Nem a piaci folyamatoktól, hanem a kormány hatására lett jó az inflációs adat

A várakozásoknál is jobban alakult az infláció februárban Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója arról számolt be, hogy a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos havi értékeit, az idén januárhoz képest pedig 0,1 százalékos inflációt mértek. Ez alatta marad az elemzői várakozásoknak, a Portfolio elemzői konszenzusa 1,7 százalékos volt, s majdnem tíz éve nem látott alacsony emelkedési ütemet jelentett. A maginfláció is tovább mérséklődött, 2,1 százalékos mérték 2008 ősze óta nem volt.

Forrás: KSH

A fogyasztók nagy örömére az élelmiszerek árának emelkedési üteme is igen alacsony volt, tavaly februárhoz képest 1,4, az idén januárhoz viszonyítva pedig 0,1 százalékon állt. 

Forrás: KSH

Ami a többi árufőcsoportot illeti – ami itt kitűnik, az az, hogy a járműüzemanyagok ára 11,1 százalékkal mérséklődött. Ez sajnos már a múlté...

Forrás: KSH

Ez utóbbi okaira is kitértünk Katona Tamással, akitől részint azt szerettük volna megtudni, hogy mi olvasható ki az aktuális adatokból. Ám arra is nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mennyire lehet tartósan ilyen kedvező az infláció, tekintve az aktuális háborúkat, fegyveres konfliktusokat, feszültségeket, illetve a választás miatt bizonytalan hazai helyzetet?

Azt tudtuk, hogy első negyedévben alacsony lesz az infláció – ezt már januárban is láttuk s vártuk is, hogy februárban tovább csökkenjen. Ez pedig be is következett, és ha eltekintünk a nemzetközi körülményektől, akkor még márciusban is alacsony várható – mondta a volt pénzügyi államtitkár. Ennek oka részint a bázishatás, tavaly év elején ugyanis hirtelen megugrott a mutató, s a magas bázishoz képest az idén év elején már csak minimális növekedésre lehetett számítani. Biztosak voltunk abban, hogy 3 százalék alá megy a dinamika, erre ráadásul rásegített a forint erősödése, s látszott, hogy 2 százalékot sem fogja elérni – magyarázta. Erősítette a folyamatot a rendszerbe beépített elfojtott infláció, merthogy a kormány – „persze a közelgő választásokra tekintettel” – elhalasztott jónéhány januári áremelést, például a törvényben megfogalmazott adóemeléseket. Ezen túl jónéhány szolgáltatócéget – bankokat, biztosítókat, távközlési cégeket – „rávett” a kormány arra, hogy önként halasszák el az áremelést júniusig. Ennek az elfojtott inflációnak a mértéke 1,5-2 százalék körüli, ha tehát minden úgy következne nálunk, ahogy a piacgazdaság körülményei között szokásos, és a kormány is piacgazdasági kormányaként viselkedne, akkor 1,5-2 százalékponttal magasabb lenne most az infláció, azaz 3-4 százalék közötti – vezette le Katona Tamás.

Hogy ez hogyan alakul a következő hónapokban? A világpiacon tapasztalható bizonytalanság miatt nem lehet pontosan kiszámítani – mondta. Egy „tévhitet” eloszlatandó, pedig arra utalt: a Barátság vezeték leállása nálunk sem fokozza a bizonytalanságot, nem befolyásolja a helyzetet, hiába próbálja elhitetni a kormány ennek az ellenkezőjét: a „rezsicsökkentésnél” ugyanis egy bizonyos árral számol a kormány, meghatározza a limitet, az afölötti fogyasztás után pedig bőven világpiaci ár felett fizet mindenki. A kormány meg szépen elvonja azt a profitot a MOL-tól, amit az orosz olajon realizálhat. „Ez az egész egy blöff, mint ahogy az azzal való riogatás is, hogy jön az ezer forintos benzinár – ez nem más, mint az óvodás mumus-színvonal”.

Tény, ha az energiaárak tartósan magasan maradnak, az befolyásolja az árszínvonal alakulását, hiszen az importon keresztül minden begyűrűzik. És azt sem tudjuk, hogyan alakul a forint árfolyama akkor, ha tartósan fennmarad a nemzetközi feszültség. Azt pedig láttuk, hogy a konfliktus első hetében a forint gyengült a leginkább a környező országok valutái közül, ami mutatja a magyar gazdaság sebezhetőségét – emlékeztetett.

Az üzemanyag árstop – reagált kérdésünkre – egy-két hónapig nem okoz problémát. Később azonban jelentkeznének a gondok, hiszen azt már négy éve is láttuk. Például szükségszerű következményként ellátási problémák jönnének. Kérdés persze, hogy meddig marad lezárva a Hormuzi-szoros – tette hozzá Katona Tamás.

Milyen hatással lehetnek a választások mindezekre a folyamatokra, illetve az egyes szcenárióknak mi lehet a következménye az inflációra (is)? – kérdeztük. Úgy tűnik, eddig a piacok mintha kormányváltást áraztak volna be, ami amúgy az adatok alapján egyelőre valószínűnek is tűnik – fejtegette a szakértő, aki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ettől még az elfojtott infláció benne lesz a rendszerben. Ha maradna Orbán, az minden bizonnyal visszaütne, főleg a forint árfolyamán keresztül, merthogy a piacok nyilván csalódnának, aminek a nyomán elindulhat egy eladási hullám. Ha kiegyenlített lesz az eredmény, akkor azon múlik majd az irány, hogy mi történik a választás utáni időszakban, mit tesz az új kormány, hogyan reagál – vázolta a lehetséges helyzeteket.

S vajon tud-e olyat tenni az Orbán-kormány a választási vereség és a hatalomátadás közötti hónapban, amik akár drámai következményekkel és hatásokkal is járhatnak a közeljövőre nézve az ország számára? – vetettük fel. Katona Tamás emlékeztetett arra, hogy 2002 május 31.-ére, amikor a Medgyessy-kormány átvette a hivatalát, a leköszönő Orbán-kormány már felélte az éves költségvetés 83 százalékát. Friss adat – citálta a korábbi pénzügyi államtitkár –, hogy februárra a kormány már elérte az idei költségvetési hiánycél közel 40 százalékát. „Ez tehát nyilván egyszeri intézkedésekkel be is fog következni, s majd utána derül csak ki, hogyan lehet kompenzálni ezt, s persze sok múlik azon, milyen szakszerű kormányzást tud felmutatni az újonnan felálló kormány”.