Macron Orbánnal is elhitethette, hogy haverok, s kiszedett belőle mindent, amire kíváncsi volt 

Meglehetősen kevés – főleg kevés érdemi – információ szivárgott ki a hétfői párizsi Macron-Orbán munkavacsoráról, aminek napirendjéről a francia sajtó azt írta, hogy a jogállam és a háború központi témaként szerepelt. Mivel a magyar vendég rendszeresen különvéleményét hangoztatja, a francia államfő eleve azzal vágott neki a tárgyalásnak, hogy egységre van szükség mind Ukrajna támogatása, mind az uniós értékek, a demokrácia ügyében. További előirányzott tárgykör volt az iparfejlesztés, az energia és a migráció.

Utóbb az is kiderült – s az is a francia sajtóból, nem pedig a semmitmondó magyar szóvivői lózungokat tartalmazó MTI-jelentésből –, hogy Emmanuel Macron jelezte a magyar kormányfőnek, hogy fontosnak tartja az európai országok egységét az Ukrajna elleni orosz agresszióval szemben, például az uniós szankciók szigorú betartásával. Sürgette továbbá a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását.

Az is nagy kérdés, hogy mi volt Macron célja, hiszen az utóbbi időben Orbánt nem látták (látják) szívesen a nyugati fővárosokban, most a francia köztársasági elnök mégis vendégül látta az Elysée-palotában. Vajon Orbán figyelmeztetése-fegyelmezése volt a célja? Vagy éppen ellenkezőleg: azért engedte ki a „karanténból” a magyar vezetőt, hogy a hiúságát legyezve érjen el nála célt? Bármelyik is volt a francia vendéglátó célja, reális-e, hogy elér bármilyen hatást? Mire lehet számítani a két fő tárgyalási témában, a háborúhoz, a szankciókhoz való orbáni hozzáállásban, a NATO-bővítésben, illetve a demokrácia, a jogállamisági ügyekben?

Számos más kérdést is felvet a rövid, de annál furcsább látogatás (aminek részeként Orbán maga után vitette az itthoni autóját, amit az orosz és az amerikai elnökökön kívül nyugati vezetők soha nem csinálnak). Például azt is, vajon jelzés értékű-e, hogy a találkozó után kiderült: a magyar parlament tovább húzza-halasztja a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálásának folyamatát (a kormánypártok indítványára ugyanis a Parlament nem tervez összeülni, azaz veszélybe kerül az Orbánék által beígért újabb határidő betartása is). Ráadásul Törökország – helsinki hírek szerint – pénteken bejelenti a jóváhagyását legalább a finn tagságra (habár a ratifikálás maga várhatóan csak májusban lesz). Ezzel Magyarország marad az egyedüli, amelyik továbbra sem adja még áldását a bővítésre.

A fenti kérdésekkel kerestük meg Balázs Pétert, aki elöljáróban leszögezte: valóban szinte semmit nem tudunk a Macron-Orbán találkozóról, pedig ilyen alkalmakkor azért illik valami kommünikét kiadni, legalább a témákat illetően. Abban persze semmi meglepő nincs, hogy két EU- és NATO-tagállam vezetője egy munkatalálkozót tart – mondta –, ilyenre Brüsszelben is számtalan alkalommal van példa, hiszen durván kéthavonta összejönnek a vezetők, akik bármikor le tudnak ülni egy félreeső sarokban vagy szobában. Igaz, egy ilyen külön találkozó azért nyugodtabb körülmények között zajlik. Ez is egy mindenfajta ceremónia nélküli találkozó, egy munkalátogatás volt. 

Hogy Orbán miket mondott, arra eléggé könnyű következtetni, hiszen pillanatnyilag a legfőbb célja az uniós pénzek megszerzése, ennél nincs fontosabb ügye – mutatott rá Balázs, aki szerint lehet, hogy próbálta megnyerni Macront, ám, bár a francia elnök fontos szerepet játszik, de messze nem elégséges ehhez. Macron ráadásul mindig és mindenhol a francia érdeket képviseli. Jószolgálati missziókat soha nem vállal, arról nem is szólva, hogy a nyugdíjreform miatt most éppen elég nagy bajban van maga is odahaza ahhoz, hogy ne csak a legszorosabban vett francia érdekeket képviselje – mutatott rá.

Az időzítés sem volt véletlen: a jövő héten lesz az újabb EU-csúcs, s Macron minden bizonnyal azt próbálta kitapogatni, hogy mit fog Orbán képviselni. Az is valószínű, hogy hasonló találkozókra – vagy így vagy úgy, de – másokkal is sort kerít a francia köztársasági elnök. Orbán maga mondta, hogy ő „homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”, s Macron szerette volna bemérni, hogy mire számíthat – mondta Balázs.

Ami pedig a NATO-bővítéssel kapcsolatos kérdést illeti, a korábbi külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy elég nagy a nyomás Orbánon különösen azután, hogy Törökország a jelek szerint feladja az ellenállását. Ezután végképp nagyon egyedül marad a semmivel nem indokolt különállásával, mert a törököknek legalább volt egy feltételük (a kurdok és a gülemisták svédországi kitoloncolása), de magyar részről csak indokolatlan halogatás volt, az utolsó pillanatban még azt az átlátszó és nem hihető dolgot is bevetették, hogy a Fidesz-frakción belül van ellenkezés, miközben közismert, hogy egyetlen vezényszóra működnek, s ha kell, 24 óra alatt megszavaznak bármit. Elég világos beismerés volt magyar részről egyébként az, amikor Semjén azt mondta: azért nem tudnak foglalkozni a ratifikálással, mert az uniós pénzekkel vannak elfoglalva. Ezzel ugyanis beismerte, hogy Orbánék valami összefüggést keresnek a két ügy között – fejtegette Balázs Péter, aki ezt is hamisnak tartja, mivel a NATO oldaláról nem lehet megfogni az EU-t, s Magyarország immár kizárólag a jogállamiság terén lefektetett feltételek kielégítésével juthat uniós pénzekhez. 

Vajon Macron próbált-e nyomást gyakorolni Orbánra a NATO-bővítés ügyében? S lehet-e bármilyen összefüggés Macron esetleges nyomásgyakorlása és a március 15-én elhangzott, nagyon szokatlan Orbán-beszéd között? – kérdeztük. A professzor – mint mondta – maga is meglepődött a kiskörösi beszéden, amit egy Petőfi-közhelyekkel teli iskolai ünnepi beszédhez hasonlított, s amiben – talán az egy béke kivételével – nem volt semmi Orbán pillanatnyi paneljaiból, hiányzott belőle például a brüsszelezés, a sorosozás, a genderezés stb. „De Orbán észjárása elég egyszerű: örökké hatalmon maradni és a pénzeket zsebre vágni – Macronról pedig azt tudjuk, hogy nagyon ravasz, láthattuk ennek példáját akkor, amikor Trumpot az ujja köré csavarta, s elhitette vele, hogy haverok. A francia elnök valószínűleg Orbánnal is ugyanúgy bánik, mint egy furcsa lénnyel, akit ki kell ismerni és így túljárni az eszén. Vélhetően Orbánnal is elhitette, hogy haverok, s kiszedett belőle mindent, amire kíváncsi volt” – mutatott rá a Hírklikknek Balázs Péter.