Megdolgoztatták az újságírók Orbánt, volt kérdés, amire nem készült

Európai uniós ügyek

Az EP-s korrupciós ügyről a kormányfő azt mondta, hogy ez mindenkinek rossz hír, mert elveszítik a szavahihetőségüket ez európai politikusok. Orbán úgy vélte, ez a helyzet igazolja azt a magyar álláspontot, hogy fel kellene számolni az Európai Parlamentet. Orbán Viktor megismételte Donald Trump szavait, „le kéne csapolni a brüsszeli mocsarat.”

Arra a kérdésre, hogy miért fogadták el, amit korábban elleneztek, az Ukrajnának adott 18 milliárd eurós csomagot, azt válaszolta, elfogadják, hogy Ukrajnát pénzügyileg segíteni kell, de rossz megoldásnak tartják, hogy ezt uniós intézményeken keresztül, és nem államközi megállapodással finanszírozzák. Minden tagállam hozza a pénzt „otthonról„, és ha ez megvan, adjuk oda a pénzt az ukránoknak, ez lett volna a jó megoldás.”

Mint mondta, az unió köztes, kompromisszumos megoldást talált, az uniós költségvetésbe betett pénzeket használta fel hitelalapnak. Ez szerinte nem tökéletes megoldás, de belementek, mert jobb megoldás, mint az eredeti terv, és mert egyedül maradtunk.

A Euronews ezzel kapcsolatban azt kérdezte, a szankciók megszavazása után is folytatják a szankcióellenes kampányt, Orbán azt válaszolta, persze.

„Mi minden szankciót ellenzünk, a szankciós politikát is ellenezzük. A szankció nem jó. Ezért ezeket nem is szavazzuk meg a szónak abban az értelmében, hogy ellene beszélünk, csak végül nem vétózzuk meg. Nem azt kellene mondani, hogy megszavazzuk a szankciókat, hanem azt, hogy nem vétózzuk meg őket.”

Határkerítés, migráció

A határkerítésről úgy fogalmazott, nem tökéletes, de a beszivárgás egészen más, mint amikor 2015-ben százezrek masíroztak be a Keleti pályaudvarra. Emlékeztetett, jelenleg börtönben ül 2500 embercsempész, mégis vannak, akik újra és újra belevágnak.

Lánchíd

A Lánchíd 6 milliárd forintjáról kapott kérdésre úgy válaszolt, van egy szerződés, amelyet a jogászok átnéznek, de a Lánchíd igazi hungarikum: felújítottuk, és most se autóval, se gyalog nem lehet átmenni rajta.

Ukrajna

Orbán Viktor a háborúról és a magyar-lengyel viszonyról „bingó, bingó. Van megalapozott, történelmi lengyel-magyar sorsközösség, ami egy nagy érték, de a háború ügyében egészen mást gondolunk – fogalmazott. A háborúról gondol mást a két ország: Ukrajna nem Magyarországot védi meg, Magyarország biztonságát nem Ukrajna adja, hanem a NATO. Orbán egyébként kategorikusan kijelentette, nem tervezi Kijevbe látogatni.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország fenntartja-e, hogy Budapesten lehetne orosz-ukrán béketárgyalás, a kormányfő azt válaszolta, hogy ez egy állandó felajánlás, de valójában amerikai-orosz tárgyalás kellene.

Pedagógusok

Orbán szerint a Magyar Tudományos Akadémia „nyílt törvénysértésre” buzdítja pedagógusokat. Arra reagált, hogy az akadémia Novák Katalin köztársasági elnökhöz fordul, hogy az elbocsátott tanárokat vissza kell helyezni eredeti munkahelyükre. Orbán Viktor szerint a törvényeket mindenkinek be kell tartania. A béreket mindenképpen emelni kell, de ha nincs EU-s pénz, akkor lassabban tudjuk felemelni a fizetésüket, ha lesz, akkor hamarabb – fogalmazott. Arra kéri a pedagógusokat, hogy ha nem értenek egyet szakmai vagy politikai célokkal, akkor is tartsák be a szabályokat. Ha valaki sztrájkol, az törvényes dolog, aki „csak beüzen, hogy ma nem dolgozik”, az törvénytelen.

Egy kérdésre válaszul azt mondta, bízik Pintér Sándorban, hogy a vezetésével sikerül tárgyalásokkal megoldani az oktatásban kialakult nehéz helyzetet. Hozzátette, az ágazatban dolgozók nem ezt látják, ezen dolgozni kell.

