Még ha nyerne is Orbán, Nagy Mártonnak akkor is távoznia kellene

Az idei év első felében a fogyasztás még fogja pörgetni a gazdaságot, de 2026 második felében vissza fogunk térni a beruházás vezérelt növekedésre – emelte ki a Portfolio a nemzetgazdasági miniszter rádióinterjújából. Nagy Márton arról beszélt, hogy „van esélyünk egy 3 százalék körüli növekedésre 2026-ban, a kormány 3,1 százalékot vár, ami hasonló a 2-3 százalékos piaci prognózishoz”. Kitért a 2025 elején bevezetett árrésstopra is, amit a szerinte a vártnál magasabb inflációval indokolt, s úgy vélekedett, „fundamentálisan is gondolkodni kell azon, hogy ezek az intézkedések tartósan velünk maradhatnak-e, vagy csak átmeneti eszközként lehet őket használni”. Romániával példálózott, mint ahol előírják, mekkora lehet a kereskedők árrése. A szektorális különadókat a kormány pedig azért nem vezette ki, mert nem lett béke és nem tért vissza a 3 százalékos gazdasági növekedés – állította, aminek következtében a költségvetésből kiesett az a pénz, amire számítottak. „Ha vissza tudjuk terelni a növekedést 3 százalék fölé, akkor eltörölhetjük ezeket a különadókat, szerintem erre van esély” – mondta. Beszélt továbbá arról is, hogy a kormány örülne, ha nulla lenne az energiaimportunk, s ennek egyik eszköze a Paks-2 megépítése. 

Tehát Nagy Márton szerint az idén már tényleg 3 százalék feletti lesz a növekedés (mondjuk ilyen bázis után az nem nagy kunszt), s az első félév fogyasztás-vezérelt növekedése után jön a beruházás-vezérelt növekedés. De vajon így látja a hozzáértő szakember is? Katona Tamást kérdeztük.

„A 3,1 százalék soknak tűnik, Nagy Márton már nagyon régen küzd az előjelekkel, most a számok sorrendjével akadt problémája, ugyanis a reális inkább legfeljebb 1,3 százalékos növekedés az idén” – mondta a korábbi pénzügyi államtitkár. Aki szerint ráadásul nagyon alacsony a bázis, hiszen – amit eddig látunk a 4. negyedéves adatokból – tavaly 0,3-0,4 százalék között lehet a növekedés, s nem fogja elérni 0,5 százalékot sem, „habár ne becsüljük le a Központi Statisztikai Hivatal kreativitását”. A fogyasztás nem lesz olyan, mint amilyet remélnek, ugyanis az intézkedések jelentős része nem érvényesül olyan gyorsan, hogy az első félévben, majd az évben később is igazán hasson. Merthogy nagyon sok ígéret van benne, például a gyerekes anyák szja-mentessége, ami hosszabb távon hat inkább.

„Nagy Márton úgy tesz, mintha az év végén is ő lenne majd a nemzetgazdasági miniszter, ami azonban nem valószínű, akkor már teljesen új gazdaságpolitikája lesz az országnak” – prognosztizálta Katona, hozzátéve: ha Nagy Márton elemzőként mond valamit, az egy dolog, de miniszterként nem mérvadó a mondandója, hiszen nem beszélhet az utódja kontójára. Kérdésünkre, hogy kormányváltásra, vagy a következő Orbán-kormányban végrehajtandó minisztercserére gondol-e, a korábbi államtitkár egyszerűen azt mondta: „Nagy Márton nem éli túl ezt a választást”. Majd hozzáfűzte: „nagy eséllyel a kormány sem éli túl, de ha mégis, akkor sem maradhat Nagy Márton, ezzel a gazdaságpolitikával nem lehet tovább menni”. Orbán abban a nem várt esetben is átszervezne és új emberre bízná a területet – tette világossá véleményét.

Mit szól ahhoz, hogy akár fenn is akarnák tartani örökkön örökké az árrésstopot, ami Nagy Márton szerint számos országban, például Romániában is működik? – kérdeztük. Katona kizártnak tartja, hogy maradjon az intézkedés. Mint mondta: nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy akármi is lesz a választás eredménye, nem valószínű, hogy azt Nagy Márton szakmailag túléli. „Amúgy pedig az nagy pozitívum, hogy Nagy Márton végre nem Ausztriához, hanem Romániához méri a magyar gazdaságot, ellentétben elődjével, Matolcsy Györggyel, aki még Ausztriát akarta utolérni” – mondta nem kis szarkazmussal. Ami az árrésstopot illeti, azt fenntartani képtelenség, akármi is lesz, a választás után meg kell szüntetni – szögezte le, rámutatva: nem lehet ilyen drasztikusan beavatkozni a piacgazdaságba, „ha még egyáltalán beszélhetünk piacgazdaságról”. Az intézkedés meg óhatatlanul áruhiányt eredményez, s a külkereskedők érdeklődésének a megcsappanását a magyar piac iránt. Szerinte azonban nem is gondolják komolyan a fenntartását, Nagy Márton is csak azért mondogatja ezt, nehogy Orbánnak a még megmaradt hívei választási ígéretnek képzeljék el ezt az amúgy tényleg választási ígéretként kitalált intézkedést. 

Igaz-e, hogy az ágazati különadókra azért van szükség, mert – idézem – „nem lett béke és nem tért vissza a 3 százalékos gazdasági növekedés”? – kérdeztük Nagy Márton egy további kijelentéséről. Ha a miniszter komolyan gondolkodik erről, akkor az pozitív, de akkor úgy kell kezdenie a mondandóját, hogy benyújtja a lemondását – szögezte le a korábbi államtitkár. Mindaz ugyanis, amit ő és Orbán felró a nemzetközi helyzetnek, azt maguknak kellene felróniuk, mert amit látunk, az a katasztrofális gazdaságpolitika eredménye, következménye. Más kormányzat kell a gazdaság érdekében is, már csak azért is, mert „Nagy Márton minden idők leghiteltelenebb gazdasági minisztere”. Nyilvánvalóan nem tartható fenn az sem, hogy már odáig jutottunk: ezek a különadók – egészen elképesztő módon – a társasági adó többszörösére rúgnak.

Mennyire elrugaszkodott dolog nulla energiaimportot vizionálni Magyarország esetében? Mi ezzel a cél vajon? – Erről is kíváncsiak voltunk Katona Tamás véleményére. Szerinte, amellett, hogy ennek nincs semmilyen realitása, értelme sincs a mai világban. Miért jó, ha abszolút importmentesek, önellátóak vagyunk? – tette fel a költői kérdést, hozzátéve: egyelőre arra lenne szükségünk, hogy az ország energiabiztonságának a növeléséhez váljunk le az orosz energiahordozókról, s csatlakozzunk az egységes európai felfogáshoz. Amúgy pedig annak semmi realitása nincs, hogy Paks-2 tíz éven belül elkészüljön – mondta, s újabb költői kérdésként felvetette: nem furcsa vajon, hogy Paks-2-ért nem az energiaügyi miniszer felel, hanem az orosz Barátság Érdemrenddel kitüntetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter?