Még mindig nem derült ki, miért volt szükség Orbán moszkvai útjára

Komoly ellenérzéseket váltott ki Orbán Viktor minapi zarándoklata Vlagyimir Putyinhoz a Kremlbe. Ennek legfrissebb következménye az, hogy az Orbán korábbi egyik legszorosabb szövetségesének, a Kaczynski-vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) Pártjából kikerült új államelnök, Karol Nawrocki lemondta tervezett budapesti találkozóját Orbán Viktorral. Mint azt hivatalosan tudatták: „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatására és annak összefüggéseire tekintettel” döntött úgy az elnök, „hogy magyarországi programját az esztergomi visegrádi elnöki csúcstalálkozóra korlátozza”. A kiadott közlemény leszögezi: „Karol Nawrocki elnök következetesen a valós megoldások keresését támogatja az Oroszországi Föderáció által kirobbantott ukrajnai háború befejezése érdekében. Politikájában Lech Kaczyński elnök örökségére hivatkozik, aki hangsúlyozta, hogy Európa biztonsága a szolidáris cselekvéstől függ – az energiaügyek területén is”.

De ez csak egy, habár valóban látványos jele a partnerek nemtetszésének. Felmerül tehát a kérdés, vajon rontott vagy javított Magyarország nemzetközi helyzetén Orbán moszkvai útja? Esetleg a válasz erre egy „egyrészt-másrészt”? Balázs Pétert kérdeztük.

„Nem hiszem, hogy bármely tekintetben javított volna” – mondta a volt külügyminiszter és uniós biztos. Indoklásul felidézte, a legfontosabb a saját szövetségi rendszerünkön belüli megítélés, erre nagy szükségünk lenne az érdekérvényesítés tekintetében, mind az EU-n és a NATO-n belül, mind kívül. Rontott – tette hozzá –, mert szembemegy az összes többivel, még a Fico sem áll ilyenkor mellé. Ennek nagyon látványos megjelenítése, hogy a lengyel elnök lemondta az Orbánnal tervezett találkozót. Ez nagy pofon, mert még csak nem is arról van szó, hogy a lengyel elnök mégsem utazik el Magyarországra, hanem arról, hogy itt lesz – részt vesz a Visegrádi Négyek államfői találkozóján –, de nem hajlandó találkozni vele. A lengyelekkel sok mindent meg lehet csinálni, lehet barátkozni, de van egy pont, amin már nem hajlandók túllépni, amikor már nem jobb-baloldalról, nem „szuverenitási” kérdésekről van szó. 

Mi lehet az oka annak, hogy a kormány – némi túlzással – nem kerített nagy feneket a látogatásnak, minimum visszafogottan kommunikált róla? – kérdeztük. Valóban, mintha titkolnák az egészet – előzetesen sem tettek róla semmit közzé, s az utolsó pillanatig nem ismerték be az utazás tervét, ami azért meglehetősen meglepő. Pluszban nem is tudott semmi olyat felmutatni a kormányzati kommunikáció, ami megfelelően indokolt volna egy mostani magyar-orosz legfelsőbb szintű találkozót – mondta Balázs Péter, majd áttért a részletekre. Kifejtette: tágabb kontextusban vizsgálva, Orbán szereti magát közvetítőként beállítani a béke előmozdítása ügyében, de valójában persze semmi szükség nincs az ő szerepére, hiszen direktben tárgyalnak egymással az amerikaiak és az oroszok, Steve Witkoff most ment éppen Moszkvába. Arról már nem is szólva, hogy a két vezetés között működik a forró drót, vannak kapcsolatok. A másik téma, amit Orbánék emlegettek, az az energiaügyeké – de ezen meg nincs mit elintézni, egyedül a Lukoil szerbiai, romániai és bulgáriai érdekeltségeinek a felvásárlása aktuális, ám ezek közül is csak a szerbiai projektre látszik esély, Románia és Bulgária már a múlt héten keményen visszaüzent, nem eladók az érdekeltségek, azokat majd ők maguk fogják megvásárolni. Még ha valamilyen „sötét üzlet” is került volna terítékre, ahhoz sincs szükség olyan kormányfői látogatásra, amelyre látványos miniszteri kísérettel került sor – mutatott rá, megjegyezve: érdekes módon, azonban éppen az energiaügyi miniszter nem volt a küldöttség tagja. 

