Még ebben a ciklusban eredményt vár a főváros a Tarlós-éra nagy kudarcának perétől
A budapesti metróberuházás mellett, az előző fővárosi vezetés egyik legnagyobb melléfogása volt az e-jegy-rendszer bevezetésének kudarca. A közel 30 milliárdos projektből semmi sem lett. Tarlós nem, az akkori BKK-vezetés belebukott. A kivitelező német cég tagadja a felelősségét, ezt viszont bíróságon kell bizonyítania, mert ígéretéhez híven, a fővárosi vezetés megkezdte az elszámoltatást.
„Ismét pert indítunk: most a minimum 10 milliárd forintos veszteséget okozó elektronikus jegyrendszer ügyében” – jelentette be személyesen Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán. Tette mindezt arra is hivatkozva, hogy a 2019-es kampányának hangsúlyos eleme volt az előző városvezetés hibáinak feltárása.
Ennek értelmében, a Fővárosi Önkormányzat támogatása mellett, nemzetközi bíróság elé idézi a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. az elektronikus jegyrendszer szállítóját, a német Scheidt & Bachmann céget. Egyúttal tervezik az előző városvezetés több felelősének, Tarlós Istvánnak és a BKK volt vezérigazgatójának, Vitézy Dávidnak a meghallgatását is. Bár Tarlós még 2018-ban tett feljelentést az ügyben, de ez még ma is nyomozati szakaszban van.
Hogy mindettől milyen eredmény remélhető, arról a fővárosi kabinet vezetőjét kérdeztük. Balogh Samu portálunknak elmondta, hogy mivel a BKK indította el a projektet és szerződött a német céggel, magától értetődő, hogy a cég vállalja a kártérítési per lefolytatását is, ami már nem csak terv, de eldöntött tény.
A mostani döntést leginkább az motiválta, hogy minden próbálkozás ellenére sem sikerült megállapodniuk a német céggel, ami nem hajlandó a jogosan követelt kártérítést megfizetni. Ezért kénytelenek bírósági úton kikövetelni a felmerült összeget. A kabinetfőnök bízik benne, hogy még ebben a ciklusban legalább részeredményt hoz a per, bár azzal tisztában vannak, hogy éveket is igényelhet egy-egy hasonló ügy lezárulta. Mindenesetre a BKK alapvető és legfontosabb célja, hogy a budapestiek minél hamarabb a pénzükhöz juthassanak, ennek érdekében nem lehetett már tovább halogatni a követelést.
Ezzel együtt, sem a közlekedési vállalat, sem a főváros nem zárkózik el a közös, avagy a peren kívüli megegyezéstől, amennyiben a német cég nyitott lenne a gyors és problémamentes megoldásra. Erre viszont – mivel nem ismerik el a követelést – vajmi kevés remény mutatkozik.
Mivel a követelés összege több tételből áll össze, ennek pontos meghatározására a jelen helyzetben nem vállalkozott a kabinetfőnök. Véleménye szerint a minél teljesebb követelés foganatosítása a BKK és a bíróság dolga lesz. Mindenesetre többmilliárdos követelést igyekeznek realizálni a budapestiek költségvetésébe.
A szakmai beszámolók arról tudósítottak, hogy az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori áron 27 milliárdért) vállalkozó német cég a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített.
Felmerül a kérdés, hogy amennyiben pótolnák a hiányzó technikai fejezeteket, érdemes volna-e energiát fektetni mindebbe, Balogh Samu szerint ezt már meghaladta az idő és a technika az eltelt hét-nyolc évben. A tervezett megoldás ma már nem jelentené a korszerűséget. A BKK vizsgálja, hogy milyen más, korszerűbb megoldás volna a budapesti jegy- és bérlethasználat technikai modernizálására. Ma már mindebben sokkal nagyobb szerepe van a mobiltelefonos kezelésnek, de vizsgálnak más megoldást is.
