Már megint a Kreml kedvében járt a magyar kormány
Nem ítélte el a magyar kormány az észak-koreai–orosz rakétaüzletet, amit Sztáray Péter külügyi államtitkár a következővel indokolt: „Mivel semmilyen bizonyítékot nem bocsátottak rendelkezésünkre, ezért nem volt módunk megbizonyosodni a nyilatkozatban foglalt állítások megalapozottságáról”. Két országgyűlési képviselő volt kíváncsi arra, hogy miért nem csatlakozott a szövetségeseink és mások, összesen 50 ország által aláírt elítélő nyilatkozathoz.
A momentumos Tompos Márton és az LMP-s Ungár Péter külön-külön tett fel erre irányuló kérdést. A nyilatkozatban egyébként a többi között az áll, hogy „a lehető leghatározottabban elítéljük, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikus rakétát exportáljon Oroszországnak, valamint azt, hogy Oroszország ezeket a rakétákat Ukrajna ellen 2023. december 30-án és 2024. január 2-án bevetette. Ezek a fegyverek növelik az ukrán nép szenvedését, támogatják Oroszország agresszióját.” Mint az ügyről beszámoló 444 megjegyzi: az állásfoglalást az Egyesült Államok külügyminisztériuma adta ki, csatlakoztak hozzá az Európai Unió vezető hatalmai, valamint az Egyesült Királyság, de még Albánia vagy Észak-Macedónia is. A felsorolásból azonban hiányzik Szlovákia és Magyarország neve.
Tompos egyebek mellett azt kérdezte: „Hogyan fér össze a kormány és propaganda által hangoztatott békepártisággal az, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az agresszor Oroszország közötti fegyverügyletet elítélő, kötelező erővel nem rendelkező és jogi következmények nélküli állásfoglalást sem hajlandók aláírni?” Ungár pedig így fogalmazott: „Furcsa és meglepő ez, hiszen a magyar kormány az orosz-ukrán háborúban mélyen ellenez bármiféle fegyverszállítást... Csak a Nyugatról érkező fegyverszállításokat ítéli el a magyar kormány vagy a Keletről érkezőket is?”
Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba. Észak-Korea az ENSZ fegyverembargójának hatálya alatt áll, amióta 2006-ban először tesztelt atombombát. Ezt a döntést az oroszok is támogatták akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A harkivi ügyészség egyik fegyverszakértője vizsgálja az oroszok által használt, az eddigiektől eltérő rakétát