„Akárhogyan is, furcsa konstellációkat látunk” – állapította meg a korábbi külügyminiszter, akitől azt is megkérdeztük: vajon mi lehet az oka annak, hogy Orbán éppen most rohant ki Moszkvába. „Minimum az, hogy parádéval próbálja helyettesíteni a hazai kormányzását, továbbá javítani a nagyon romló hazai megítélését, hiszen látszik, hogy Magyar Péter jön fel. De rossz nyelvek szerint – olvastam ilyen spekulációt is – Putyin egészen egyszerűen magához rendelte Orbánt.” 

Nem lehetett a miniszterelnök célja a budapesti „békecsúcs” előmozdítása? – kérdeztük. Egyáltalán, milyen esélyt ad arra, hogy lesz békecsúcs, és hogy éppen a magyar fővárosban tartják, ha lesz? – kérdeztük. Ami látszik, hogy nem adottak az előfeltételei, és nem is valószínű, hogy lesz mindaddig, amíg Putyin a harctéren akar jobb pozíciót elérni – mondta, rámutatva: ráadásul még egy új követ is a tárgyalások elébe gördített, hiszen azt mondta, hogy az ukrán kormány nem legitim, ezekkel semmit nem érdemes aláírni. „Putyin nem szereti magát Zelenszkijhez mérni, ő cár, Zelenszkij pedig egy komikus, s Ukrajna nem is egy igazi ország. Aki tárgyalni vagy megegyezni akar, az máshogy beszél” – magyarázta.

Balázs Péter még egy alapvető nehézségre is felhívta a figyelmet. Mint emlékeztetett rá: ebben a partiban négyen vannak: hol az egyik páros, hol a másik páros tárgyal, most volt amerikai-ukrán, s most lesz amerikai-orosz tárgyalás, miközben Európa megint nincs az asztalnál. „A békemegállapodás feltételeit pedig nem oldaná meg egy újabb Putyin-Trump találkozó sem, Zelenszkijnek mindenképpen ott kell lenni, pluszban: ha nincs jelen az Európai Unió, akkor ott nincs béke” – szögezte le.

A moszkvai tárgyalás kapcsán nem lehet nem megkérdezni Balázs Pétert az ottani nagy vihart kavart tolmácsolásról – gondoltuk, hiszen külügyminiszterként számtalan nemzetközi, köztük legmagasabb szintű tárgyaláson vett részt, így szakértője a tolmácsokra vonatkozó szabályoknak is. Mint kiderült, a Moszkvában Orbánnak tolmácsoló hölgyet „szegről végről” ismeri, szuper tolmácsnak tartja, aki a Szovjetunióban tanult, ukránul is tud, s akinek a tudásához kétség nem fér. Szerinte egészen egyszerűen nagyon rosszul állt össze a konstelláció: a televízión keresztül is lehetett látni, hogy a hölgy beteg volt, nem volt jól; Putyint meg nem könnyű megérteni, minél régebben van a hatalomban, annál jobban hadar és motyog, mintha már ő is unná a saját szövegeit. A tolmács pedig hibázott, hiszen, ha nem tudja teljesíteni a feladatot, nem érti, amit mond a partner, akkor Orbán fülébe súgva kell tolmácsolnia, s megmondani, hogy nem érti, ami elhangzott, ezek után pedig Orbán szépen megkérheti Putyint arra, hogy nem egészen világos, mire gondolt, ismételje azt meg.  Ennek megvan a technikája, akár az is, hogy a küldöttségben az adott nyelvet – most az oroszt – ismerők valahogyan jeleznek, akár közbe is lehet szólni. De persze mindig a tolmácsot tartják a hibásnak. „Mindenesetre számomra az volt kiolvasható abból, amit láthattunk, hogy az egész egy a nagyközönségnek szóló színjáték volt csupán, a fontos dolgok megtárgyalása a nyilvánosság kizárásával történt” – szögezte le.