Matolcsy: elindult az alapkamatemelési ciklus
Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a három plusz-mínusz egy százalékos sávba. Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamat-emelési ciklus elindítása – mondta.
Ezzel együtt a kamatfolyosó változatlan marad, ugyanakkor az alapkamat lesz újból az irányadó eszköz. Megtartották az egyhetes betétet, közlése szerint, a ráta beáll majd az alapkamat szintjére.
Hangsúlyozta, hogy adatvezérelt módon folytatódnak a következő hónapokban a monetáris politika kiigazító lépései, tényeken alapulva.
Kitért arra: a jegybank kivette a részét a válságkezelésből, már zöld-, és fenntarthatósági mandátuma is van. Tavaly 6 ezer milliárd forintnyi, idén további 3300 milliárd forint forrást mozgósítottak a válságkezelésre és az újraindításra. Ez az egyik legerőteljesebb jegybanki részvétel a járvány elleni küzdelem finanszírozásában. Hangsúlyozta, hogy az újraindítás sikerült, a helyreállítás megindult. Az idei és a jövő évre is biztatóak az előrejelzések.
A magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás és a reálgazdasági helyreállítás terén. A második negyedévben újraindult a magyar gazdaság, valamennyi növekedési száma jó irányba mutat.
A jegybank felfelé módosítva a korábbi növekedését, hat százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el a magyar gazdaság. Az újraindítás azért sikerült szavai szerint, mert az átoltottság négy-hat héttel előrébb tart a többi uniós országhoz képest.
Ugyanakkor jelezte: az újraindítás árnyoldala az infláció, és ennek jellemzője az inflációs kiugrás. Egész évre az előrejelzés szerint négy százalék feletti inflációval számolnak, amit természetesnek nevezett. Annál nagyobb az infláció egy gazdaságban, minél gyorsabban elindul a helyreállítás. Azonban mindenkinek a terhe, a jegybank első számú mandátuma pedig az árstabilitás fenntartása, ezért hozták meg a kamatemelésről szóló döntést.
Matolcsy György kitért arra, hogy a jegybank eddig és ezután is a működését szorosan a kormányzattal együtt tervezte, stratégiai szövetség alakult ki, ami óriási érték. A gazdasági folyamatok értékelésében lehetnek eltérések, abban azonban nincs különbség, hogy stratégiai szövetségben haladnak – mondta.
Ha nem tudnák megfékezni az inflációt, azzal mindenki rosszul járna – hangsúlyozta.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke azt mondta, hogy a jegybank elemzései szerint a magyar gazdaság gyors helyreálláson megy keresztül. 2021 második negyedévében két számjegyű növekedés lehet, a harmadik negyedévben eléri a 2019 előtti teljesítményét a gazdaság. Az idei hat százalék körüli növekedést 2022-ben 5,5 százalékos GDP-növekedés követi.
Közölte: a kamatciklus elindításával a jegybank a leghatározottabban lép fel az áremelkedés ellen. Havonta hoznak döntéseket, az emelés az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá válásáig tart. A kockázatok most egyértelműen felfelé mutatnak – mondta.
Kandrács Csaba alelnök elmondta: Európában egyedülállóan a törlesztési moratórium csillapította a járvány miatti bizonytalanságot. Tavaly márciustól családok százezreinek jelentett kedvező lehetőséget, vagy mentőövet, a járvány elleni védekezés kulcselemeként. Augusztus végén, szeptember elején döntenek majd várhatóan a moratóriumban való további részvétel feltételeiről. Abban maradni kizárólag a rászorulóknak érdemes. Mindenkit arra ösztönzött, hogy kezdjen el törleszteni. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe – jelezte. Azt javasolják a bankoknak, hogy a szerződésmódosítási díjat töröljék el akkor, ha valaki az előírtnál nagyobb összeg fizetésével folytatná a hitele törlesztését.
Patai Mihály alelnök szerint a jegybank keddi, új fejezetet nyitó, egyhangú döntése fontos volt a magyar gazdaság újraindítása szempontjából. A kamatemelési periódust követően, ugyanakkor az MNB mérlegfőösszege bővülését meg kell állítani. Az Nhp hajrá! program sikeres volt, 60 ezer szerződést kötöttek, jelenleg 2900 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a rendelkezésre álló 3 ezerből, így az a következő hetekben lezárulhat. Fontos lesz újragondolni a folytatást – jelezte. A Növekedési kötvényprogram (Nkp) szintén sikeres, 71 kötvénykibocsátás történt 1400 milliárd forint értékben. Ezt a programot megtartják, fő funkciója a magyar tőkepiac építése – közölte.
Matolcsy György összegzése szerint 2010-2019 között sikeres volt a „félidő", számos gólt lőtt az ország. „Viszont váratlanul bezavartak minket az öltözőbe, és bezártak" – folytatta, ez volt a járvány, most viszont kifutunk. Nem lehet a járvány után ott folytatni, ahol abbahagytuk. Tanulni kell a gyengeségekből – ismertette. Javaslatai szerint helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, úgy, hogy az államadósság szintje is csökkenjen. A versenyképességet legalább három területen kell jelentősen növelni, az első a digitális átállás, azt követi a magyar egészségügyi rendszer megújítása, és a harmadik a felsőoktatás. Ezen a három területen kell a következő időben szintet lépni és teljesítményt emelni a jegybankelnök szerint.
A monetáris tanács a jegybanki alapkamat mértékét 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte. A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott az alapkamaton, akkor 15 bázisponttal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.