Marakodás a koncon? Helyezkedés? Félelem? – Orbán nem várt helyről kapott bírálatokat

Nagy feltünést keltett Csányi Sándor OTP-vezér minapi előadása. A Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forum nyitónapján elhangzott előadásában ugyanis kemény – igaz, szigorúan csak a bankszektort érintő – bírálatokat fogalmazott meg. A portál tudósítása szerint olyanokat mondott, mint hogy nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. Nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány, a bankszektor terhei pedig nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is – sorolta. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek – mondta. Furcsa logikának nevezte, hogy öt százalékos kamatplafont kell bevezetniük a bankoknak a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallani arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe, „pedig csak van összefüggés a kettő között, legalábbis régen volt”.

Ugyanezen a rendezvényen szólalt fel – a „Hogyan tudnak a legnagyobb magyar cégek alkalmazkodni a mostani gazdasági helyzethez?” szekcióban – Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke, aki váratlan módon, szintén nem csak csupa szépet és jót mondott. A HVG tudósítása a többi között idézi tőle azt a kijelentést, miszerint „Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is”. Azt is mondta, hogy el kellene térni attól, ahogy a kémcsövekben a gazdaságpolitikát kitalálja a kormány, több kommunikáció kell az állam és a nagyvállalatok között.

Mit jelez és milyen következményei lehetnek annak, hogy már Orbánnak az üzleti életben legszorosabb hazai szövetségesei is kezdik felemelni a szavukat? Vajon a NER-istáknak szétosztható, egyre inkább megcsappanó állami források miatt kezdenek a koncon marakodni? Vagy mi lehet ennek az érdekes jelenségnek az oka? Szentpéteri Nagyar Richarddal beszélgettünk erről.

Egy kicsit lehet, hogy egymásnak is ugranak, de ezek a bírálatok leginkább egyfajta bizonytalanságot jeleznek, hiszen a kormánynak nincs egyértelmű állásfoglalása, s márciusig, amíg Matolcsy György nem távozik a Magyar Nemzeti Bank éléről, ez nem is fog oldódni – vélekedett az alkotmányjogász, politológus. Emlékeztetett arra, hogy Matolcsy illette a legkeményebb bírálatokkal a kormány gazdaságpolitikáját, jobban ostorozta még az ellenzéknél is. Mindezek miatt egyértelmű volt, hogy nem úszhatja meg szárazon, s a történet ismert: Orbán hagyta a jegybank élén, és várja a mandátumának a lejártát.

Ebben az exlex helyzetben, az ilyen átmeneti állapotokban általában megjönnek a hangok. Most lehet helyezkedni, fel-felröppenni az ágról, majd visszaszállni, mégpedig a dolgok alakulásához igazodva – magyarázta meglehetősen plasztikusan. Ilyen időszakokban mód nyílik a dolgok megbolygatására, s arra, hogy mindenki kicsit felhívja a figyelmet magára – tette hozzá. 

Miután Magyarországon ma már diktatúra van – folytatta Szentpéteri -–, ezek az emberek nem annyira a sajtó és a közvélemény figyelmét akarják felhívni magukra, a területekre és a problémákra, hanem Orbán Viktorét. Ezt kormánnyal szembeni támadásnak sem lehet nevezni. Orbán dönt mindenben, ő pedig eleve szereti, hogy akár még a kormányon belül is legyenek feszültségek, emiatt egymásnak is ugrasztja az embereit – vázolta a környezetet. A miniszterelnök az oszd meg és uralkodj elvet követi, s nem hagyja, hogy valaki nagyon okos legyen. Ha van ilyen, akkor talál egy ugyanolyan okos embert, aki vissza tud vágni annak, aki ki akar emelkedni. A politológus Lázár Jánost hozta fel erre példának: ő az, akit már a fideszesek is nyíltan szidnak, s persze Vitézy Dávid is, aki persze maga is fideszes. „Mindig azt kell nézni, és azt is tartják a szem előtt a NER-ben, hogy mi jó Orbánnak Viktornak; s ő is, az emberei is azért vannak, sőt, az egész országot arra használják, hogy Orbán hatalmon tudjon maradni” – szögezte le, hozzátéve: „a rendszer még nem bukott meg, bár már közelebb vagyunk hozzá, de Orbán szisztémájának még hatalmas tartalékai vannak, Orbán még igen erős”.

De vajon nem egyértelmű jele a rendszer gyengülésének, hogy olyan emberek bírálják nyilvánosan a kormány politikájának egyes elemeit, akik nagyon sokat – esetenként akár mindent – köszönhetnek az Orbán által kiépített szisztémának? – kérdeztük. A politológus azzal egyetért, hogy a Tisza Párt felbukkanásával és jelentős előretörésével kialakult egy bizonytalan helyzet az országban, még nem tudni, hova fejlődik mindez – ezért benne van az is, hogy vannak, lesznek, akik kicsit megpróbálnak távolabb lépni. De azt azért ne felejtsük el – tanácsolta –, hogy esetünkben Csányi Sándor, a legnagyobb magyar bank első embere, aki szakmai kérdésekbe, bankügyekbe szólt bele, s ettől még nem rendül meg a föld. Már csak azért sem, mert szakkérdésekben ő nem akárki, hanem egy komoly tényező, aki ráadásul már akkor is az volt, amikor Orbán Viktor még nem volt sehol. „Mindaz, ami történik még mindig csak az MSZMP 1988-89-es reformidőszakára emlékeztet, amikor már beszéltek arról, hogy előfordulnak hibák, amiket ki kell javítani, s meg is volt a szándék arra, hogy javítgassanak” – szögezte le végül Szentpéteri Nagy Richard.