Márton Roland: Székesfehérvár nem maradhat „összeszerelő üzem”

HírKlikk 2021. szeptember 8. 15:00 2021. szept. 8. 15:00

Az elmúlt fél évben óriási bajba került a Velencei tó. Már a tavasz elején lehetett látni, hogy nagyon sok víz hiányzik belőle, és ehhez hozzájárult még, hogy elmaradtak a tavaszi esőzések. Emiatt a tó medrének mindössze kilenc százaléka telített – mondta az MSZP székesfehérvári önkormányzati képviselője és országgyűlési képviselő-jelöltje. Márton Roland szerint önmagában a vízhiány csak a probléma egyik része. A nagyobb gond a tájékoztatás hiányából is fakad, hiszen rengeteg kérdésük van a Velencei tó környékén élő embereknek és a székesfehérváriaknak, akik hétvégente oda járnak pihenni.

„Nem tudják az emberek, hogy mi történt a Velencei tóval. Önmagában az, hogy nem volt megfelelő mennyiségű csapadék, nem ok arra, hogy ilyen döbbenetes mennyiségű víz hiányozzon a tóból. Ráadásul emiatt először egy oxigénhiányos állapot alakult ki, ami júniusban óriási halpusztulással járt. A környéken lakók akkor is azt érezték, hogy a kormány nincs a helyén, hiszen teljesen magukra maradtak a problémával.”

„Sokan önkéntesként mentek a tóhoz, a több tonna haltetemet kipecázni.”

Márton Roland a KlikkTv Tíz című műsorában rámutatott, „megvan a szükséges hatósági infrastruktúra, hogy ezt bevizsgálják és világos válaszokat adjanak a kérdésekre. Ezt követően, most, augusztusban, még nagyobb tragédia történt a tónál: az újabb óriási halpusztulás mellett, a madarak is elkezdtek pusztulni. Nekik a víz oxigénhiánya nem gond, így ez felvetette azt kérdést, hogy más baj is lehet.”

„És megint az önkéntesek jelentek meg, de már pénzt is összeadtak, hogy magánlaborokban vizsgálatokat csináltassanak.”

Márton Roland az eredményről azt mondta, a szakértők szerint a madarak és túlnyomó részt a halak is botulizmusban pusztulnak el, ami a tó haldoklását jelzi. „Ez azt jelenti, hogy a vízhiány és a benne bomló növényi részek, a bomló haltetemek miatt olyan baktériumok szaporodtak el a vízben, amelyek egy bizonyos idegmérget termelnek.”

A szocialista politikus emlékeztetett, a tónak van kormánybiztosa, egy helyi fideszes országgyűlési képviselő, aki jövedelmet is kap azért, hogy ezzel a feladattal foglalkozzon, de nem csinál semmit. Jelenleg a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! kampányra gyűjt aláírásokat a Velencei tó partján – tette hozzá.

„Miután a víz pótlására a hatóságok készítettek több tervet is, amelyek alkalmasak lennének a tó kezelésére, megmentésére. Kiépített infrastruktúra is van erre, ám érthetetlen módon, nem használják. Ennek a működtetése legalább 40 milliárdba kerülne. Erre azt mondta a kormány, hogy nincs pénz. Miközben vadászati kiállításra majdnem kétszer ennyit költenek, újabb és újabb üres stadionok megépítéséről döntenek hetente – ezek  darabonként legalább ugyanennyibe kerülnek.”

Emlékeztetett, azt mondják, hogy ez teljesen természetes folyamat, és volt, amikor a Velencei tó kiszáradt, az 1800-as évek elején. Fogadják el a környéken élők, hogy ez van, majd az eső megoldja.

Márton Roland hozzátette, „az élet nem itt tart ma már. Ez egy óriási nemzeti kincs, amelynek léte forog kockán és nagyon jól rámutat arra a helyzetre, hogy a kormány igazából nem akar foglalkozni a magyar emberek problémáival. Ugyanezt tapasztalhattuk a járvány idején munkájukat elveszítőkkel, és magával a járvány kezelésével is. Viszont vannak dolgok, amiket egy kormány – ha a helyén van – megold és kezel, de ez őket nem érdekli. A kabinet a neki fontos dolgokkal, a sporttal, a stadionépítésekkel, újabb sajtótermékek elfoglalásával vagy éppen a vadászkiállítással heteket tud eltölteni. A propagandagépezet építése és tuningolása a kiemelten fontos feladat.”

„A mindennapi életünkhöz kapcsolódó kérdések kezelése nincs a figyelmében ennek a kormánynak.”