A hittan és a testnevelés kérdését említett hosszas gondolkodás után Orbán, amikor a 24.hu újságírója arra kérte, soroljon fel kettő tényezőt a magyar oktatásban, ahol szerinte sikerült előrelépni, intézkedést hozni:a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége a két legfontosabb kérdés a kormányfő szerint

Matolcsy

Orbán Viktor szerint Matolcsy György nehezebb helyzetben van, mint ő. Így kezdte annak kommentálását, amit Matolcsy György néhány hete a parlament gazdasági bizottságában megfogalmazott. A kormányfő szerint a magyar gazdaság annyira van válság-közelben, amennyiben az európai gazdaság is. A háború, az energiaárak és a szankciók mind ebbe az irányba tolják a gazdaságokat. A mi tervünk az, hogy ki kell maradni ebből, ezért 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel tervezünk – fogalmazott.

Meg is értem a jegybankelnököt, nagyon régen volt olyan nehéz helyzetben, mint most, mert az inflációért mégis a jegybank felel. „A jegybankelnök ebből a szempontból még nehezebb helyzetben is van, mint én, megértem, hogy unortodox módszert választ” – mondta Orbán Viktor.

Szerinte a bankárok és a jogászok közötti ősi szakmai különbség van, a bankárok nem értik meg, hogy az árstopok nem a bankároknak szólnak, hanem az embereknek.

Infláció

Orbán Viktor szerint szankciók nélkül felére esne az infláció, de arra a kérdésre, hogy a magyar kormány és kormányfő milyen szinten nem tartja magát felelősnek abban, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció, nem válaszolt.

Azt mondta, az infláció több tényező eredménye, mondta Matolcsy jegybankelnök úr, és ebben egyetért vele. Ebben lehet több tényező, ami érintheti a kormányt. Az egyik az árfolyam kérdése, miután nem vagyunk az eurózóna tagjai. A másik a gazdaság termelékenység kérdése. A harmadik a magas magyar államadósság. Ezek mind olyan elemek, amik szerepet játszanak – felelte Orbán Viktor.

Euróhoz való csatlakozás

Orbán Viktor nem támogatja a forint árfolyamának rögzítését, de mindkettőre van érv. Mellette áll például a hektikus, kiszámíthatatlan forintárfolyam. De tapasztalat, hogy az euróhoz csatlakozás lelassítja a gazdaság növekedését. „Ha a magyar gazdaság növekedni akar, és fel akar zárkózni, maradjon kívül az eurózónán, ha a stabilitás fontosabb, akkor lépjen be”.

IMF-hitel

Szükség lesz nemzetközi hitelfelvételre 2023-ban, de az IMF-hitel kizárható. Itt vaskalaposabbak vagyunk a kelleténél, azt hiszem - fogalmazott. Az IMF az egy szuverenitás-kérdés. Az IMF-fel lehetne tárgyalni, gyakran kedvezőbb kondíciójú a hitel, de azok mindig feltételhez kötöttek, olyan feltételekhez kötik, ami fáj az embereknek.

Aztán jönnek az EU-s pénzek, végül a pénzpiaci pénzek, mert ott nincsenek feltételek, nem mondják meg, hogy járj a füleden, énekelj szopránul – mondta Orbán.

Paks

Ha ma meglenne Paks 2., akkor csak kérnénk egy kávét – felelte arra a kérdésre, hogyan lehet az ország energiafüggőségét, energiakitettségét csökkenteni. Az országnak 60 százaléka lenne nukleáris energiából. „De Paks 2-t mindig elgáncsolta valaki, hol az ellenzék, hogy az EU, hol mások, emiatt Orbán Viktornak rossz érzései vannak. Ha nem gáncsolják, 2023-ban beindulna a termelése. Nem az lenne a kérdés, hogy orosz vagy nem orosz, hanem lenne energiánk. A legkisebb kitettséget a nukleáris energia jelentené az országnak.”

Arra a felvetésre, hogy Tusványoson Orbán Viktor azt mondta, le kell jönni a gázról, és ez nem történ meg, azt mondta, ha Paks 2. megvan, akkor nagy léptékben tudják csökkenteni a gázfogyasztást. Amíg az nem megy, addig sufnimegoldások vannak – fogalmazott. Hozzátette a tenger alatti azeri áramszállítás távlati megoldás lesz, 2026-27-re készülhet el.

ÁFA, adók

Úgy tudjuk segíteni az embereket, hogy többet keressenek, hogy csökkentjük az adókat – válaszolta a miniszterelnök arra, hogy mit üzen azoknak, akik a boltokban az elszabadult árakkal találkoznak, egy olyan országban, ahol európai összevetésben az egyik legalacsonyabbak a keresetek.

