Már több mint 150 hivatásos katonát távolítottak el a honvédségtől
Ezzel a példátlan intézkedéssel megkezdődött a Magyar Honvédség felszámolása, aminek az indoklása egyenesen elfogadhatatlan. Így reagált Szekeres Imre arra a – héten megjelent – kormányrendeletre, amelynek a lényege, hogy 25 év szolgálati idő után bármely hivatásos katonát – legyen főtiszt, tiszt vagy altiszt – indoklás nélkül eltávolíthat az állományból a honvédelmi miniszter. Első lépésként eltávolítottak 152 hivatásos katonát. A korábbi honvédelmi miniszter szerint egyetlen magyarázata lehet az új rendeletnek, az, hogy mindazokat kiszűrjék a tiszti és altiszti karból, akik hűek az esküjükhöz, s a hazájukat szolgálják és nem az egyik vagy másik kormányt vagy pártot. „Nincs más megoldás, mint az, hogy távoznia kell ennek a kormánynak, amelyik ilyen módon gyengíti az ország védelmi képességeit” – szögezte le a Hírklikknek nyilatkozva.
Óriási felháborodást keltett a keddi Magyar Közlönyben a honvédek jogállásáról szóló (2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó) 8/2023. (I. 17.) kormányrendelet. Ahogy már a Hírklikk is megírta, a tárca a közleményében a kormányrendelet céljaként a Magyar Honvédség parancsnokságainak, alakulatainak és támogatói szervezeteinek, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai állományának a fiatalítását jelölte meg. Mint írták, a honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel és kéthavi felmentési idővel megszüntetheti a kormányrendelet hatálya alá eső szervezeteknél szolgálatot teljesítő azon katonák szolgálati viszonyát, akik a 45. életévüket betöltötték és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkeznek.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy álságos szépségtapaszként bevezetik a honvédelmi szolgálati juttatást, aminek az alapja az utolsó illetmény 70 százaléka, amely az életkor és a nyugdíjkorhatár között még hátralévő évek száma szerint, évenként két százalékkal csökken. A honvédelmi szolgálati juttatás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig akkor is teljes összegében megilleti az arra jogosultat, ha mellette munkát vállal.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter igyekszik azt elhitetni, hogy azért van szükség a „fiatalításra”, mert a haderő személyi állományának is meg kell újulnia. Ezt szerinte a modern katonai technológia beszerzésével párhuzamosan zajló szervezeti átalakítás teszi elengedhetetlenné.
De mi a valódi cél? Van-e reális alapja annak, hogy a katonai technológia megújításához, a haderő szervezeti átalakításához a személyi állománynak is meg kell újulnia – ahogy azt a miniszter mondta? Vagy igazuk van azoknak, akik szerint a cél az, hogy az országhoz – és nem a kormányhoz, a Fideszhez – hű tiszteket eltávolítsák a honvédség állományából? Mert ha ez igaz, akkor ez az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – botrány és veszély a rendszerváltás óta. De vajon hogyan látja ezt a korábbi honvédelmi miniszter?
„Megkezdődött a Magyar Honvédség felszámolása” – foglalta össze egy rövid mondatban a lényeget Szekeres Imre. Mint rámutatott: az intézkedés példátlan, az indoka pedig elfogadhatatlan. Példátlannak tartja ugyanis, hogy a miniszter 25 év szolgálati idő után indoklás nélkül eltávolítson bármely hivatásos katonát, legyen főtiszt, tiszt vagy altiszt.
S hogy miért tartja elfogadhatatlannak az indoklást? Mint kifejtette, azért, mert pontosan a kiképzés, a felkészülés időigényessége miatt szükség van különböző generációk együttműködésére. Hogy érthető legyen: elmegy mondjuk egy 18 éves fiatal a tiszti iskolába, öt év alatt elvégzi, utána további öt évig különféle szakképzésekben részesül – így marad tehát összesen 15 év tiszta szolgálati ideje, ami alatt nem tud tapasztalatot szerezni ahhoz, hogy magasabb vagy még magasabb beosztásba kerüljön. „Ezért is mondom, hogy ez nem más, mint a honvédség lefejezése” – szögezte le Szekeres, hozzátéve: „őszintén, nem is értem, hogyan mernek erre vállalkozni”. Egy további súlyos következményre is rávilágított, mondván: „téved, nagyon súlyosan téved az, aki azt hiszi, hogy egyik pillanatról a másikra pótolni lehet az altiszti, tiszti és főtiszti állományt”.
Akárhogyan is, az elbocsátások elkezdődtek. Szekeres részleteket is elárult. Mint a Hírklikknek elmondta: „információi szerint már 152 hivatásos katonát eltávolítottak január 18-án.”
A korábbi honvédelmi miniszter még egy dologra kitért, arra, hogy ráadásul egzisztenciális szakadékba lökik a katonákat. Annak a 45 éves katonának, aki jelenleg bruttó 800 ezer forintot kap, amiből 532 ezer érkezik a számlájára, honvédelmi szolgálati juttatásként 223.440 forintot állapítanának meg, de mivel ez kevesebb, mint a minimálbér 150 százaléka, ezért ő a 231.420 forintra számíthat. „Mi fog történni, amikor elérik a tényleges nyugdíjkorhatárt és nem szereznek más bevételt, akkor ez miként fogja befolyásolni a tényleges nyugdíjukat?” – tette fel a kérdést, rámutatva: ez a kérdés annál fontosabb, minél több idő telik el a két időpont között.
Felidézte, hogy a mostani lépésnek volt már egy durva „előjátéka”: az úgynevezett önkéntes katonai szolgálat megszervezése. Azzal büszkélkednek, hogy ez ötezer fős. „Ez azonban valójában nem önkéntes, hanem önkényes szolgálat” – hívta fel rá a figyelmet. Ugyanis a korábban korkedvezménnyel nyugdíjba vonult hivatásos katonáknak, akik nem vállalták az önkéntes szolgálatot, adót kellett fizetniük, sokan magas képzettséggel méltatlan beosztásba kerültek. „De ez a mostani lépés még ennél is durvább” – húzta alá.
Az intézkedés céljára vonatkozó kérdésünkre a korábbi miniszter azt fejtegette, hogy „az egyetlen magyarázata az lehet, hogy mindazokat eltávolítsák a tiszti és altiszti karból, akik hűek az esküjükhöz, s a hazájukat szolgálják, nem az egyik vagy másik kormányt vagy pártot”.
Mi lehet a megoldás? – tettük fel végül a kérdést, hiszen a tiltakozás azért kevésnek tűnik. „Nincs más megoldás, mint az, hogy távoznia kell ennek a kormánynak, amelyik ilyen módon gyengíti az ország védelmi képességeit” – szögezte le Szekeres Imre.