Bakondi György úgy tudja, Brüsszel 23 ezres migránstábort építtetne Magyarországon
Magyarországnak jövő évre egy 23 ezer fős migránstábort kellene fölállítania és befogadnia azokat, akikről Brüsszelben úgy gondolják, hogy itt jó helyük lenne. Mi azt gondoljuk, hogy megtaláltuk a megoldást a migrációs helyzetre – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Bakondi György a migrációs paktummal kapcsolatban kijelentette, hogy az egy bonyolult jogszabály, amely szerint „szolidaritás" jelszó alapján, az Európai Unió azon országaiból, ahol sok illegális bevándorló van, kvóták szerint át kell csoportosítani embereket azokba az országokba, ahol nincsenek, vagy ahol kevesebben vannak.
Hangsúlyozta, hogy hazánk más utat jár, a 2015-ben – a lakosság nagy arányú támogatása mellett – bevezetett intézkedések működnek: a fizikai és jogi határzár, valamint a rendőri és katonai erők jelenléte garantálni tudja a belső rendet és biztonságot. Nem véletlen az, hogy a Magyarországra érkező külföldiek szinte kivétel nélkül örülnek annak, hogy sötétedés után is lehet az utcán sétálni – jegyezte meg.
A főtanácsadó a bolgár-török határra induló újabb magyar rendőri kontingenssel kapcsolatban jelezte: a kormány azt gondolja, hogy hazánktól minél távolabb kell feltartóztatni a migránsokat, hogy a déli határra kisebb arányban érkezzenek.
Ennek érdekében az észak-macedón-szerb határszakaszon hosszú ideje teljesítenek szolgálatot magyar rendőrök, és egy ideje, mióta Bulgária része lett a schengeni térségnek, a bolgár-török határon osztrák és román rendőrökkel közösen járőröznek magyar rendőrök, ezáltal korlátozva a balkáni útvonalon mozgó tömeget.
Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy egy tavalyi felmérés szerint az Európába érkező illegális migránsok túlnyomó része fiatal férfi volt, akik többnyire katonai tapasztalattal rendelkeznek.
Ők úgy gondolják az induláskor, hogy a fizikai nehézségeket, veszélyeket jobban elviselik, mint a gyerekek vagy az asszonyok, és az a terv, hogyha valamilyen módon megteremtik az életfeltételeket, akkor családegyesítés révén követhetik őket a családtagok. Ez az elmúlt tíz évben valóban így is történt – mutatott rá.
A főtanácsadó megjegyezte: mindez a nemzetállamoknál a közbiztonság jelentős romlásához vezetett, a lakosság pedig egyre inkább politikai nyomást gyakorol az adott államok vezetésére, hogy valamit tegyenek ez ellen.
Többnyire a határőrizetet erősítették meg, csökkentették a szociális juttatásokat, korlátozták a családegyesítéseket, illetve igyekeznek minél több bűnelkövetőt kiutasítani – említett példákat az intézkedésekre.
