Megdöbbentő mértékű a demokratikus visszalépés Európa-szerte Jourová volt igazságügyi biztos szerint

A jogász végzettségű Jourová 2019-től 2024 novemberéig az értékekért és az átláthatóságért felelős uniós biztos volt. 

Nem sokkal a mandátuma lejárta előtt azt mondta, hogy biztosi kinevezése alatt néhány tagállamban súlyosbodtak a jogállamisági problémák – írja az Euronews. 

Az EU több ország ellen is jogsértési eljárást kezdeményezett a sajtószabadság, valamint az LMBT-közösségek jogainak korlátozása miatt, ami a Bizottság szerint sérti az uniós értékeket, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét. 

A 2. cikk a tagállamok jogairól és kötelezettségeiről szól, és előírja, hogy legyenek kellő tekintettel az emberi méltóságra, a szabadságra, a demokráciára, az egyenlőségre, a jogállamiságra és az emberi jogok tiszteletben tartására, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. 

„Megdöbbentő számomra, hogy ezek a törvények mennyire fertőzőek” – mondta a volt biztos az Euronews Europe Conversation című műsorában. 

2021-ben a magyar kormány bevezette az úgynevezett „gyermekvédelmi törvényt”, amelynek célja a gyermekek védelme a pedofíliától és más veszélyektől. 

Az EU 2022-ben beperelte Magyarországot a törvény miatt, és az Európai Bírósághoz fordult. Idén novemberben pedig tizenöt uniós tagállam csatlakozott az Európai Bizottság által Magyarország ellen a törvény miatt indított perhez. 

Jourová szerint létfontosságú, hogy párbeszédet kezdeményezzünk más országokkal, amelyek hasonlóan kívánnak cselekedni, ami az egész EU-ban az emberi jogokat fenyegető veszélynek tekinthető. 

Közben azonban Bulgária és potenciálisan Szlovákia is követi a példát, és betiltja vagy korlátozza az LMBT „propagandát” az iskolákban. 

Aggodalomra ad okot az LMBT-jogok csorbulása Olaszországban és Romániában is. Valamint a médiaszabadság állapota Olaszországban. 

Jourová elmondta, hogy kapcsolatba lépett azokkal a tagállamokkal, amelyek az általa illiberálisnak nevezett törvények bevezetésével fenyegetnek, mint például a magyarországi Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy olyan csoportok ellen lépjen fel, mint a Transparency International, egy korrupcióellenes civil szervezet. Szlovákiában is hasonló törvények léteznek, amelyek korlátozzák az újságírók jogait és függetlenségét.

„Amikor az első jelek arra utalnak, hogy ezek a magyar törvények inspirálnak más tagállamokat, mindig nagyon korán párbeszédet kezdeményezek velük, és javaslom, hogy álljanak el tőle, vagy módosítsák a törvénytervezeteket, hogy azok megfeleljenek az uniós jognak” – mondta.

A Nemzetközi Sajtóintézet szerint azonban a médiaszabadsággal foglalkozó csoportok egyre ellenségesebb helyzetet tapasztalnak Szlovákiában. 

„A közszolgálati média nagyon fontos a demokratikus rendszerekben. Különösen a dezinformáció korában a közszolgálati médiának kell lennie annak a médiának, ahol az emberek megbízható, tényeken alapuló és ellenőrzött forrásból származó információkat, valamint bizonyítékokon alapuló igazságot találnak” – mondta Jourová. 

„De ha ez a tényeken alapuló igazság kényelmetlen lesz a politikusok számára, akkor vagy csökkentik a költségvetést, vagy olyan embereket neveznek ki a vezetőségbe és az igazgatóságba, akik hajlandók hallgatni a politikai utasításokra” – mondta az Európa egyes részein bizonytalan médiakörnyezetről. 

A volt biztos, aki tíz év uniós biztosi tevékenység után visszatért szülőhazájába, Csehországba, úgy véli, hogy a 2025 augusztusában hatályba lépő uniós médiaszabadságról szóló törvény kulcsfontosságú lesz a demokrácia védelme szempontjából. 

 Az Európai Bizottság szerint a médiaszabadságról szóló törvény rendelkezik a szerkesztői függetlenség és az újságírói források védelméről, beleértve a kémprogramok használatát is. Célja pedig a közszolgálati média független működésének biztosítása.

„A médiaszabadságról szóló törvényben foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, mert valóban úgy gondoljuk, hogy a közszolgálati média erősebb védelmet érdemel” – mondta Jourová.