyon nagy volt. „Valószínűleg Sulyok úgy érzi, törekednie kell arra, hogy visszahozza magát oda, ahol volt, hiszen ma mindenki ignorálja, egészen egyszerűen nem létezőnek tartják” – állapította meg.
Ugyanakkor túl a konkrét hatáskörön, van a köztársasági elnöknek még egy hatásköre: őrködik az államszervezet demokratikus működése felett – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Ez nem konkrét hatáskör – mondta, rámutatva: ebből tudna következni valami, de Sulyok azt mondja, hogy neki ebből semmi nem következik. Lefordítva: ő most egészen egyszerűen a saját hátát akarja védeni.
