Matolcsy: a 2022. évi infláció várhatóan 4,7 és 5,1 százalék között lesz

Dr. Dávid Ferenc       2021. december 2. 07:48 2021. dec. 2. 07:48

Jövőre is gyorsan növekedhet a magyar gazdaság, de szigorúbb költségvetési politikára, kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitikai mixre lenne szükség Magyarországon, mert az inflációs kockázatok igen magasak – írja országértékelőjében az OECD. A nemzetközi szervezet GDP-növekedési előrejelzései a piaci értékelésekkel esnek egybe, eszerint az idén 6,9 százalékos gazdasági növekedés jövőre öt százalékra, majd 2023-ra három százalékra szelídül. Az infláció igen magas marad jövőre, éves átlagban hat százalékos lehet a pénzromlás üteme, és még 2023-ra is négy százalékot vár az OECD. Az államadósság a következő két évben csak lassan csökken és 7,6 százalék felett marad. (portfolio.hu)

Tállai András pénzügyi államtitkár két nappal ezelőtt a Parlament plenáris ülésén egy képviselői kérdésre még hetykén válaszolt: „Nehéz a helyzet, magasabb az infláció, gyengült a forint, de az embereknek ebből semmit nem lehet érezni, és nem is éreznek". „Mezőkövesd koronázatlan királya tehát nem aggódik az alacsony keresetű munkavállalók százezrei és a nyugdíjasok milliói miatt, szerinte továbbra is úgy élnek, mint Marci Hevesen”. (Zöld Marci híres betyár volt, aki Heves vármegyében jól megélt rablásaiból. Tállai Borsod megyei, de sokban hasonlít a hevesi Marcira.) Szóval nem kell aggodalmaskodni, hiszen az év elején még három százalékra taksált infláció üteme „csak” éppen megduplázódott, a forint árfolyama pedig negatív csúcsot döntött. De Tállait ez nem zavarja, vélhetően az ő jövedelmi pozíciója egy jottányit sem romlott az elmúlt időszakban (sem).

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amelynek Magyarország is tagja) szakértői azonban nem narancsszínű szemüveget hordanak, és soros/!/ országjelentésükben bizonytalan jövőt jósolnak hazánknak, amennyiben nem történik változás a gazdasági, a költségvetési, valamint a monetáris politikában.

A Magyar Nemzeti Bank 2021. szeptemberében közzétett inflációs jelentése alapján a jövő esztendőben (éves szinten) 3,4-3,8 százalékos pénzromlás várható. 2021. december 1-jén azonban Matolcsy György jegybankelnök „robbantott” a Parlamentben, közelített az OECD-s inflációs számhoz és kijelentette: „idén és jövőre is öt százalék körüli inflációval számol a jegybank, 2022-re 4,7-5,1 százalék az előrejelzési sáv.” Magyarország tehát bevallottan tartósan inflációs pályára került, és az erről való letérés biztosan hosszabb időt vesz igénybe. Matolcsy mostani bejelentése ugyan még nem minősül hivatalosnak, de a december közepén megjelenő jegybanki prognózis vélhetően a mai számokat fogja megerősíteni. Ha így lesz, akkor még az év utolsó hónapjában

– módosítani kell az állami költségvetésről szóló törvény legfontosabb paramétereit;

– a kiigazítást követően változtatni kell a jövő évet érintő fiskális és monetáris politikán, valamint célkitűzéseken;

– a pénzromlás üteméhez kell igazítani a 2,5 milliós nyugdíjas társadalom jövő évi nyugdíjemelésének mértékét, azaz minimum a 4,7 és az 5,1 százalék számtani átlagával, azaz 4,9 százalékkal indokolt emelni a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat. (Nézve az OECD inflációs előrejelzését /6 százalék/ ez sem tűnik megnyugtatónak.)

Itt tartunk december elején. Tállai abszolút nyugodt, Matolcsy már nem annyira, én meg kezdek kifejezetten ideges lenni.