Válaszolt a bizottság a Nemzeti Petícióra: nem vagyunk háborúpártiak!
Az Euronews megkeresésére az Európai Bizottság részletesen válaszolt a kormány Ukrajnát és Brüsszelt támadó legújabb kampányában hangoztatott vádakra. Azt mondták, hogy az unió a békéért dolgozik, és Ukrajnának teljesítenie kell a feltételeket a tagsághoz.
Reagált az Európai Bizottság a kormány Nemzeti Peticiójában foglalt állításokra, cáfolva jónéhányat az Ukrajna megsegítéséről szóló kormányzati üzenetekből – írja az Euronews.
A Nemzeti Petició január végén indult, „Üzenjük Brüsszelnek, hogy nem fizetünk!" címmel. A kormány ezzel a kampánnyal Ukrajna uniós csatlakozását, illetve az unió által Ukrajnának nyújtott támogatást veszi célba a választási kampányban.
Az Orbán-kormány egyik fő üzenete az, hogy Ukrajna csatlakozása káros lenne a magyar gazdaság számára és a háborút behozná az Európai Unióba. Szerintük a Tisza Párt hatalomra kerülése esetén felvennék Ukrajnát az unióba. A Tisza választási programjában az szerepel, hogy ellenzik a gyorsított tagságot.
A háztartásokhoz kiküldött brossurában a következő állítások szerepelnek:
– A kormány szerint az EU a következő négy évben felveszi a tagjai közé Ukrajnát és 800 milliárd dollárt fizetne nekik.
– A kormány szerint Brüsszel arra készül, hogy beszáll Ukrajna oldalán a háborúba, ennek költségeit pedig a magyarokkal fizetteti meg.
– Szerintük Brüsszel eltitkolja a tényt, hogy Ukrajna nem fogja visszafizetni a segélyeket.
– A brüsszeli bürokraták már megtervezték azt, hogyan fizettetik meg a magyarokkal Ukrajna támogatását.
– A kormány szerint az EU eltöröltetné a 13. és a 14. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, megemelnék az adókat, a pénzt pedig Ukrajnába küldenék.
A Nemzeti Peticióról a Bizottság egyik szóvivője pontonként reagált az Euronewsnak.
Brüsszel visszautasítja a háborúpártiság vádját
Brüsszelből visszautasították azt a vádat is, hogy az unió háborúpárti lenne. A magyar kormány gyakran azzal érvel, hogy Ukrajna védekezésének finanszírozása elnyújtja a háborút és akadályozza a békekötést.
„Mindannyian a lehető leghamarabb véget akarunk vetni ennek a háborúnak. Ahogy a magyarok, úgy az EU és Ukrajna is igazságos és tartós békét akar, az uniós tagság pedig erős elrettentő erő minden potenciális agresszorral szemben" – írta az Európai Bizottság szóvivője.
Ukrajnának teljesítenie kell a feltételeket a tagsághoz
Brüsszelből cáfolták azt az állítást is, hogy az unió gyorsított tagságot ajánl Ukrajnának.
„Minden tagjelöltnek akkor kell csatlakoznia, ha megfelel az EU-szerződésekben meghatározott feltételeknek és kritériumoknak. Az ukrán hatóságok reformjai hozzájárulnak a folyamat felgyorsításához. Ukrajna a háború ellenére is elszántságot és előrehaladást mutat a csatlakozási folyamatban" – mondta a szóvivő.
A kormányzati narratíva szerint Ukrajna 2027-ben beléphet az unióba. Erről a januárban kiszivárgott 20 pontos béketervben is szó volt, de az unió részéről nem erősítették meg azt, hogy ez lehetséges lenne. Korábban Volodimir Zelenszkij is azt mondta, hogy Ukrajna 2027-ben beléphet az unióba.
800 milliárdos újjáépítési keret nem csak uniós pénzből áll
A kormány rendszeresen a Zelenszkij-tervként hivatkozik arra a kiszivárgott dokumentumra, amely Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szól. Míg a kormány itt 800 milliárdnyi uniós pénzről beszél, a bizottság szerint a teljes összeg töredéke lenne csak uniós kifizetés, a többi magánbefektetés lenne.
„A Jóléti Keretrendszer értelmében a 800 milliárd dolláros összeg a teljes állami és magántőke összege, amit mozgósítani szeretnénk az újjáépítés, a beruházások és a hosszú távú gazdasági növekedés támogatására" – közölte a bizottság.
Ebből konkrétan 500 milliárdot költenének újjáépítésre, 300 milliárdot pedig a gazdaság hosszútávú beindítására fordítanának.
A bizottság szerint csökkentek az energiaárak a háború kitörése óta
A rezsicsökkentés eltörléséről szóló vádakról, illetve arról, hogy az orosz energia kivezetése áremelkedést hozna Magyarországon, a bizottság így nyilatkozott.
„Az EU-ban az energiaárak csökkentek, mióta Vlagyimir Putyin megkezdte az ukrajnai invázióját. Ez nagyrészt a bizottság azon intézkedésének volt köszönhető, amely csökkentette az oroszországi függőségünket."
A kormány korábban azzal érvelt, hogy a rezsiárak elszabadulhatnak Magyarországon, ha az EU a tervek szerint 2027-ben betiltja az orosz energiaimportját.
Magyarország nem vétózta meg a szankciókat, emlékeztet Brüsszel
Ukrajna uniós támogatását illetően a bizottsági szóvivő azt írta, hogy az unió közösen döntött a legutóbbi, 90 milliárd eurós hitelcsomag elfogadásától, az uniós költségvetési rendelet módosítását pedig Magyarország is elfogadta.
A szóvivő ezt nem részletezte, de a decemberi uniós csúcson Magyarország, Csehország és Szlovákia tartózkodott a 90 milliárd eurós hitel elfogadásáránál.
A bizottság kiáll a saját szankciós politikája sikeressége mellett is. Ezt a magyar kormány rendszeresen megkérdőjelezi. A szóvivő erről azt mondta, hogy az összes szankciót Magyarország jóváhagyásával fogadták el.
„Oroszország olaj- és gázbevételei 2025-ben 24 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, ami a 2020 óta a legalacsonyabb szint. A kamatlábak 16 százalékon állnak, az infláció továbbra is magas" – közölte az Európai Bizottság.
A testület szóvivője szerint az, hogy Oroszország ragaszkodik a szankciók feloldásához, azt mutatja, hogy azok rombolják az orosz gazdaságot. „Ezért folytatni fogjuk a nyomásgyakorlást" – mondta a szóvivő.