A Velencei tó és más ügyek miatt is dühösek az emberek – ezt látja Márton Roland. „Székesfehérváron Závecz csinált egy közvélemény-kutatást és tavasszal, amikor a Velencei tó ügye is elkezdődött, már akkor azt mérte, hogy a kormányváltást akarók vannak többségben. De a helyiekkel az utcán beszélgetve is azt tapasztalom, hogy ezek az ügyek nagyon felháborítják őket. A közlekedés, az egészségügy katasztrofális állapotban van, a pedagógusokra, oktatókra nincs pénz. A legnagyobb problémának Fehérváron a lakhatás megoldását tartják az emberek. Elképesztő módon elszabadultak az árak, a pályakezdő fiatalok nem tudnak már lakást találni: se venni, se bérelni nem lehet. Üvölt a kényszer, hogy bérlakásokat kellene építeni önkormányzati és állami forrásokból, amivel kezelni lehetne a lakhatási válság okozta problémákat.”

„Egyetlen bérlakás sem épült Fehérváron az elmúlt tíz évben.”

A politikus szerint a rendszerváltás után a város az ipari-technológiai hagyományaira alapozva, elindult egy úton, és kimondva-kimondatlanul a fehérváriaknak az a vágyuk, hogy a város egy közép-európai mércével mért ipari-technológiai központ legyen. „Ez ad megélhetést, biztonságot, jó munkahelyeket. Most már értik a fehérváriak, hogy ez elakadt, mert ehhez folyamatos fejlődés kell, magas hozzáadott értékű munkahelyek kellenek. Ehelyett még mindig sokan operátori munkakörben dolgoznak, ami betanított munkát jelent. Sok ember dolgozhatna képességeinek megfelelően, a kis- és közepes vállalkozások el tudnának indulni, de olyan a közszolgáltatás színvonala, ami nem vonzó a képzettebbek számára.”

„Ezért vagy felköltöznek Budapestre vagy Nyugat-Európába mennek.”

Lenne munka, méghozzá technológusi, amely már magasabb szintű, mint a betanított munka, 780 ezres fizetéssel, de nem találnak fiatalt. Miért? Fél millió nettó marad. Egy bérlakás ára 150 ezernél kezdődik, plusz rezsi, azaz mindjárt elmegy kétszázezer forint a lakhatásra. Használhatatlan a közösségi közlekedés – óránként járnak a buszok –, ezért mindenképpen gépkocsit kell fenntartani – sorolta a nehézségeket.

„Telik a pohár, ami egyszer csak betelik. Bíztak a fideszes városvezetésben a fehérváriak, és nem véletlen, hogy a tavaszi felmérés azt mutatta, hogy most már ellenzéki többség formálódik Székesfehérváron is.”

Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Székesfehérváron ugyancsak óriási méretű propagandagépezetet üzemeltetnek, „ami az M1-en folyik az kismiska ahhoz képest, ami távol Budapesttől, Fehérváron történik. Két rádió-, egy tv-állomás, egy színes heti magazin van.”

„Folynak az álhírek, hogy minden gyönyörű.”

Márton Roland az előválasztáson egy DK-s és egy momentumos jelölttel verseng majd. Mint mondta, jól tudnak együtt dolgozni, mindenki próbál mozgósítani és bízik a győzelmében. „ Fontos, hogy olyan jelölt legyen, akinek a legnagyobb esélye van a fideszes jelölt legyőzésére, és a mérések szerint én vagyok az.”

Van előválasztási programja Székesfehérváron, ami egyébként illeszkedik Karácsony Gergely zöld-baloldali programjához. „Például nem hozunk olyan döntéseket, amik a környezetet olyan mértékben terhelik, amelyek visszafordíthatatlanok, de minden döntésnél szempont kell legyen, hogy az milyen környezetterheléssel jár és óvni kell a természeti értékeinket.”

„Már-már a közhangulat is érti, hogy a klímaválság nem vicc, hanem a bőrünkön érezzük.”

„Kidolgoztam – Karácsony programjához illeszkedve – a fehérvári programot. Az egyik a bérlakásépítés, a másik egy egészségügyi diagnosztikai központ felállítása és a zöld lakótelepek program, ami a legfontosabb három területre fókuszál a városban. Ha a humán erőforrásba befektetünk Fehérváron, akkor az emberek ott fognak maradni és létre tudjuk hozni azokat a magasan kvalifikált munkahelyeket, amelyek Székesfehérvár jövője szempontjából elképesztően fontosak, mert nem maradhatunk összeszerelő üzem.”

„Karácsony Gergely megígérte, hogy ha lehetőségét kapnak, meg is tudjuk valósítani.”