Márki-Zay Péter: Lázártól már semmi sem lep meg
Lázár János kijelentései hetek óta botrányokat kavarnak a közéletben. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerint azonban nem a botrány súlya, hanem a propaganda ereje dönti el, mi jut el a választókhoz.
A Klikk TV Mélyvíz című műsorában ismét a kormánypárti politikusok kijelentései kerültek fókuszba. Az apropót Lázár János egyik fórumán elhangzott mondata adta, amelyben Hódmezővásárhely lakóit „agresszív, barbár népeknek” nevezte, szembeállítva őket a „úri budapestiekkel”. A kijelentés különösen azért keltett visszhangot, mert a politikus egykori városáról beszélt.
A polgármester szerint a kijelentés „részben felháborító”, de nem meglepő. Felidézte, hogy politikai ellenfele korábban Szegedet „pangó városnak”, Bécset „élhetetlennek” nevezte. „Őszintén szólva, Lázár János zöldségeire már az ember nem is szívesen reagál” – fogalmazott.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy kormánypárti médiumok korábbi, kiragadott Márki-Zay-idézeteket gyűjtöttek össze. A polgármester ezekkel kapcsolatban azt mondta: kijelentéseit tudatosan magyarázták félre, és azok nem a vidéki emberek, hanem konkrét politikai szereplők kritikájára vonatkoztak. „Nagyon hülyének kell lenni ahhoz, hogy ezt valaki félremagyarázza” – mondta, hangsúlyozva: egész életében vidéken élt, így abszurdnak tartja a vidéki emberek lenézésének vádját.
Propaganda és hatás
Balogh Judit felvetette: vajon Lázár kijelentése lehet-e olyan politikai súlyú, mint Márki-Zay korábbi, Ukrajnával kapcsolatos mondata volt a 2022-es kampányban. A polgármester szerint nem. Szerinte a különbség a médiarendszerben rejlik. „Ha a Fidesznek az összes disznóságát a fideszes szavazók jelentős része megismerné, soha többé nem szavaznának rájuk” – állította. Úgy látja, a kormánypárti médiatúlsúly alapvetően meghatározza, milyen ügyek jutnak el a választók széles köréhez.
A háborús tematika kapcsán azt mondta: 2022-ben a félelemkeltés hatásos volt, de ma már kevésbé működhet. „Ma már erre választási győzelmet Orbán nem alapozhat” – fogalmazott, utalva arra, hogy négy év alatt nem történt NATO-beavatkozás Ukrajnában.
Ukrajna, Putyin és a „békemisszió”
A beszélgetés érintette Orbán Viktor diplomáciai szerepfelfogását is. Márki-Zay szerint a miniszterelnök nem tudott érdemi eredményt felmutatni Oroszország irányában. Úgy vélte, a békeközvetítői narratíva nem állja meg a helyét, ha nincs kézzelfogható eredmény.
A polgármester élesen bírálta az orosz agresszióval kapcsolatos kormányzati kommunikációt, és hangsúlyozta: szerinte a háború lezárása nem egyoldalú engedményekkel, hanem nemzetközi nyomásgyakorlással érhető el.
Visszalépések és „egyszínű politika”
A műsor végén szóba kerültek az ellenzéki visszalépések is. Márki-Zay pártja korábban bejelentette, hogy nem indul a Tisza ellenében, és azóta több kisebb politikai formáció is hasonló döntést hozott.
A polgármester szerint ez kényszerhelyzetből fakad. Úgy véli, a jelenlegi választási rendszer nem kedvez a többpárti versenynek, ezért az ellenzéknek egyetlen esélye a koordinált indulás. „Most a diktatúrát kell legyőzni, és ezért kell mindenkinek az egyetlen erre esélyes pártot támogatni” – fogalmazott.
Hozzátette: hosszú távon egy demokratikusabb választási rendszerben újra megjelenhetne a sokszínű parlamenti képviselet.
Botrány vagy rendszerkérdés?
A beszélgetés tanulsága szerint a vita nem csupán egy-egy kijelentés súlyáról szól, hanem a politikai kommunikációs tér szerkezetéről. Márki-Zay szerint nem az dönti el egy mondat politikai következményeit, hogy mennyire sértő vagy erős, hanem az, hogy milyen médiakörnyezetben hangzik el.
Hogy Lázár János szavai hagynak-e tartós nyomot a közvéleményben, az a következő hónapok politikai dinamikáján múlik. Az azonban biztos: a „barbár népek” kifejezés újabb fejezetet nyitott a kampány retorikai csatározásaiban.
