Már konkrét válaszokat kell adni a környezeti változásokra
„A tetteink következményeit akkor ismerjük fel, ha szembesítenek vele” – mondta a Hírklikknek Ötvös Pál, a Második Reformkor munkatársa. Abból az alkalomból beszélgettünk vele, hogy Bodrog Zoltánnal a Sétáló Budapest munkatársával a parlamentben tárgyalt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnökével. A két civilszervezet célja, hogy Magyarországon egy olyan komplex gazdasági mutató jöjjön létre, amely az ország éves közvetlen gazdasági-pénzügyi állapotán, gazdasági eredményein túl. annak figyelembevételére is alkalmas, mennyire fenntarthatóak az elért eredmények.
– A Második Reformkor Facebook-oldaláról kiderült, hogy tárgyalásokat folytattak Schmuck Erzsébettel az új indikátor létrehozásáról. Mi történt a parlamenti megbeszélésen?
– A megbeszélésen Bodrog Zoltán összefoglalta pár mondatban a javaslat lényegét, amely szerint szükség van GDP-n kívül más indikátorra is, olyanra, ami mutatja, egy-egy gazdasági beavatkozás zöld és társadalmi következményeit. Schmuck Erzsébet a javaslathoz hozzátette, ezen az új indikátoron kívül szükség van arra, hogy ezt a mérőszámot ne csak beruházásonként számoljuk ki, hanem a beruházások összességének egész térségre vetített hatását vizsgáljuk meg vele. Majd ígéretet kaptunk arra, hogy Fenntartható Fejlődés Bizottsága elé viszi az ügyünket, utána pedig javaslatunkat a plenáris ülés elé kívánja terjeszteni.
– Az új indikátorhoz egy új számítási módszerre is szükség van. Hogy áll ennek az elkészítése?
– Kaptunk tanácsot ennek a fejlesztésére, de továbbra is három alapon áll a számításunk. Az alap egyik eleme a GDP, ezen kívül figyelembe vennénk a környezeti hatást, amely az egyes beruházások ökológiai lábnyomaiból kerülne be a számításba. A harmadik alapelem a társadalmi hatás, amely a legnehezebben feltérképezhető mutató. Az események láncolata úgy épül fel, hogy a Parlament arról hoz határozatot, hogy Magyarország kormányának kell létrehoznia a gazdasági elemzési, mutatószámítási, adatszolgáltatási kötelezettségein belül az új számítási rendszert. Ennek körében a kormány elkészíti a szükséges törvénymódosításokat a Parlament számára, illetve saját hatáskörben módosítja a KSH működéséről szóló kormányrendeletet, illetve – mivel a KSH a közigazgatás része – közvetlenül utasíthatja, ha szükséges.
– Schmuck Erzsébet hogy értékelte az új indikátor szerepét?
– Szerinte a jelenlegi társadalomban meg kell próbálnunk azt elérni, hogy a fenntarthatósággal napi szinten foglalkozzanak az emberek. Schmuck Erzsébet szerint fontos, hogy a civil szervezetek felkarolják az ilyen zöld programokat, de minden hasonló kezdeményezésnél figyelni kell a precíz tudományos háttér megteremtésére is, amihez szükség van folyamatos párbeszédre a civil szervezetek és állami szervek között.
– Mennyire sürgős az új indikátor létrehozása?
– Már nem elég, ha a társadalmat érzékenyítjük a környezeti változásokra adott reakciókra, itt már arra van szükség, hogy azonnal válaszokkal álljunk elő. Nincs elég idő hosszúra nyúló társadalmi vitákba bonyolódni. Konkrét lépésekre kell elszánnunk magunkat, akkor is, ha a társadalom nem áll erre készen. A tetteink következményeit akkor ismerjük fel, ha szembesítenek vele. Ez a mérőszám pont erre tökéletes, így tudjuk a leghamarabb megmutatni az embereknek, hogy mivel is állunk szemben.
