Még csak annyi dőlt el, hogy szó sincs arról, hogy a trumpizmus megbukott volna
„Jelenleg egy nagyon rossz változat következett be az amerikai elnökválasztás éjszakáján, talán jobb lett volna akár egy újabb egyértelmű Trump-győzelem, akár az, hogy Biden nyerjen annak ellenére, hogy erre a bizonytalan helyzetre számítottam. Persze még bármelyik jelölt nyerhet ” – mondta Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet, akitől gyorsreakciót kértünk a november 3-i amerikai elnökválasztás első kimeneteléről. Semmi nem dőlt el, pontosabban egy dolog mégis: Trump és a trumpizmus nem bukott meg. E sorok írásakor még akármerre billeghet a mérleg: szakértők szerint, ugyan Biden minden bizonnyal elnyeri a szavazatok többségét (ahogy négy éve Hilary Clinton is), de bőven elveszítheti magát az elnökválasztást. Ami biztos: elmarad a felmérések alapján sokak által remélt nagyarányú Biden-győzelem. Donald Trump kiválóan hajrázott, újabb szavazókat sikerült az urnák elé vinnie, s elérte, hogy a gazdaság és a „rend és biztonság” álljon a fókuszban. Az évek óta az amerikai fővárosban élő és dolgozó egyetemi oktató, kutató, aki szerint nagyon nagy a baj, mert „a bizonytalanság iszonyú kockázatokat rejt magában, beleértve randalirozásokat is”. Mi várható mindennek a fényében?
„Félek attól hogy az elnökválasztás láthatóan bizonytalan végkimenetele felbátoríthatja a nyugat ellenségeit, hogy most foghatnak kalandorságba, ez pedig igen veszélyes” – szögezte le a korábban NATO-nagykövetként is dolgozó Simonyi. „A bizonytalan helyzet ugyanis döntésképtelen Amerikát eredményez, s ebben a helyzetben sem a barát, sem az ellenség nem tudja, mi következik” – fejtegette, rámutatva, az USA most egy darabig elsősorban magával lesz elfoglalva. Ne örüljön senki ennek” – figyelmeztetett a szakértő, aki szerint ez a patthelyzet arra utal, hogy egyik oldal sem tudott döntő befolyást szerezni, s tovább mélyült az Egyesült Államok megosztottsága.
Donald Trump ebben a helyzetben január 20-ig rendületlenül teljes felhatalmazással elnök, de „béna kacsa”, hiszen, bizonyos döntéseket nem hozhat, sem törvényeket, sem törvénymódosításokat nem tud aláírni, hiszen ami a választást megelőző Kongresszuson nem ment át, az már az újonnan felálló Kongresszusra vár. Ugyanakkor kiadhat elnöki rendeleteket, s „durva” döntéseket is hozhat, például kegyelmeket osztogathat, akár magának is.
Az Egyesült Államok tehát nem marad vezetés nélkül, de korlátozott jogkörrel rendelkező elnöke lesz. „Óva intenék mindenkit attól, hogy a zavarosban halásszon, mert nagyon nagy bajok lehetnek” – szögezte le a szakértő, akitől arra is rákérdeztünk, hogy milyen tovagördülő hatásai lesznek ennek a patthelyzetnek?
Csak címszavakban: a pénzpiacok igen rosszul reagálnak majd a bizonytalanságra, s mindeközben Trumpék nem a két legakutabb problémával, a gazdasággal és a koronavírus-járvánnyal lesznek elfoglalva. A nemzetközi porondon az oroszok, a kínaiak és az USA többi „ellensége” azon törik majd a fejüket, hogyan tudják a saját hasznukra kiaknázni ezt a bizonytalansággal teli helyzetet.
„Most különösen fontos, hogy Európa őrizze meg a hidegvérét és józanságát, s ne egyik vagy másik jelöltnek drukkoljon, hanem Amerikának” – figyelmeztetett Simonyi András, emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió vezetői és a tagállamok eddig is okosan visszafogták magukat, nem nyilvánították ki szimpátiájukat, kivéve Orbán Viktort, aki többször és hangosan egyértelművé tette, hogy Trumpnak drukkol.
Január huszadikáig is eltarthat ez a bizonytalanság. Ha addig nincs döntés, akkor majd a Képviselőház elnöke veszi át az elnökséget – vázolt egy, az amerikai jog szerint lehetséges forgatókönyvet Simonyi, amire azonban a maga részéről nem számít. Úgy ítéli ugyanis meg, hogy addig mindenképpen így vagy úgy, de el fog dőlni a győztes személye.
S hogy mi lesz most? A szakértő szerint, rengeteg a nyitott kérdés és nyomában a teendő. Felmerül, akár az, hogy hány szavazatot nem számláltak meg; hány helyen hoztak olyan döntést, ami technikai értelemben korlátozta a szavazatok leadását; milyen mértéket öltött a jelenség, hogy nem jutottak el a számlálókhoz a szavazatok, mert posta nem szállította le időben – mondott néhány példát. Ez is mutatja, hogy nagyon bonyolult és megosztó időszak következik, még ebből a szempontból is.
Volt már ilyen bizonytalanság az Egyesült Államok közelmúltjában. A 2000-es elnökválasztás eredményezett hasonló patthelyzetet, ami december közepéig tartott – vetettük fel. Az ifjabb George Bush republikánus és Al Gore demokrata-párti elnökjelölt (ez utóbbi Bill Clinton alelnöke) közötti versenyben elképesztően szoros eredmény született, az országos választást végül eldöntő Floridában sokszoros szavazat-újraszámlálás, majd a Legfelsőbb Bíróság által hozott, a további (kézi) számlálást megtiltó ítélet után Gore „bedobta a törülözőt”, így a fiatalabb Bush győzelmét 537 szavazattal hozták ki az államban, s ezzel két elektori szavazattal többet kapott, mint riválisa, s ő lett az elnök. Utóbb sokan választási (számlálási) csalást kiáltottak, s többféleképpen is megvizsgálva az eredményt, arra jutottak, hogy minden módszerrel Gore vitte volna Floridát (és ezzel az egész országot), ha nem ismeri el Bush győzelmét.
Vajon elő tud-e fordulni ismét a 2000-es választáshoz hasonló forgatóköny? – kérdeztük Simonyi Andrást, aki határozott nemmel válaszolt. Mint mondta, szerinte ebben a helyzetben erre semmi esély nincs.
