Még nincs vége az üzemanyagárak emelkedésének

Tavaly szeptember végén Nagy Márton kijelentette: a kormány „minden lehetséges eszközzel” tompítani akarja az üzemanyagárak növekedését. A gazdaságfejlesztési miniszter néhány nappal később, a Közgazdász Vándorgyűlésen már arról beszélt, hogy „a kormány vizsgálja az üzemanyagárakat, és ha indokolatlanul túlárazott komponenseket találnak, akkor be fognak avatkozni”. 

A benzinkutak „totemoszlopain” azóta heti rendszerességgel, lázgörbeként emelkednek a számok, a jelenlegi, rekordokat döngető üzemanyagárak kapcsán szakmai körökben ismét szóbeszéd tárgya, hogy talán Nagy Márton, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium döntéshozóinak „fejében” ismét felvetődhet valamilyen állami beavatkozás ötlete. Ha hinni lehet az energetikai szakértők előrejelzésének, a kisebb benzinkutak tulajdonosai körében növekedhet a nyugtalanság: ha a miniszter beváltja a szavait, és a kormányzat ismét beavatkozik az üzemanyagárakba, újabb válságba kerülhetnek a családi vállalkozásokban üzemeltetett töltőállomások. Olyan helyzettől tartanak, mint amilyen a 2021-ben bevezetett ársapka nyomán kialakult, akkor számos vállalkozás csődöt jelentett.

A miniszter több fórumon azóta is újra és újra hivatkozik a kormányfő utasítására: az inflációt 2024-ben az egyszámjegyű áremelkedések mezőnyében kell tartani! Ha a nemzetközi helyzet konfliktusai fokozódnak, a nyersolaj ára tovább emelkedik, a forint dollárhoz viszonyított árfolyama romlik, az újabb lökést adhat az általános belföldi áremelési kényszernek. 

„A magyar kormánynak kétharmada van a parlamentben, bármit megtehetnek az üzemanyagok árát illetően is, de azzal tisztában kell lenniük a döntéshozóknak, hogy a nem piackomfort lépések árát az adófizetőknek kell majd vállalniuk” – mondta kérdésünkre Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. Hogy személyesen elképzelhetőnek tartaná-e egy újabb ársapka bevezetését? Nem szívesen foglal állást e kérdésben, de mint mondta, „gyomoridegük van már minden olyan bejelentés hallatán, amikor Nagy Márton előáll a szabadpiaci árak valamilyen manipulálásának ötletével”. 

Érdekes fejleményekről számolt be a szerkesztőségünknek. Egy évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság – miután a kifogásolt jogszabályok akkor már nem voltak érvényben – nem foglalkozott a kis benzinkutasok által benyújtott alkotmányjogi panasszal. Az érintett vállalkozók azért fordultak a testülethez, mert sérelmezték, hogy az árstop bevezetésével a kormány veszteséges működésre kényszerítette őket, ami sértette a vállalkozás szabadságát, emellett nem kaptak kárpótlást, és hátrányba kerültek a multicégekkel szemben. Miután minden hazai jogorvoslati fórumon elutasították a beadványukat, 2022 nyarán a Strasbourgi Bírósághoz fordultak, amely az idén február 9-én a magyar kormánynak tett fel kérdéseket az akkori árstoppal kapcsolatban. Hallgattassék meg a másik fél is alapon, mielőtt tárgyalnák az ügyet, pontosítani próbálják, milyen szinten avatkozott bele akkor a kormányzat a tulajdonviszonyokba, a piaci folyamatokba. 

„Ennél frissebb hírem is van” – folytatta Egri Gábor. – „Április 10-ére meghívást kaptunk az Európai Bizottsághoz, ahol a versenyhivatal munkatársai szeretnének minket meghallgatni a MOL-lal kapcsolatban tett bejelentésünk ügyében. Azt kifogásoltuk, hogy az árstop idején a legnagyobb hazai nagykereskedelmi cég számtalan nem piackomfort intézkedést tett, ami hátrányosan érintette a szakmánkat.”

