Az Orbán-kormány Ukrajna elleni politikája árt a kárpátaljai magyar kisebbségnek
Kárpátalján a magyar kisebbségi jogok beleütköznek a háborús politikába – egy olyan térségben, ahol folyik a békés élet, ám a két szomszéd ország közti régi vita megrengeti a regionális geopolitikát. Ezzel tért haza Munkácsról Nils Adler, aki brit újságíró és Stockholmból ment Kárpátaljára.
Azt tapasztalta, hogy Kijev stabil és stratégiailag létfontosságú határkörzetnek tekinti a régiót. Ezzel szemben a magyar kormány azzal érvel, hogy veszély fenyegeti az ottani magyarság nyelvi és oktatási jogait. A régi civódás visszatérően gátolja az ukránok közeledését az unióhoz – írja az Al Jazeera.
A magyar kifogások az elején valódi kisebbségi jogosítványokat érintettek – állítja Lajosi-Moore Krisztina, aki az amszterdami egyetem tanára. Ám szerinte a háború kezdete óta a politika mind inkább áthatja a kérdést. Orbán számára eszköz mind a hazai, mind a külpolitikában.
Arra használja, hogy megnehezítse Kijev számára a csatlakozást, illetve odahaza félelmet és nyugtalanságot keltsen. Ugyanakkor mint egy 15 éves ungvári ukrán diáklány elmondta, náluk nem csapódik le a politikai feszültség.
A magyar fél egyre inkább az eszkalációt választja a közvetítés helyett, noha ez nem szolgálja a határon túli kisebbség érdekeit. Viszont Orbán Viktor olyanokkal áll össze – lásd Ficót és a román Simiont –, akik igen kétes véleményt hangoztatnak a nacionalizmusról, a kisebbségi jogokról és a demokratikus normákról.
A szakértő megjegyzi, hogy ha a miniszterelnököt tényleg aggasztaná vérei sorsa, akkor igénybe venné az unió kisebbségvédelmi mechanizmusát. Stabil viszonyt tartana fenn a környező országokkal, és nem engedné meg, hogy a kérdés keveredjen a háborús geopolitikával.
A hatalom enyhíthetné álláspontját, ha konkrét eredményeket tudna felmutatni. Ez esetben Ukrajna rákényszerülne, hogy kézzel fogható, jól kimutatható lépéseket tegyen a kisebbségek védelmére.
