Még tárgyalnak az önkormányzattól elvett, egyháznak visszaadott ingatlanokról

A kormány Semjén Zsolt vezetésével, a Fidesz és a Jobbik képviselőinek támogatásával 2023 február elején újranyitotta az 1991-es kárpótlási törvényt. Ennek a törvénynek az alapján – a kárpótlási folyamat részeként – akkor az egyházak visszakérhettek olyan ingatlanokat, amelyeket a kommunista hatalomátvétel után államosítottak. Amire azonban sokan felkapták a fejüket, hogy az újranyitott törvény szerint olyan épületekre is igényt tarthatnak, amelyeket korábban nem kértek vissza, mert nem tudták volna őket fenntartani, sőt, olyanokra is, amelyek nem is voltak soha egyházi tulajdonban, amennyiben az egyház a kiszemelt ingatlanban hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot akar ellátni. Az egyházaknak február 28-ig kellett leadniuk, mely épületekre tartanak igényt. A köznyelv által Semjén-törvénynek nevezett jogszabály mérlegelésre nem adott lehetőséget. Most megkérdeztünk néhány önkormányzatot, mi történt azóta náluk ebben az ügyben.

Szombathelyen nincs egyetlen olyan iskola, óvoda, egyéb épület sem, amelyet az egyház kért, követelt, vagy visszakövetelt volna a „Semjén-törvény” elfogadása után – mondta a polgármester. Nemény András hozzátette, normális a viszonyuk az egyházzal, szerencséjük van. Emellett jó püspökük van, Székely János, aki, ha valami változás nem tetszett neki annak idején, még a törvényt is minősítette. Székely János teológus, a szombathelyi egyházmegye püspöke, korábban Esztergom-budapesti segédpüspök. Mikor az önkormányzatokra több terhet róttak, azt is szóvá tette, hogy ez így nincs rendben. Azt Nemény András nem tudja, hogy ezért-e, vagy másért, de Szombathelyen nem kértek vissza az egyházak intézményeket. 

A XIII. kerületi önkormányzat is azok közé tartozik, ahol nem fordult elő, hogy bármelyik egyház a „Semjén-törvényre” hivatkozva, ingatlant, iskolát, óvodát, esetleg olyan épületet kért volna vissza az önkormányzattól, amelyik sose volt a tulajdonában. Ladányi Zsolttól, a kerület kommunikációs igazgatójától megtudtuk, így a kerület nem érintett a kérdésben. 

Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere arról számolt be, hogy Terézvárosban egy olyan óvoda volt a Szondi utcában, amit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának (EKIF) adtak át tavaly. Az óvodát az önkormányzat majdnem egymilliárdért felújította, ezt igényelték vissza most. Soproni Tamás annyit írt erről Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érseknek, számukra már elvi alapon is nehezen elfogadható, hogy egy törvény értelmében elveszik tőlük ezt az ingatlant, és átadják az egyháznak. Arra tett javaslatot, hogy közös megállapodással ugyanolyan jogkövetkezményekkel járó haszonkölcsönbe adják. Erdő Péter még nem válaszolt a polgármesternek, az önkormányzat várja a választ.

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus fõegyházmegyei érsekség metropolitája megszenteli a felújított Szent Mihály görögkatolikus általános iskola egyik osztálytermét Nyíradonyban 2018. február 1-jén. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, őket nem érintette a Semjén-féle törvénymódosítás. Budaörs pár évvel a rendszerváltás után megállapodott az egyházakkal, és átadtak olyan ingatlanokat, amiket most is használnak óvodának, iskolának. Már nincs olyan ingatlan, aminél ez most fölmerülhetne, mert a törvény azokra az ingatlanokra vonatkozik, ahol az önkormányzat korábban átadta az egyháznak működtetésre az épületet, és most a tulajdonjoga is átkerülne az egyházhoz. Ez egyébként a fordítottja annak, mint amikor a szocializmusban államosították az egyházi vagyont, és ugyanolyan tisztességtelen is – véli Wittinghof Tamás. Egyébként éppen azért, mert az egyházzal az előző rendszerben méltatlanul jártak el, nagyon sok településen, így Budaörsön is egy korrekt megállapodást kötöttek. Azt azért nem állítja, hogy ez mindenhol így zajlott volna le. Ugyanakkor azt gondolja, hogy önkormányzati ingatlant egyszerűen elvenni pontosan ugyanolyan, mint amikor a szocializmusban az egyháztól elvették ezeket az épületeket.

Az Eduline is összegyűjtött egy csokorra valót, ebből a legérdekesebbeket emeljük ide.

A II. kerületben a Pannonhalmi Főapátság vagyonkezelésében lévő általános iskolára nyújtottak be igényt, az önkormányzat itt is milliárdos vagyonvesztéstől tart, hamarosan tárgyalják az ügyet. Újbudán is fenntartásait jelezte az önkormányzat, miután négy ingatlanról van szó, összesen 9 milliárdos értékben. A Békés megyei Békésszentandráson a képviselő-testület azzal ült össze, hogy megvitassák, milyen legális eszközeik vannak, hogy ellenálljanak az intézmények átadásának, s arra jutottak: első körben tárgyalnak a katolikus egyházmegyével. Kübekházán a polgármester felháborodása után az egyházmegyétől egy második levelet is kaptak, amelyben több lehetőséget felajánlanak, köztük azt is, hogy az önkormányzat megtartja az épületet – ezt a kompromisszumos levelet több környékbeli önkormányzat megkaphatta, köztük a békésszentandrási, ahol egy öthektáros terület is érintett. (Bár a településvezető továbbra is sérelmezi a megengedőbb ajánlatok megfogalmazásában a „jelenleg” szót.)