Az áfacsökkentés szerinte ez egy régi vita, a magyar adórendszer vonzereje, hogy a munkát terhelő adók Európában a legalacsonyabbak.

Arra a kérdésre, hogy jöhetnek-e olyan lépések jövőre, mint a kata eltörlése, Orbán úgy válaszolt „úgy látom, más naprendszerben vagyunk: nem terheltünk a lakosságra adókat, a mi filozófiánk a gazdaság élénkítése, és nem az elvonás.”

Arra a felvetésre, hogy a kata megszüntetése, a rezsicsökkentés lefaragása ilyen volt, és hogy várható-e 2023-ra ilyen lépés, azt mondta: az új költségvetés segíteni akarja az embereket, nem elvenni tőlük.

Nyugdíj

A nyugdíjemelés mértékén a jegybank inflációs előrejelzése alapján döntenek, ha év közben azt látják, hogy az infláció magasabb lesz, akkor korrigálnak, erre egészen novemberig van lehetőség – válaszolt az erre irányuló kérdésre.

„Egy egész havi nyugdíjat vissza is tudtunk adni" – mondta a 13. havi nyugdíj visszaállításáról. „A nyugdíjasok számíthatnak a kormányra”– idézte fel, hogy 2010 óta a kormánynak megállapodása van a nyugdíjasokkal.

BBC

A BBC újságírója kis kitérőként megjegyezte, 12 éve vár arra, hogy interjút kapjon a magyar kormányfőtől, azt kérdezte Orbántól, hogy mennyire érzi magát izoláltnak Európában. A kormányfő szerint nem vagyunk elszigeteltek, hiszen részt veszünk fontos döntésekben. Az Európai Néppárt azonban már nem nyerheti el a Fidesz kezét, mert azt már más kapta meg – tette hozzá.

Orbán sok kérdésben nem ért egyet a többiekkel, mert nekünk mindig fontos volt, és most is az, hogy összeköttetésben legyünk más államokkal – fogalmazott. Az oroszokkal való együttműködésről sem akar lemondani Orbán, és elmegy Ománba, Katarba is.

Interjút pedig szívesen ad, „ha van mondanivalója”. És akkor, ha azt látja, van „értelmes konzultációra lehetőség”, mert nem szeretne olyan interjúban részt venni, ami inkább bikavadítás.

CCTV

A Fudan Egyetemről kérdezett a kínai központi tévé. Orbán Viktor erre úgy válaszolt, a gazdaságban kétféle tudás van, nyugati tudás és keleti tudás. Nem akarom, hogy bezárkózzunk a nyugati világgazdaság tudásába – de hozzátette, Japán, Kína, Dél-Korea tudása rendkívül fontos. Ezért támogatja ezeket a programokat.

Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatáról Orbán Viktor azt mondta: az elszigetelés nagy hiba lenne. Mindent meg kell tenni, hogy Kína és Magyarország között a lehető legjobb gazdasági kapcsolatok legyenek. A magyar kormány kifejezetten támogatja a keleti feltörekvő országokkal való gazdasági együttműködést.

Azt gondolja a magyar kormány, hogy ha Európa nem működik együtt Kínával, akkor el fogja veszíteni a versenyképességét. Orbán szerint a liberálisok képmutatók, mert bírálják Kínát, de közben meg együttműködnek vele – fogalmazott.

Horvát köztévé

A Nagy-Magyarországot ábrázoló sálról a magyar kormányfő azt mondta, nem provokációnak szánta, „ha provokálni akarnék, sokkal jobb ötleteim lennének.”

„1100 éves országról van szó, történelmi szimbólumok vesznek minket körül, mindig is különbséget teszek aközött, amit önök Nagy-Magyarországnak hívnak, én pedig történelmi Magyarországnak hívok.”

Majd a jóisten eldönti, meddig folytathatom

Orbán Viktort meglepte az a kérdés, amit a Telex tett fel, nevezetesen, hogy gondolkodott-e már azon, hogy meddig tervezi az aktív politizálást, jövőre lesz 60 éves. A kormányfő emékeztetett, 16 évig volt ellenzékben, és jövőre lesz az, hogy 17 évet töltött kormányon, de az ő szakmájában nem lehet tudni, hogy „meddig bírja az ember”. Jöhet olyan nap, amikor már azt érzi, hogy „100 évet öregedett”. De „a jóisten majd eldönti, nem nekünk kell túl okosnak lennünk.” A Telex arról is kérdezte, hogy lát-e olyan embert a Fideszben, aki az utódja lehet. „Csak ilyet látok” – mondta Orbán, „óvatosan kell ott közlekedni”. De szerinte nem azért jött most létre ez a kormányinfó, hogy ezt megvitassák.