Több fronton is támadható a jogállamiságot sárba tipró kormányrendelet

A kormány egyre vadabbul mutatja ki a foga fehérjét, a jogállamiságnak már a látszatára sem ad – erre példa a Magyar Közlönyben szolidaritási adóról kedden megjelent rendelete (5/2026. (II. 3.), amelynek lényege, hogy az önkormányzatok nem indíthatnak pert a szolidaritási hozzájárulás ellen, s a folyamatban lévő ilyen pereket is meg kell szüntetni. A rendelet a háborús veszélyhelyzetre hivatkozik, s visszamenőleges hatású. A megfogalmazásából pedig az derül ki – mint arra a HVG felhívja a figyelmet –, hogy a kormány is elismeri, ha nem lenne háborús veszélyhelyzet, nem így kellene alkalmazni ezeket a törvényeket. 

A rendelet azt is előírja, hogy a tavalyról maradt tartozásokat a rendelet hatályba lépése után, 15 napon belül be kell szedni – ezt külön nevesíti és forintosítja is. Budapesttől 133,4 milliárd, a főváros XIV. kerületétől 3,2, Budaörstől 4,6, Szigetszentmiklóstól pedig majdnem 2 milliárd forintot akarnak ez alapján beszedni. 

Karácsony Gergely szinte rögtön reagált a kormány új rendeletére. Facebook-posztjában a többi között úgy fogalmazott: „Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt. A kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának. Remélem, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani ennek a rombolásnak” 

Egyetért-e Karácsony Gergely „ítéletével”? Illetve, lehet-e bármit tenni az ellen, hogy a rendelet érvényesüljön – részint a bíróságok oldaláról, részint a tartozásoknak kikiáltott összegek behajtásáról? Kérdés az is, mit lehet ebből majd visszacsinálni, ha egyáltalán lehet egy esetleges fideszes vereség után? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.

Mivel a Fidesznek kétharmada van, ezért azt csinál, amit akar, Orbán úgy működteti a frakcióját, ahogyan akarja, ott nincs kiszavazás, a képviselőik bármikor összeránthatók és azt csinálnak, amit felülről mondanak nekik – emlékeztetett az alkotmányjogász, politológus. Mint rámutatott: sokszor felvetődött, hogy mi szükség van rendeleti kormányzásra, háborús veszélyhelyzetre, ha Orbánnak amúgy is teljhatalma van – most megkaptuk erre a választ. Ami nem más, mint az, hogy a többi között azért, hogy ilyet is tehessen, mégpedig egy alkotmánybírósági végzésre hivatkozva. (Ezzel kapcsolatban Karácsony Gergely az ab végzésére reagálva azt mondta, hogy a testület érdemben nem foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival. Abban a 2024-es döntésében pedig, amire most visszautalt, azt fogalmazta meg, hogy csak tisztességes eljárásban állapítható meg a szolidaritási hozzájárulás összege, a kormányzatnak pedig biztosítania kell, hogy az elvonás ne legyen túlzó, az önkormányzati feladatellátást veszélyeztető mértékű.)

Szentpéteri még egy szempontra felhívta a figyelmet. Mint mondta: amúgy ez a rendelet azt is jelzi, hogy Orbánék pénzszűkében vannak, be kell szedniük minden fillért, különösen az ellenzéki vezetésű önkormányzatoktól, ahol – tudvalevően – kevesebb az informális csatorna, s nehezebben lehet innen oda pakolni a pénzeket. Azt pedig meglehetősen érthetetlennek nevezte, hogy miért akarják Orbánék látványosan kicsinálni Budapestet a választás előtt. Hogy ez nekik miért és mire jó – tette fel a kérdést, majd arra jutott, hogy lehet, azt remélik tőle, hogy hangulatot tudnak ezzel szítani a főváros, az ellenzék ellen vidéken. Merthogy a szélesebb közönség nem ismerheti azokat az összefüggéseket, amiket ebben a cikkben is érintünk, az emberek csak azt látják, hogy fővárosnak nem megy, s hogy van egy vitája a kormányzattal. A vidéken élő emberek pedig esetleg ezt úgy magyarázzák maguknak, hogy a főváros vezetése impotens, továbbá, hogy az ellenzék nem tud kormányozni. Nem konkrétan a Tiszát érinti ez, de a Fidesz ellenzékeként Magyar Péter pártját is, s ez már jó is Orbánnak – mutatott rá.

Lehet-e tenni a kormányrendelet ellen? – kérdeztük. A jogász, politológus szerint a rendelet még megtámadható. Elvileg a közigazgatási bíráskodási tevékenységet ellátó bírósághoz is lehet fordulni („amely kapcsán egyébként vita van akörül, mennyire sikerült a Fidesznek maga alá gyűrnie azt”). De a lényeg szerinte az, hogy a rendelet a kihirdetése napján hatályba lépett, s csak utána lehet támadni.

Nem tartja-e reális opciónak, hogy a Fidesz gyorsan megszünteti a háborús veszélyhelyzetet, a rendeleti kormányzást az esetleges választási vereség után, amikor még ügyvezető kormányként tevékenykedik és az új parlament megalakulása előtt a régi, a fideszes kétharmaddal törvényt alkotó parlament működik? – kérdeztük. Szentpéteri azonban emlékeztetett: erre nem lesz szüksége, merthogy a veszélyhelyzet hatálya egyelőre csak májusig terjed. A régi parlament pedig nem fogja meghosszabbítani azt – tette hozzá.

Szentpéteri Nagy Richard a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2025. szeptember 2-i adásában: