Meg kell előznünk a kontinens „orbanizációját"
Ursula von der Leyen megtartotta szokásos éves beszámolóját az Európai Parlamentben az unió eredményeiről és terveiről. Keményen beszélt a jogállamiság és a támogatások összefüggéseiről, azt viszont egyelőre nem árulta el, hogy jövőre indul-e újra a bizottság vezetéséért.
„A törvények uralma, a jogállam fűzi össze az unió országait. Az EU pénzforrásai a tagországok adófizetőitől származnak, így elsőrendű fontosságú, hogy azok folyósítását összekössük a jogrenddel. Teljességgel elfogadhatatlan, ha egy tagállam igényt tart e forrásokra anélkül, hogy teljesítené a jogállammal kapcsolatos elvárásokat, amelyeket vállalt” – mondotta az EU elnöke.
A fenti, beszédének vitájában elhangzott idézet félreérthetetlenül a magyar és a lengyel kormány magatartására vonatkozott. Azok nyomatékosan követelik a várt uniós pénzek kifizetését anélkül, hogy eleget tennének a tagsággal vállalt jogállami kötelezettségeiknek.
Az unió elnöke egyébként emlékeztetett, „Nem felejtettük el, hogy Putyin fegyverként használta a gázellátást, ezért sokan áramkimaradásoktól és a 70-es évekbelihez hasonló energiaválság kialakulásától tartottak, attól, hogy nem lesz elég energiánk a tél átvészeléséhez. De átvészeltük, mert egységesek maradtunk, összefogtunk és közösen vásároltunk energiát. Európában a gáz ára egy évvel ezelőtt meghaladta a 300 eurót megawattóránként. Jelenleg 35 euró körül van. Meg kell ezért vizsgálnunk e sikeres modell kiterjesztésének lehetőségét más területekre, például a kritikus fontosságú nyersanyagokra vagy a tiszta hidrogénre”.
A migráció kezeléséhez türelem kell, s mindenekelőtt az unión belüli egység, hangoztatta von der Leyen, aki külön köszönetet mondott Bulgáriának és Romániának a migráció visszaszorításában játszott szerepéért, mondván: a két országot ennek tükrében is fel kell venni a schengeni övezetbe – azaz megszűnne a határellenőrzés többek között a magyar-román határon. Az elnök síkra szállt az unió mielőbbi bővítéséért a nyugat-balkáni országokkal.
A Bizottság javasolni fogja az EU-ban a 4 millió, az unió országaiba menekült ukránoknak nyújtott ideiglenes védelem kiterjesztését, közölte von der Leyen. Mint elmondta, az unió csak ebben az évben mintegy 12 milliárd eurót biztosított aztukrajnai bérek és nyugdíjak kifizetéséhez, a kórházak, az iskolák és egyéb szolgáltatások zökkenőmentes működéséhez. A következő négy évben további 50 milliárd euróval segíti az ukrajnai beruházásokat és a reformokat. Ugyanakkor az unió országai fokozzák a lőszergyártást Ukrajna szükségleteinek kielégítéséhez.
„Nem az a kérdés, hogy az integrációt mélyítsük el vagy az uniót bővítsük” – fogalmazott az elnök. Mindkettőre képesek vagyunk, és mindkettőt véghez is kell vinnünk”
Mint ismeretes, az európai szélsőjobboldal, benne a Fidesszel, harcol a szorosabb integráció ellen és reméli, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után kialakuló parlamentben érvényt tudnak szerezni törekvéseiknek.
A választás után új Európai Bizottság veszi majd át az unió vezetését. A várakozásokkal ellentétben, Ursula von der Leyen beszédében nem árulta el, kíván-e újra pályázni a testület vezetésére, amint azt sokan feltételezik. Amint korábban írtuk, Orbán Viktor, aki négy éve üdvözölte von der Leyen megválasztását, ezúttal már nem támogatná azt az elnököt, aki egyre keményebben bírálta a jogállam lebontásáért és támogatta, hogy felfüggesszék az uniós pénzek kifizetését a magyar kormánynak.