Nem kell a kormánynak újabb intézkedéssel kirukkolnia ahhoz, hogy a magas árak káros következményeit a kisebb töltőállomások tulajdonosai a forgalom csökkenéséből a zsebükön is megérezzék. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója az RTL híradójának jelentős forgalomcsökkenésről számolt be. A vidéki kisebb üzemanyagkutakon az eladott mennyiség mintegy 25-30 százalékkal, néhány helyen akár 50 százalékkal is csökkent. Ennek ellenére, ő sem gondolja, hogy a korábbi ársapkához hasonló intézkedés javítana a helyzeten. Szerinte inkább az üzemanyagon lévő terheken lehetne csökkenteni. Jelenleg minden eladott liter árában olyan adótételek szerepelnek, amelyeket még különadóval és több más egyéb adófélével is megterhelnek, mindennek tetejében pedig ott van a 27 százalékos áfa is.

„Nagyon kételkedem abban, hogy a kormány most bele merne nyúlni az üzemanyagok árába” – mondta kérdésünkre Holoda Attila, energetikai szakértő. Hozzátette, most a kis- és nagykereskedőket próbálja egzecíroztatni a kormány. Azokat szemelte ki, akiknek mindössze 15-16 százalékos mozgásterük van az árakat illetően. Egy gyors számvetéssel is szolgált: a kiskereskedelem árrése mellett az adók 46-48 százalékosak, a termék előállításának tényleges ára 36-38 százalék. A legfőbb „bűnös” ma az OPEC, mert 86 dollár körül van az olaj hordónkénti ára, és nem is lehet számítani a kitermelés növelésére. A Vörös-tengeren kialakult helyzet, az orosz olaj piaci csökkenése, a forint gyenge árfolyama, a hazai gazdaság döcögése, mind-mind szerepet játszik az üzemanyagárak drasztikus drágulásában.

Holoda Attila is úgy látja, a kormány szándékaitól nem áll messze, hogy az utolsó forintokat is kihúzza a kisebb benzinkutak tulajdonosainak zsebéből. Ismeretei szerint 2019-től mostanáig 98 benzinkút zárt be. Ezek többsége mind független, kis benzinkút volt, amelyek tulajdonosai nem bírták a rájuk nehezedő terheket. A kis kutak a teljes hazai üzemanyag-forgalomnak mintegy 26 százalékát forgalmazzák, a többit a MOL, a Shell, az OMV adja el, ők a magas árak miatti forgalomcsökkenést is képesek kompenzálni. 

Lehet-e valamiféle olyan hátsó gondolata a kormánynak, hogy a nagyoknak kedvezve, a kicsiket kiszorítsák a piacról? Az ilyen központosítási elképzelések más területen sem állnak távol a NER gazdasági filozófiájától, joggal tartanak ettől a független benzinkutak tulajdonosai. Holoda Attila úgy látja, a strasbourgi és a brüsszeli panaszokkal ezt igyekeznek megelőzni, ahol láthatóan komolyan is veszik a bejelentéseiket. „Most perben állnak a felek – jegyzi meg nyomatékosan a szakértő –, és nem kizárt, hogy a végén kártalanítani is kell majd a sértetteket.” 

Ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a MOL-nak nem nagyon tetszik, hogy a piacon rajta kívül is meglehetősen sok töltőállomás van. Ha a koncentrációhoz szeretnének támogatást szerezni, annak komoly hátulütői is volnának. Azzal járna, hogy a kis benzinkutak a vidéki kis településeket látják el, attól kezdve 20-30 kilométeres többlet utakat kellene megtenniük az ott élő embereknek, hogy tankolni tudjanak. Arról nem is beszélve, hogy ezekre a kisebb töltőállomásokra nagyon nagy szükségük van a mezőgazdasági vállalkozóknak a munkagépeik üzemben tartásához. „Egy ilyen lépést követően az árstop után, némi hezitálás végén, csak visszajöttek a külföldi tulajdonú kutak, másodszor biztosan nem tennék meg. Ebből megint ellátási gondok keletkeznének” – foglalta össze álláspontját Holoda Attila.